A kommentátorok lehúzták a COP26 csúcsot a „nem megfelelő” és „nem ambiciózus” elkötelezettségek miatt

A skóciai Glasglowban megtartott COP26 csúcstalálkozón „életben tartották a 1,5 fokot”, csaknem 200 ország aláírta a Glasgow-i klímaegyezményt, ami véglegesítette a 2015-ös Párizsi Éghajlatváltozási Megállapodás legjelentősebb elemeit, és a megújuló energiára történő átállás felgyorsítására szólított fel.

Share Button

 

A konferenciát jövőre ismét meg fogják tartani, néhány országot sürgetnek, hogy módosítsák jelenlegi vállalásukat, tegyél azt ambiciózusabbá. Kép: UNFCC

Azonban a Climate Action Tracker elemzése kimutatta, hogy az egyes országok jelenlegi terveiből kiindulva a világ a 2,4 Celsius fokos felmelegedés irányába tartana, amit a klímával foglalkozó tudósok katasztrofális hatásúnak vélnek.

Ryan Wilson, a Climate Action Tracker nevű szervezet klíma- és energiapolitikai elemzője azt mondta, hogy a COP26-on vállalt elkötelezettségek a várttól elmaradtak, nem megfelelőek és nem elégségesek a klímaváltozás elleni hatékony küzdelemhez. Az országok nemzeti szintű elkötelezettségeiben megfogalmazott célok nem elegendőek, és többet kell tenni, hogy nyomást gyakoroljanak a klímaügyben késlekedőkre – fogalmazott.

Bár más elemzések szerint a felajánlások eredményezhetik a 2 fok alatti felmelegedést, ezek túl sok hangsúlyt fektetnek a nettó nulla célkitűzések elérésre a jelen évszázad második felében – mondta Taryn Fransen, a nemzetközi klímaváltozási szakpolitikák egyik nemzetközi szakértője a Világ Kutatóintézetnél (World Research Institute, WRI).

Mindezek ellenére Glasgow-ban sor került olyan bejelentésekre is, amelyek létfontosságúak a szolár ágazat számára.

A Glasgow-i klímaegyezmény tervezete konkrétan arra szólította fel az összes felet, hogy „gyorsítsák fel a technológiák fejlesztését, kiaknázását és terjesztését, valamint a szakpolitikák átvételét, hogy megtörténjen az átállás az alacsony kibocsátású energiarendszerekre, többek között a tiszta energia előállításának és az energiahatékonysági intézkedések ütemes ipari méretűvé fejlesztését, beleértve a változatlan szénenergia és a fosszilis tüzelőanyag támogatások kivezetésének felgyorsítására tett, nem elégséges erőfeszítéseket, elismerve az igazságos átállás felé haladáshoz szükséges támogatás szükségességét”.

Itt a napenergiának, mint a világ legnagyobb részén a legolcsóbb energiatermelési formának, óriási szerep jut, ami hozzásegíti a gazdaságokat és a társadalmakat a szénmentesítéshez.

„A COP26-on tanúi lehettünk izgalmas pillanatnak, amikor ígértek hangzottak el a napenergia terén eszközölt beruházások finanszírozására, és az Egyesült Államok csatlakozására a Nemzetközi Szolár Társuláshoz (International Solar Alliance, ISA)” – nyilatkozta a napelemekkel foglalkozó szakmai szervezet, a Solar Energy Industries Association (SEIA) szóvivője a PV Tech-nek.

A konferencia volt a színhelye egy új napenergiával foglalkozó szakmai testület létrejöttének is, a Globális Szolár Tanács (Global Solar Council, GSC) és a Globális Szélenergia Tanács (Global Wind Energy Council, GWEC) hozta létre a Globális Megújuló Energia Társulást (Global Renewable Energy Alliance, GREA), hogy nyomást gyakoroljanak a kormányokra az átállásra irányuló ambiciózusabb intézkedési tervek megvalósítása érdekében.

A GREA kiemelte azt a tényt, amit a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) és a Nemzetközi Megújuló Energia Társaság (International Renewable Energy Agency, IRENA) már közzétett különböző csatornákon, hogy 2050-re a globális energiatermelés 70%-a a szél- és napenergiával fog történni.

„2050-Re sok szem fog a nettó zéróra szegeződni, de 2030-ig le kell zárnunk a szakadékot a szénmentesítés felé vezető ösvényünkön, ha nem akarjuk szem elől téveszteni a 1,5 Celsius fokos célkitűzést, és 2030 gyakorlatilag hamarosan elérkezik” – mondta Gianni Chianetta, a GSC vezérigazgatója.

A csúcstalálkozót – amely pénteken gyakorlatilag véget ért, bár a tárgyalások jócskán áthúzódtak a hétvégére – szervezetlenség, a fosszilis tüzelőanyag vállalatok lobbizása tette tönkre, valamint a bizonyos országokkal szemben a kifogások és akadályok támasztásának vádja, és a zárónyilatkozat meggyengítése az utolsó pillanatban a szénnel összefüggésben.

„India és Kína utolsó pillanatban történt beavatkozása a zárónyilatkozat nyelvezetének felhígítása érdekében döntő fontosságú volt az esemény hiányosságait illetően” – mondta Molly Scott Cato, korábbi Zöld képviselő és a Roehampton-i Közgazdasági Egyetem Professzora.

A Föld Barátai (Friends of the Earth, FotE) „botrányosnak” nevezte a célkitűzések ilyen felhígítását és azt, hogy a COP26 eredménye „engedi, hogy a fejlett országok továbbra is ingyenesen folytathassák a szennyezést, ugyanakkor szabad utat engedjenek ellentételezésként szolgáló masszív földátvételeknek  a fejlődő országokban.”

Egy éles, kritikai hangvételű nyilatkozatában Sara Shaw, a FotE klíma igazságossági és energia programjának társkoordinátora úgy ítélte, hogy a „COP26-ra úgy foguk emlékezni, mint a déli országok globális elárulására”, emellett bírálta a szénpiaci fejleményeket – amelyeket „szabad kezet adtak a gazdag országoknak a kibocsátások csökkentésének elodázására” – a szén kivezetéséhez képest.

Végezetül a az ambíció hiánya olyan méreteket öltött, hogy az országok elfogadták, hogy a következő évben Egyiptomban megtartandó COP csúcson felülvizsgálják az elkötelezettségeket. Erre az engedményre csak azt követően került sor, hogy világossá vált, a Glasgow-ban született megállapodások nem elégségesek a meglévő vállalások bővítésére, vagy elegendőek voltak a világ 1,5 fokos felmelegedésére korlátozásához.

Wilson azt mondta, hogy bár üdvözlendő a kötelezettségvállalások felülvizsgálata, a világ ebben a kritikus évtizedben nem pazarolhat el egy évet, ezért Glasgow-ban erőteljesebb megállapodásra lett volna szükség.

Forrás: pv-tech

Kapcsolódó témájú cikkünk:

COP26: India elkötelezettsége 500 MW megújuló 2030-ig, nettó zéró 2070-ig