Egy jelentés kapcsán, amely szerint a közmű szektor napelem projekt fejlesztése Franciaországban akár 600 euró költséggel képes előállítani egy kilowatt energiát, a CRE javaslatokat tett annak kiszámítására, hogy milyen mértékben tekinthetők környezetbarátnak a napelem panelek, olyan tényezőket is bevonva, mint például a szállítás és a teljes beszállítói lánc költségei.
A CRE javaslatait bizonyos körök feltehetően nem fogják örömmel üdvözölni.
Kép: Jean Fenouil/Flickr
A francia Energetikai Szabályozási Bizottság (Commission de régulation de l’énergie (CRE) azt javasolta, hogy szigorítsák meg a napelemmel energiát termelő projektekre vonatkozó megosztott szénlábnyom szabályait.
A javaslat egy olyan jelentésben látott napvilágot, amely azt hangsúlyozta, hogy a nagyüzemi napelem projektek Franciaországban történő megépítésének költségei körülbelül 32%-kal estek vissza az utóbbi három év során.
A francia nyilvános pályázatokon való részvétel egyik feltétele, hogy a nagyüzemi fotovoltaikus projektekben szerepeljenek olyan elemek, amelyek biztosítják a tanúsítottan alacsony széndioxid-kibocsátással járó folyamatokat előíró szabályok szerinti megfelelőséget.
Bizonyos körökben azért bírálták a szabályt, mert kiskaput jelent a helyi tartalomra vonatkozó követelmények szempontjából, amelyek előnyben részesítik a hazai modulbeszállítókat, konkrétan a távol-keleti modulgyártókat, amelyek már elérték, hogy termékeik rendelkezzenek tanúsítvánnyal, míg mások csak most tartanak a tanúsítási folyamatnál.
A modulok szállításának tényleges ára
A szabályozó hatóság felvetette a szénlábnyom módszertan felülvizsgálatát, hogy olyan aspektusokat is figyelembe vehessenek, mint a teljes beszállítói láncon keresztül történő szállítás – ez ismét olyan változás lenne, amely megnehezítené az Európán kívüli modulgyártók életét.
„Szélesebb értelemben véve, olyan megközelítés felé kellene elmozdulni, amely a szállítás szénlábnyomára helyezne súlyt egy olyan kontextusban, ahol a beszállítói láncok egyre inkább szegmentáltak és globalizáltak” – közölte a CRE jelentése. „Az egyszerű szénlábnyomon túl az elgondolás alapját ki kellene bővíteni más környezetvédelmi aspektusokkal is úgy, hogy ebben a jelölési rendszerben figyelembe lehetne venni a modulokat felépítő különböző anyagok kivonásának differenciált hatásait is, még akkor is, ha ezek csak kis mennyiségben vannak jelen.”
A javaslat azon a napon került nyilvánosságra, amelyen Dél-Korea kormánya hasonló tervekre tett javaslatot, hogy a napelem fejlesztési projekteknél tényezőként figyelembe tudják venni a szénlábnyomot a jogosultságokra vonatkozó szabályok esetében.
Projektek kilowattonként 600 euróért beszerelve
A javaslat azt követően született, hogy a CRE bemutatta a legfontosabb mutatószámokat a napelem projektek fejlesztési költségeinek zuhanásáról. A jelentésben az áll, hogy Franciaországban az átlagos befektetési költség kilowattonként körülbelül 800 euróra esett vissza a talajra telepített napelemek, és 1100 euróra az épületeken és fedett autóparkolókon elhelyezett napelemek esetében. „A legolcsóbb nagyüzemi fotovoltaikus projektek most körülbelül a kilowattonként 600 eurós költségszint közelében járnak” – tették hozzá a tanulmány szerzői.
A CRE elemzői azt állítják, hogy napenergia átlagos előállítási költségei 62-99 euró/MWó körül mozognak mérettől és típustól függően – ezt a jelenlegi CRE4 nagyüzemi napelemekre kiírt pályázatok alapján számították ki. A szabályozó hatóság még hozzátette, hogy a leginkább versenyképes, nagy volumenű, talajra telepített napelem projektek 30%-ánál az előállítási költségek a 48 euró/MWó szintnél járnak – ezeknél a pályázaton való részvételre jogosultság eléréséhez 17 MWó helyett 30 MWó-ra nőtt a küszöb.
„Ezek a szintek megfelelnek a külföldön megfigyelt teljes előállítási költségeknek” – írták a CRE jelentésében. „Németországban a Fraunhofer ISE 2018 márciusában közzétett jelentésében az ipari volumenű fotovoltaikus parkoknál megawattóránként 40 euró és 70 euró közötti költségekről számoltak be. Az Egyesült Államokban jelenleg 35 és 40 euró/MWó közé esik a hatalmas, talajra telepített erőművek összesített költsége.”
Támogatás nélkül
Azok a költségek a CRE szerint megközelítik az elektromos áram jelenlegi francia piacon kialakult árát, vagy még alacsonyabbak is. „Ez a helyzet valószínűleg lehetővé teszi, hogy az érintett projektek fejlesztése a közösség támogatása nélkül valósuljon meg, ahogyan ez más európai országokban is megfigyelhető volt” közölték a jelentésben.
A vártnál kevésbé sikeres napelem pályázatokra reagálva a CRE azt javasolta, hogy vizsgálják meg a sikertelenség hátterében meghúzódó okokat, és vizsgálják felül például a napelem pályázatok volumenét és gyakoriságát.
A szabályozó hatóság megemlítette, hogy a lepusztult földterületeket előbbre soroló pályázati szabályok az ország északi részét helyezik előtérbe, míg a naposabb déli rész több lehetőséget kínál az ipari volumenű, talajra telepített projektek számára.
A CRE azt javasolja, hogy ismét emeljék meg a pályázati jogosultságot meghatározó méretlimitet, ezúttal 100 MW-ra. „Ez helyre fogja billenteni az energia régiók közötti egyenetlen elosztását; továbbá lehetőséget fog nyújtani nagyobb és kevésbé költséges projektek fejlesztésére a használatot érintő konfliktusok nélkül” – áll a jelentésben.
Forrás: pv-magazine
