Elsősorban a részvénypiacon mutatkozik potenciál a tőkepiaci építkezésre az Alteo számára, de a társaságnak a kötvénypiacon is vannak tervei. 2019-ben alapvetően még a magyar tőkepiacon szeretnének mozogni, ugyanakkor a vállalatnál vizsgálják a külföldi tőzsdére lépés lehetőségét is – fogalmazott a Portfoliónak ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója, aki azt is elmondta, a részvénypiacon az egyik fő céljuk az, hogy a kisbefektetők is észrevegyék, érdemes Alteo-részvényt venni.
Ifj. Chikán Attila: Nagyon pozitívan értékelem az eredményeket. Azt ígértük, hogy 2018 végéig befektetjük azt a pénzt, amit a 2016-os részvénykibocsátással, illetve az előző tőkebevonási etap során hoztunk be a cégbe, valamint amit nem fizetünk ki osztalékban – és ennek eleget is tettünk. A terveink tehát teljesültek, és ezt az utat szeretnénk folytatni, úgy érezzük, hogy lendületben vagyunk. A tavalyi év során jelentős és előremutató üzleteket sikerült kötnünk. Az év elején történt meg a Zugló-Therm 100 százalékos megvásárlása, amivel egy rendkívül fontos portfólióelem került az Alteo birtokába; megszerzése stratégiánknak azon elemét is támogatja, miszerint a megújuló energiaforrások mellett a földgáz területén is nagyon komolyan szeretnénk előrehaladni.
Egy többelemű k+f projektet is elindítottunk, amelynek leglátványosabb eleme az augusztus végén átadott, szeptembertől üzemelő energiatárolós projekt. Szerénytelenség nélkül állítható, hogy egy közép-európai jelentőségű projektről van szó, hiszen felépült az első olyan létesítmény, amely a villamosenergia-rendszer primer szabályozásában tárolóként részt tud venni. A tapasztalatok kedvezőek: az energiatároló jól muzsikál, jelentősen hozzájárulva a primer szabályozáshoz. Az úttörő beruházás idő- és költségkereten belül valósult meg, amiért óriási dícséret illeti a feladatokban részt vállaló munkatársakat is. Meg kell azonban említeni, hogy rendkívül nagy munka volt: 13 vállalat 10 országból dolgozott a projekten, amely olyan megoldásokat tartalmaz, amire még a világszerte 1200 tárolót telepített partnerünk is azt mondta, hogy ilyet még ő sem látott. Nem a technológia miatt különleges, hiszen gyakorlatilag egy lítiumionos akkumulátorról beszélünk, hanem a mérete és a rendszerhez való kapcsolódásának módja miatt. A tároló fel és le irányban egyaránt tud szabályozni 50 milliszekundum alatt, ami hihetetlenül gyors, 12 megawatt sávban. A teljes projekt 2019 közepén fog lezárulni, akkor pedig elindulhat a következő hasonló projektünk.
A beruházás illeszkedik a társaság megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos stratégiájába is, az energiatárolók ugyanis stabilizálják a villamosenergia-rendszert, ezért ennek köszönhetően például több időjárásfüggő megújulót lehet telepíteni. Napenergia-termelő kapacitásból 20 megawattot szeretnénk a portfóliónkban látni, ebből 6 megawattot már birtokolunk, az idei, folyamatban lévő fejlesztések révén pedig további 14 megawattal bővülhet majd a kapacitás. A nap a jövő egyik meghatározó és fenntartható energiatermelési módja, ez ma már nyilvánvaló, ráadásul egy naperőmű megvalósítási kockázata kezelhetőbbnek tűnik más energetikai beruházásokhoz képest. A projektek huszonöt éven át stabilan termelik az EBITDA-t; kiszámíthatóságuk, működésük, üzemeltetésük, karbantartásuk alapján egyfajta örökjáradék jellegük van.
Milyen mérleg vonható az Alteo tőkepiaci tevékenységével kapcsolatban, és milyen további terveik vannak e téren?
