A kiserőművek felé fordulhatnak a termelőcégek

Share Button
A koronavírus nemcsak az energatikai piacon hozott bizonytalanságot, de az áringadozások a cégeket is arra kényszerítik, hogy újragondolják stratégiájukat. Tóth Zoltán, az E.ON Energiamegoldások Kft. Ipari és kereskedelmi Ügyfélmegoldások vezetője szerint két fő szempont fog érvnyesülni a stratégialkotás során, többek között erről beszélt a Portfolio és a Magyar Gépjárműipari Egyesület közös szakmai online konferenciáján.

A pandémiás időszak jelentős hatással volt és van az energetikai piac környezetére és a primer energiaárakra, ami átalakított és alakítja a cégek energiastratégiáját is – mondta Tóth Zoltán, az E.ON Energiamegoldások Kft. Ipari és kereskedelmi Ügyfélmegoldások vezetője a „Nyitás vagy zárás?” – Energiastratégia szempontok a koronaválság után című előadásában a Portfolio online járműipari konferenciáján.

Egy április felmérés jól mutatja, hogy mik a cégvezetők várakozásai az alkalmazottak számának tekintetében. A válaszadók nagy része optimista volt, valamivel több mint 50 százalékuk szerint nem fog változni vagy még kicsit nőni is fog a számuk.

A tényadatok kicsit eltérőek, az iparágak különbözőképpen reagáltak a járványhelyzetre. A március és áprilisi hónap adatai alapján három ágazat nyert a helyzeten – a gyógyszeripar, a csomagküldő szolgáltatások és a webáruházak, illetve bizonyos élelmiszeripari szereplők – a többi szektor kisebb, de inkább nagyobb forgalomvisszaesést szenvedett el.

Az egyes üzlettípusok forgalmának változása a KSH márciusi-áprilisi adatai alapján (%)

A fenti adatok meg fogják határozni a közeljövőben a vállalatok energiastratégiáját is, többek között ezek alapján fognak az üzleti döntéshozók stratégiát alkotni, ami kiterjed majd az energiastratégiájukra is

– tette hozzá Tóth.

A gondolkodás elég széles spektrumon indult el a teljes és azonnali energetikai beruházások leállításától, azok időleges halasztásán keresztül az okos újragondolásig bezárólag.

KÉT FŐ SZEMPONT FOG ÉRVÉNYESÜLNI A STRATÉGIAALKOTÁS SORÁN, AZ EGYIK A PRIMER ENERGIAFOGYASZTÁSI IGÉNY CSÖKKENTÉSE, EZEN KERESZTÜL A KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS. ENNEK MÉRTÉKE ATTÓL FÜGG, HOGY AZ ENERGIAKÖLTSÉG MEKKORA RÉSZÉT ADJA A CÉGEK TELJES KÖLTSÉGSZERKEZETÉNEK. A MÁSIK FELÉRTÉKELŐDŐ SZEMPONT AZ ENERGIAFÜGGETLENSÉGRE VALÓ TÖREKVÉS ÉS EZEN KERESZTÜL AZ ENERGIAPIACI ÁRVÁLTOZÁSOK KIVÉDÉSE.

Ha ezt a két fő szempontot vesszük alapul, akkor az alábbi fókusz alapján szeretnének szolgáltatást igénybe venni a cégek:

  • Tervezhető, skálázható, független
  • Részben vagy egészben finanszírozott
  • Energia fogyasztás mérése, menedzsmentje, optimalizálása – EMS (energiamenedszment rendszerek)
  • Energiahatékonyságot célzó beruházási lehetőségek feltárása (energetikai audit, tanácsadás).
  • Energiafogyasztás csökkentése és hosszútávú fenntartása
  • Energetikai korszerűsítést megvalósító beruházások hálózatfelújítás, kazáncsere, gázmotor stb.
  • Integrált energetikai megoldások: villamos áram/gáz és energetikai beruházások/üzemeltetés együttes igénybevétele
  • Energiafüggetlenséget biztosító megoldások, például naperőműves megoldások, biomassza erőmű

Tóth szerint, hogy a fogyasztást csökkenteni lehessen fontos a fogyasztás mérése, hiszen ez alapján lehet tervezni. Első lépésként az energiafogyasztást ezeken az energiamenedzsment rendszereken (EMS) keresztül lehet kezelni, majd fel kell mérni milyen lehetőségeik vannak ez alapján a fogyasztás csökkentésére.

Az energetikai korszerűsítést célzó beruházások előtérbe fognak kerülni, kezdve a hálózatfelújtástól a komplex kazáncseréig, gázmotor felújításig vagy a szünetmentes tápellátás biztosításáig. Ez utóbbi azoknál a fogyasztóknál különösen érdekes, ahol folyamatos termelés van.

Az energiafüggetlenségre való törekvést a decentralizációval szoktuk jellemezni, ide tartozik minden olyan megoldás, ami nem függ a hálózattól és ezen keresztül a primer energiák piaci árváltozásától. Leginkább a naperőműves megoldások számítanak ide, de a biomassza is ide tartozik” – tette hozzá Tóth.

Tóth szerint egyértelműen ezen új gondolkodás felé való nyitás politikája célravezető a cégek számára és úgy gondolja, hogy közép és hosszútávon ez versenyelőnyt biztosíthat a termelőcégek javára.

Forrás: portfolio.hu