A pandémiás időszak jelentős hatással volt és van az energetikai piac környezetére és a primer energiaárakra, ami átalakított és alakítja a cégek energiastratégiáját is – mondta Tóth Zoltán, az E.ON Energiamegoldások Kft. Ipari és kereskedelmi Ügyfélmegoldások vezetője a „Nyitás vagy zárás?” – Energiastratégia szempontok a koronaválság után című előadásában a Portfolio online járműipari konferenciáján.
Egy április felmérés jól mutatja, hogy mik a cégvezetők várakozásai az alkalmazottak számának tekintetében. A válaszadók nagy része optimista volt, valamivel több mint 50 százalékuk szerint nem fog változni vagy még kicsit nőni is fog a számuk.
A tényadatok kicsit eltérőek, az iparágak különbözőképpen reagáltak a járványhelyzetre. A március és áprilisi hónap adatai alapján három ágazat nyert a helyzeten – a gyógyszeripar, a csomagküldő szolgáltatások és a webáruházak, illetve bizonyos élelmiszeripari szereplők – a többi szektor kisebb, de inkább nagyobb forgalomvisszaesést szenvedett el.
A fenti adatok meg fogják határozni a közeljövőben a vállalatok energiastratégiáját is, többek között ezek alapján fognak az üzleti döntéshozók stratégiát alkotni, ami kiterjed majd az energiastratégiájukra is
– tette hozzá Tóth.
A gondolkodás elég széles spektrumon indult el a teljes és azonnali energetikai beruházások leállításától, azok időleges halasztásán keresztül az okos újragondolásig bezárólag.
KÉT FŐ SZEMPONT FOG ÉRVÉNYESÜLNI A STRATÉGIAALKOTÁS SORÁN, AZ EGYIK A PRIMER ENERGIAFOGYASZTÁSI IGÉNY CSÖKKENTÉSE, EZEN KERESZTÜL A KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS. ENNEK MÉRTÉKE ATTÓL FÜGG, HOGY AZ ENERGIAKÖLTSÉG MEKKORA RÉSZÉT ADJA A CÉGEK TELJES KÖLTSÉGSZERKEZETÉNEK. A MÁSIK FELÉRTÉKELŐDŐ SZEMPONT AZ ENERGIAFÜGGETLENSÉGRE VALÓ TÖREKVÉS ÉS EZEN KERESZTÜL AZ ENERGIAPIACI ÁRVÁLTOZÁSOK KIVÉDÉSE.
Ha ezt a két fő szempontot vesszük alapul, akkor az alábbi fókusz alapján szeretnének szolgáltatást igénybe venni a cégek:
- Tervezhető, skálázható, független
- Részben vagy egészben finanszírozott
- Energia fogyasztás mérése, menedzsmentje, optimalizálása – EMS (energiamenedszment rendszerek)
- Energiahatékonyságot célzó beruházási lehetőségek feltárása (energetikai audit, tanácsadás).
- Energiafogyasztás csökkentése és hosszútávú fenntartása
- Energetikai korszerűsítést megvalósító beruházások hálózatfelújítás, kazáncsere, gázmotor stb.
- Integrált energetikai megoldások: villamos áram/gáz és energetikai beruházások/üzemeltetés együttes igénybevétele
- Energiafüggetlenséget biztosító megoldások, például naperőműves megoldások, biomassza erőmű
Tóth szerint, hogy a fogyasztást csökkenteni lehessen fontos a fogyasztás mérése, hiszen ez alapján lehet tervezni. Első lépésként az energiafogyasztást ezeken az energiamenedzsment rendszereken (EMS) keresztül lehet kezelni, majd fel kell mérni milyen lehetőségeik vannak ez alapján a fogyasztás csökkentésére.
Az energetikai korszerűsítést célzó beruházások előtérbe fognak kerülni, kezdve a hálózatfelújtástól a komplex kazáncseréig, gázmotor felújításig vagy a szünetmentes tápellátás biztosításáig. Ez utóbbi azoknál a fogyasztóknál különösen érdekes, ahol folyamatos termelés van.
Az energiafüggetlenségre való törekvést a decentralizációval szoktuk jellemezni, ide tartozik minden olyan megoldás, ami nem függ a hálózattól és ezen keresztül a primer energiák piaci árváltozásától. Leginkább a naperőműves megoldások számítanak ide, de a biomassza is ide tartozik” – tette hozzá Tóth.
Tóth szerint egyértelműen ezen új gondolkodás felé való nyitás politikája célravezető a cégek számára és úgy gondolja, hogy közép és hosszútávon ez versenyelőnyt biztosíthat a termelőcégek javára.
Forrás: portfolio.hu