A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legújabb elemzése második alkalommal vizsgálja, milyen hatással volt a koronavírus-járvány a magyar villamosenergia-piacra.
A Hivatal áprilisban tette közzé a COVID-19 járvány hatásait bemutató első helyzetelemzését, amely a kijárási korlátozások bevezetése utáni első hetek eseményeit elemezte, bemutatva hogy a gazdasági aktivitás visszaesése hogyan vetette vissza az áramkeresletet. Az azóta eltelt időszakban a régiós országok többségében már mérséklődött a villamosenergia-kereslet visszaesése, ami jelzi, hogy a gazdaság egészében is megindult egy lassú normalizálódás. A turizmusnak legjobban kitett országokban azonban még nagyobb visszaesést hozott a június.
Heti bontásban tekintve Magyarországon március közepéig emelkedett a villamosenergia-fogyasztás, az éves növekedési ütem 2% körül ingadozott, majd a veszélyhelyzet március 11-én történt kihirdetése után megfordult a trend. A visszaesés húsvét körül érte el a mélypontját, 11%-os áramkereslet-csökkenéssel. A kijárási korlátozások fokozatos feloldása segítette az áramkereslet normalizálódását, de júniusban még mindig 8% körüli villamosenergia-fogyasztás csökkenés volt megfigyelhető az előző év azonos időszakához képest.
A kereslet csökkenése szükségessé tette a villamosenergia-termelés visszafogását. A régióban legnagyobb mértékben a vízerőművi termelés esett vissza a tavaszi aszályos időjárás következtében. A magas szén-dioxid-kvótaárak miatt nagyot zuhant a szén- és lignittüzelésű erőművek kínálata, míg a gáztüzelésű erőművek növelni tudták piaci részesedésüket. A termelés tekintetében Magyarország kivétel volt a régióban, mivel a jelentősen növekvő naperőművi beépített teljesítmény és a vízerőművek kicsi súlya miatt nálunk magasabb volt a termelés, mint egy évvel korábban. A tavaszi időszakban többször is előfordult, hogy a déli időszakban a naperőművi termelés megközelítette az 1 GW-ot, meghaladva a lignit- és gáztüzelésű termelés együttes nagyságát.
Megállapítható, hogy a magyar villamosenergia-piacon az elmúlt hónapokban a kereslet visszaesése mellett semmilyen rendkívüli kereskedelmi esemény nem történt. A piaci szereplők a tényezőárak változására, illetve a határkeresztező kapacitások aktuális rendelkezésre állására reagálva szervezték a termelésüket.
További részletek a Kapcsolódó dokumentumnál olvashatók. Az elemzés első része ITT érhető el.