A tőkepiaci építkezés terén az Alteo számára elsősorban a részvénypiacon mutatkozik potenciál, ugyanis úgy véljük, a kötvénypiac már elérhető számunkra, bár ettől függetlenül utóbbival is vannak még terveink. Az intézményi befektetőket ismerjük, bíznak bennünk, a visszajelzések pozitívak. Ezt a jó kapcsolatot fenn kell tartani és lehetőség szerint tovább kell fejleszteni, de véges számú intézmény van, ezt a számot pedig nem fogom tudni úgy növelni, mint ahogyan remélhetőleg a kisbefektetők számát. Az intézményi befektetővel szemben a lakossági befektető jellemzően „trédelget”, vagyis gyakrabban vesz és ad el, és erre nagy a szükség a likviditás növeléséhez. Erős közkézhányad nélkül azonban valójában nem is lehet igazán tőkepiacot építeni, ebben pedig előre kell lépnünk.
A 2016-os részvénykibocsátás óta egyébként óriásikat léptünk előre. Elégedett vagyok, hiszen tavaly szeptemberben bekerültünk a Budapesti Értéktőzsde legmagasabb, Prémium kategóriájába, ami kimondott cél volt a tavalyi évben. De itt nem állunk meg, pár év múlva szeretném a BUX-indexben látni az Alteo-részvényt. Ehhez azonban még hosszú út vezet, számos lépésre szükség van még, hogy elérjük ezt a célt, ilyen például a közkézhányad növelése is.
Számos további vetülete is van ennek a feladatnak, nem biztos például, hogy csak Magyarországon kell építkeznünk. Nem véletlen, hogy szeretnénk a nemzetközi színtéren is ismertté válni – ez nem csak az energetikában bír jelentőséggel, hanem a tőkepiacokon is.
Azt is el kell mondanom, hogy nagyon komoly támogatást észlelek az Alteo körül – ez szintén segíti a tőkepiacon történő építkezést. Nem csak az intézményi befektetők részéről érzem a bizalmat, de a BÉT is támogat, és az MNB-vel is nagyon konstruktív a kapcsolatunk.
Milyen befektetési stratégiát követ az Alteo?
A menedzsmentnek az a szigorú álláspontja, hogy mindig a core business van az első helyen. Vagyis a növekedési terveinket kell megfinanszírozni, nem pedig a tőkepiaci tervekhez keresünk valamit, amibe befektethetünk. Az működik, hogy van egy stratégiám, azt végrehajtom, abból van egy növekedésem, és azt valahogy meg kell finanszírozni. Amikor látom, hogy mekkora finanszírozásra van szükségem, akkor tudom eldönteni, hogy a rendelkezésemre álló instrumentumokból melyiket fogom igénybe venni, és hogy ezt hogyan optimalizálhatom.
A tőkepiaci lépésekről szóló döntésnek természetesen az ár az egyik fő szempontja, a másik az elérhetősége. A részvénykibocsátásnak van egy reális tartománya: bizonyos tétel alatt nem érdemes, mert a fix költség miatt drága lenne. A harmadik szempont a legfontosabb, ez pedig a cég működési biztonsága. Ennek értelmében az eladósodottság alakulása mellett az ütemezésre és összehangolásra is nagyon oda kell figyelni: fontos, hogy a különböző projektek cashtermelő képessége és a különböző instrumentumok lejárata vagy az abból fakadó kötelezettségek megfelelően legyenek időzítve. Ezek a szempontok alapvetően meghatározzák, hogy mikor mit bocsátunk ki, így amikor kötvénykibocsátásról döntünk, akkor már tudjuk, hogy mikor lesz a következő részvénykibocsátás és vice versa.
Hogyan alakulhat az Alteo 2019-es tőkepiaci aktivitása?
2019-ben alapvetően még a magyar tőkepiacon szeretnénk mozogni, a magyar kötvény- és részvénypiac egyelőre elég nagy méretű számunkra. Mindenesetre vizsgáljuk a külföldi tőzsdére lépés lehetőségét is, pár évig azonban még a magyar tőkepiacra fókuszálunk.
2019-ben egy még 2014-ben kibocsátott ötéves kötvényünk le fog járni, ezek refinanszírozásáról döntenünk kell. Mivel növekedni szeretnénk, ezért azt gondolom, mindenképpen meg fogunk jelenni a kötvénypiacon, az még azonban kérdés, hogy milyen formában, de valószínűnek tűnik, hogy ezek célközönsége továbbra is inkább az intézményi befektetői kör lesz.
