A megújuló energiaforrások válságálló jellegét jól jelzi, hogy miközben a globális áramigény mintegy 2,2 százalékkal mérséklődhet idén, a világ megújuló alapú villamosenergia-termelése 2020-ban is masszívan, közel 7 százalékkal bővülhet.
EZ A TREND MINDEN EGYÉB ENERGIAFORRÁSSAL ÉLES KONTRASZTBAN ÁLL
– áll a Nemzetközi Energiaügynökség megújulókra fókuszáló új elemzésében (Renewables 2020), amely a 2025-ös évig vizsgálja a Covid-19 lehetséges hatásait a villamosenergia-, a fűtési és a szállítási szektorban.
Az előrejelzés szerint a globális energiaigény várhatóan 5 százalékkal csökkenhet idén 2019-hez képest, miközben a megújulók (nem csak villamosenergia-termelési célú) felhasználása 1 százalékkal emelkedhet. Az elsősorban az áramtermelési szektor által hajtott folyamat fő okai között kell említeni a megújulók klímapolitikai megfontolásokon nyugvó elsőbbségét, vagyis azt, hogy amikor az időjárás lehetővé teszi és a megújuló kapacitások termelhetnek, akkor termelnek is, a hálózatok pedig gyakorlatilag mindig át is veszik az így előállított zöldáramot. A trendet a hosszú távú áramvásárlási szerződések, valamint az új naperőművek folyamatos telepítései is támogatják. A megújulók részaránya az érintett nagy szektorok közül csak a szállításban mérséklődött, nagyrészt a fosszilis olajárak zuhanásával összefüggésben.
A borús gazdasági kilátások és bizonytalanságok ellenére a befektetői étvágy erőteljes maradt a megújulókra. Az aukciós rendszerben a 2020. január-októberi időszakban 15 százalékkal nagyobb új megújuló kapacitás nyert, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban. Az idei évben nyertes projektek összesített kapacitása egyben új rekordot is jelöl. Ugyanakkor a projektfejlesztők és a megújuló energia kiaknázását lehetővé tevő berendezések gyártóinak részvényárfolyamai nem csupán a teljes energiaszektorhoz, de a legtöbb nagy tőzsdei indexhez képest is felülteljesítettek. A jelenség elsősorban a közép távon is egészséges növekedést, illetve finanszírozási körülményeket valószínűsítő befektetői várakozásoknak köszönhető.
2020-ban minden korábbinál nagyobb, rekord nagyságú új megújuló kapacitást telepíthetnek globálisan. Így a világ teljes új, idén létrejött áramtermelő kapacitásának csaknem 90 százalékát a megújulók tehetik ki.
Az idei évben várhatóan hozzávetőleg 4 százalékkal nagyobb – közel 200 gigawatt – új megújuló kapacitást telepítenek világszerte, mint egy évvel korábban. Az új megújulós erőművek telepítésében 2020-ban is Kína, valamint az Egyesült Államok járt az élen.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a megújuló iparág gyorsan alkalmazkodott a koronavírus-válság kihívásaihoz. Ennek eredményeképpen az IEA saját májusi előrejelzéséhez képest 18 százalékkal felfelé módosította az idei évben világszerte megvalósuló új megújulós termelő kapacitásokra vonatkozó becslését. Ezzel együtt, a járvány hatására az ellátási láncban fellépő zavarok és a beruházások csúszása egyértelműen lassította a megújuló energia projektek fejlesztését 2020 első félévében. Az erőmű-építkezések és a feldolgozóipar azonban gyorsan ismét fellendülésnek indult az első hullám lecsengését követően, a logisztikai kihívásokat pedig nagyrészt megoldotta a határokon átnyúló korlátozások enyhítése.
A folytatás az IEA szerint hasonlóan kedvezően alakulhat: 2021-ben várhatóan az ideihez képest is csaknem 10 százalékkal nagyobb, volumenében ismét rekordot jelentő új megújulós kapacitást telepíthetnek világszerte. A gyorsulás, illetve a jó eséllyel 2015 óta a leggyorsabb ütemű jövő évi növekedés főleg két tényezőnek lesz köszönhető: egyrészt, a koronavírus miatt halasztott projektek megvalósítása jelentős arányban 2021-re csúszhat. A beruházási határidők meghosszabbításával számos ország kormányzata járult hozzá ahhoz, hogy a teljes bedőlés helyett – ha jelentős csúszással is, de végül megvalósulhassanak a tervezett fejlesztések. Másrészt, a növekedést támogathatja a válság előtt a projektfejlesztésben robusztus bővülést mutató országok újra visszaszerzett lendülete is. Ami a növekedés regionális megoszlását illeti, India és az Európai Unió viheti a prímet, utóbbi esetében a 2030-as megújuló- és klímacélok, illetve az uniós helyreállítási alap biztosította olcsó finanszírozás és a támogatások mindenképpen segítik a kedvező folyamatot.
Míg a koronavírus-válság jelentette kihívásokra a megújulók a jelek szerint képesek rugalmasan reagálni, a politikai bizonytalanságokkal kapcsolatban ez már egyáltalán nem tűnik helytállónak.