A nyilvános részvényibocsátás hosszabb előkészítést igényel, valószínűleg ennek reálisan csak 2020-ban jön el az ideje, ugyanakkor időközben megvalósulhat olyan tranzakció is, ahol a finanszírozási szükséglet biztosításához részvényeket vennénk igénybe, így ez gyorsíthat a következő nyilvános kibocsátáshoz vezető folyamaton. Bár ha ez a finanszírozási igény egy konkrét tranzakcióhoz kapcsolódik, akkor a minél gyorsabb ügylet zárás érdekében itt is elképzelhető, hogy első körben inkább zártkörű részvénykibocsátásban gondolkodunk majd, elsősorban intézményi befektetők részére, és azt követően a következő lépés már tényleg egy SPO, azaz egy másodlagos nyilvános részvénykibocsátás kellene, hogy legyen. Ma már az Alteo-részvény használható tranzakciókra is, különösen a Prémium kategóriába kerülés óta.
De amint említettem, a részvénypiacon az az egyik fő célunk, hogy a kisbefektetők is észrevehessék, hogy beértek a projektjeink, illetve, hogy érdemes Alteo-részvényt venni. Utóbbi kapcsán komoly célunk, hogy minél többen megismerjék az Alteót, mint az impact investment stratégia egyik hazai képviselőjét. Az impact investment gyakorlatilag a pénzügyileg jövedelmező, fenntartható és társadalmilag felelős befektetés szinonimája, ezt nyújtja az Alteo-részvény is.
Érzékelik a Prémium kategóriába kerülés előnyeit?
Némileg javult a likviditásunk, a befektetők természetesen örvendtek a lépésnek, ez azonban – hasonlóan a szintén pozitív hatású 2017 decemberi részvényfelaprózásnak – inkább a bizalomépítésről szól. Erre a lépésre tehát feltétlenül szükség volt, a cég iránti bizalom erősítése, valamint a következő célok kijelölése és egyértelművé tétele érdekében.
A külföldi terjeszkedést illetően mik a kilátások?
Az Alteo életében körülbelül most jött el annak az ideje, hogy a külföldi megjelenéssel konkrétabban is foglalkozzon. Ezt is szeretnénk azonban körültekintően csinálni. Tavaly alapított németországi leánycégünknél – az Alteo Deutschland GmbH-nál – jelenleg az üzleti tervezés folyik, a merre továbbról valamikor 2019 első felében fogunk dönteni. A cég a későbbi tőkepiaci megjelenésnek is bázisául szolgálhat. Bár döntés még nincs róla, már nagyjából látszik, merre indulhat a németországi cég; kijelenthető, a helyzet összességében reménykeltő.
Hónapokig tartott viszont felmérni, hogy hogyan működik a gyakorlatban Németországban az, amivel szeretnénk foglalkozni, például a szerződéskötések. Megtehettük volna, hogy az embereinknek szervezünk egy hosszadalmas oktatást, de ebben nem annyira hiszek. Ehelyett inkább azt az utat választottuk, hogy az alapítás után felvettünk egy ügyvezetőt, és ő tanított meg minket a helyi sajátságokra. De eleve tudtuk, hogy a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodás és betagozódás időigényes, ugyanakkor semmi sem sürget minket.
Bizonyos szempontból a szélerőművek KÁT-rendszerből való kifutása is új korszakot nyit, nem csak a társaság, de a magyar energiarendszer tekintetében is. E téren milyenek a tapasztalatok?
Nyilván készültünk rá, hogy ez meg fog történni, és minden eszközzel rendelkezünk ahhoz, hogy a szélerőműveket a kötelező átvételi tarifa hiányában is eredményesen működtethessük. Szabályozó központ hiányában nagyjából csak a fenntartási költséget lehet megkeresni az erőművel, mivel a szélerőmű kiegyenlítő energia igénye még a naperőműét is meghaladja, így ezért rendkívül sokat kellene fizetni. A szabályozó központunknak és e-kereskedelmünknek köszönhetően szélerőműveink így is termelnek EBITDA-t, vagyis hosszú távon is fenntartható a működésük a támogatott tarifa nélkül is. A miénk Magyarországon az első szélerőmű, ami a villamosenergia-rendszer szabályozásában vesz részt. Amikor az éri meg rendszerszinten, akkor leállítjuk, vagyis előfordul, hogy éppenséggel azzal keresünk pénzt, hogy áll a szélerőmű. Úgy gondolom, hogy egy komplex rendszer részeként lehet ezt eredményesen csinálni Magyarországon is.