Mivel több kulcsfontosságú piacon jelentős változások várhatók a szabályozási környezetben, például a támogatási rendszerek kifutása miatt, az ezáltal okozott bizonytalanság a Nemzetközi Energiaügynökség fő előrejelzése szerint 2022-ben az új megújulós kapacitások telepítéseinek csökkenéséhez vezethet 2021-hez képest.
Ez a hatás nagyrészt független a Covid-19-től, azonban bizonyos régiókban attól nem választható el élesen, mint például a latin-amerikai aukciók elhalasztása esetében. Amennyiben azonban a szakpolitikai bizonytalanságokat sikerülne kezelnie az érintett államoknak, úgy 2022-ben akár a rekordot jelentő 271 gigawattot is elérheti a világszerte újonnan telepített megújulós kapacitások nagysága – véli az IEA, amely szinte egyetlen jelentésében sem mulasztja el megjegyezni, hogy a klímaválság megoldásának kulcsa a kormányok kezében van.
A megújuló energia terjedésének fundamentumait a koronavírus-válság jelentette kihívások sem tudták kikezdeni, így folytatódó költségcsökkenés és a fenntarthatóság megteremtésére irányuló politikai támogatás mellett 2022 után is erőteljes bővülés várható a területen. Ennek köszönhetően 2025-ig a világszerte telepített új áramtermelő kapacitásoknak a jelenleginél is nagyobb részét, mintegy 95 százalékát tehetik ki a megújulók. A világszerte működő teljes nap- és szélerőmű-kapacitás névleges teljesítménye várhatóan 2023-ban fogja meghaladni a földgázét, majd 2024-ben a szénét is. A 2025-ig tartó időszakban telepítendő új kapacitások mintegy 60 százalékát a napenergia, 30 százalékát pedig a szélenergia teheti ki a Nemzetközi Energiaügynökség várakozásai szerint.
A fentiek eredményeképpen a megújulók a szenet megelőzve 2025-ben a világ első számú villamosenergia-forrásává válhatnak, amikor is a globálisan megtermelt áram hozzávetőleg egyharmadát fogják előállítani megújulókból.
A megújulók versengéséből eredő költségcsökkenés folytatódásával párhuzamosan terjedésük, illetve a megtermelt energia értékesítése egyre inkább tisztán piaci alapon fog megvalósulni, a szakpolitikai támogató eszközök szerepe (például aukciók, átvételi tarifák) szerepe pedig mérséklődni fog az IEA várakozásai szerint. A folyamatban mindinkább részt vesznek a fosszilis energiavállalatok is: a nagy olaj- és gázvállalatok 2025-ig a jelenlegi tízszeresére emelhetik a megújuló alapú villamosenergia-termelés területén megvalósított beruházásaik összértékét. Ezzel együtt a szabályozási környezet továbbra is kritikus fontosságú marad a bevételek hosszú távú kiszámítható tervezhetőségének fenntartásában. A következő öt évben a megújulós kapacitásokban várható bővülés mintegy 60 százaléka aukciók és különféle zöld tanúsítvány rendszerek keretében valósulhat meg. Mindemellett, a nap- és a szélenergia, illetve az egyéb megújuló energiaforrások lendületes terjedése egyre inkább a politikai figyelem előterébe fogja helyezni a zölderőművek villamosenergia-rendszerbe való biztonságos és költséghatékony integrálásának kérdéseit is.
A tiszta energia fókuszú gazdaságélénkítő intézkedések értelemszerűen közvetlenül és közvetve is támogatják a megújulók terjedését. A válság kezelésére világszerte 2020 novemberéig bejelentett, energetikával összefüggő gazdaságélénkítő csomagok összértéke mintegy 470 milliárd dollár, ezek azonban zömmel a rövid távú gazdaságmentést szolgálják; kifejezetten kibocsátáscsökkentési fókuszú gazdaságélénkítésre mindeddig összességében 108 milliárd dollár értékben hoztak meg és jelentettek be intézkedéseket a világ országai az IEA becslése alapján. Eszerint az új európai uniós gazdaságélénkítési terv várhatóan 310 milliárd dollár klímával kapcsolatos kiadást tartalmazhat.
A megújulók terjedését az egyre több országban a kibocsátásmentesség elérésére vonatkozóan kijelölt céldátumok is gyorsítják. Az EU-t és számos európai országot követve a közelmúltban három nagy ázsiai gazdaság is konkrét célokat jelentett be: ezek szerint Japán és Dél-Korea 2050-ig, Kína pedig 2060-ig tervezi megvalósítani a nettó nulla emissziós gazdaságot. És bár a klímasemlegesség elérésére irányuló ambíciók várható pontos hatásait egyelőre korai lenne értékelni, az azonban valószínűsíthető, hogy minden szektorban lendületet adhat a megújuló energiaforrások térnyerésének, a globális piacokra is érdemi hatást gyakorolva.
Forrás: portfolio.hu
