A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség véleménye a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” című pályázatról

Share Button

A legnagyobb hazai napelemes szakmai érdekképviseleti szervezet, a több mint 300 tagvállalattal rendelkező Magyar Napelem Napkollektor Szövetség nevében üdvözöljük a Kormány azon szándékát, hogy lakossági épületenergetikai programokkal kívánja a hazai lakásállományt korszerűsíteni, a bentlakók életkörülményeit javítani!

A „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” című pályázati lehetőség kapcsán az alábbi véleményt szeretnénk közzétenni!

Fontosnak tartjuk azt a kormányzati célt, miszerint az elavult fosszilis alapon üzemelő fűtésrendszereket korszerűbb villamosenergia alapon működő hőtermelő berendezések váltsák fel, melyek csökkentik hazánk CO2 kibocsájtását és hozzájárulnak a hosszútávú céljaink megvalósításához. A napelemes rendszerek és a hőszivattyúk alkalmazása és a pályázati támogatása üdvözlendő, melyek mindegyike megújuló energia hasznosító berendezés! Egy levegő/levegő, levegő víz,  vagy akár víz-víz hőszivattyú is sokkal magasabb hatékonyságot nyújt, mivel 1 kWh villamosenergia befektetéssel átlagosan 3-4 kWh hőenergiát állít elő, így a hagyományos elektromos fűtésekhez képest a fogyasztásuk harmada, negyede. Ezt a villamos energia igényt harmad, negyed akkor napelemes rendszerrel lehet előállítani. Villamosenergia alapú fűtések esetén nehezen felelhet meg a felújítandó otthon az új Közel nulla energia igényű épületek (BB) energetikai követelménynek.

Komoly veszélyt jelent egy átlagos vagy az átlagnál rosszabb épületenergetikai jellemzőkkel rendelkező otthon fűtéskorszerűsítése elektromos fűtéssel és egy 5kW-ban korlátozott napelemes rendszerrel, melynek tetemes villanyszámla lehet a következménye! Az elavult energetikai jellemzőkkel rendelkező otthonokban kiemelkedően magas fűtésszámlákhoz vezethet az őszi, téli, napsütésben gyenge időszakban az elektromos fűtés, mely az alacsonyabb jövedelmű családok esetén nemcsak megterhelő, de egyben a számlák kifizetésének elmaradásához is vezethet!

Egy új korszerű BB besorolású, közel nulla energia igényű épületben jó megoldás lehet a hőveszteségek fedezésére az elektromos fűtés bármely formája – tekintettel a csekély hőigényre -, azonban ez a pályázat régi otthonok energetikai korszerűsítését célozza meg, ezekre nem vagy csak részben tartjuk alkalmasnak.

Konkrét módosítási javaslatok:

  1. A fűtéskorszerűsítési beruházás megvalósításával az épület érintett energetikai jellemzőinek meg kell felelni az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben meghatározott, az adott beruházás tekintetében releváns követelményeknek. Az infrapanelekkel és fűtőpanelekkel, azaz alacsony hatékonyságú villamos áram alapú fűtésmóddal, a TNM költségoptimalizált szintre vonatkozó előírása nem teljesíthető. Tiszta elektromos fűtéssel – hőszivattyú nélkül – ugyanis az ingatlanok energetikai besorolása a hatályos 176/2008 rendelet és a 7/2006 TNM értelmében nem éri el a költségoptimalizált szintet, jellemzően GG energetikai besorolást lehet elérni tisztán elektromos fűtéssel.
  2. A MEKH adatai szerint egy átlagos HMKE rendszer hazánkban jelenleg 8,2 kW ezért az 5 kW-os rendszer messze átlag alatti, javasolnánk megemelni a teljesítmény limitet napelemes rendszerek esetén minimum 8,2 kW-ra mely megfelel egy átlagos háztartási méretű napelemes kiserőműnek. Ideális a legalább 10kW-os napelemes rendszer korlát lenne amely egy átlagos család fűtési igényét is tudná fedezni!
  3. Javasoljuk, hogy a napelemes rendszerek megvalósítását ne korlátozzák kizárólag tetőre telepítéssel megvalósítani, mivel vannak olyan ingatlanok ahol nem áll rendelkezésre elegendő és megfelelő tájolású tetőfelület. A szolgáltató engedélyezése alapján a lapos vagy ferde tetőre telepítés mellett tegye lehetővé homlokzatra, földre, kerítésre stb. telepítést is a pályázat.
  4. A felhívás tervezet szerint a beépített napelemek összesített névleges teljesítménye legfeljebb 20%-kal haladhatja meg az inverter teljesítményét. Javasoljuk ezt a pontot minimum 25% növelni így nő a napelemes rendszerek hatékonysága és műszaki sze,mpontok nem indokolják ezt a korlátot.
  5. A szállítói előleg (3.7.2) 30%-os mértékét javasolnánk megemelni 50%-ra, az MFB 0%-os hitelkonstrukcióhoz hasonlóan.
  6. Az aktuális szabályozás szerint 2,5 kW fölött csak 3-fázisú inverter alkalmazható. A Hibrid inverterrel számolva, akkumulátort fogadni képes, jelenleg minősített gyártói inverterek:
  • Fronius
  • Huawei
  • Growatt
  • Kostal
  • Solax

melyből a Huawei az egyetlen gyártó, akinek az akkumulátor kapacitása 5 kWh és max. 5 kW-al (2,5 kW) tud tölteni. Ez egyértelműen versenytorzító előírás, így a

2.1.2 a) fejezet b) pont:

napelemes rendszerhez kapcsolódó akkumulátoros tárolóegység felszerelése és üzembe helyezése, maximum 5 kW teljesítménnyel és

2.1.2 b) fejezet d) pont:

napelemes rendszerhez kapcsolódó akkumulátoros tárolóegység felszerelése és üzembe helyezése, maximum 5 kW teljesítménnyel

törlését kérjük!

  1. BYD akkumulátorokkal kompatibilis gyártók: Fronius és Kostal. A BYD HVS 5.1 kWh-s akkumulátor kapacitás oldalon, ha a pályázat kiírója 5 kWh-ra gondolt, akkor túllépi, míg az AKKUMULÁTOR műszaki paraméterei alapján 5,1 kW-al tölthető és kisüthető. Inverter oldalon 5 kW-os inverterrel 2,56 kW a töltési/kisütési teljesítmény. A pályázatnál az inverter töltés és kisütés képességet javasoljuk. Ebben az esetben viszont 6-8-10 kW-os invertert nem lehet feltenni későbbi bővítésre. Szintén ezen ok miatt is kérjük az előírás törlését.
  2. A 12-es és 14-es sorszámú lábjegyzetnél a Prémium szó félrevezető, mert a BYD akkumulátorok tartalmazzák ezt a megnevezést (BYD Battery Box Premium HVS/HVM). Kérjük a Prémium szolgáltatás rész törlését.
  3. Javasoljuk ezen kívül, hogy a 2.1.2 a) és b) pályázati anyagban megfogalmazott komponensek (inverter, hőszivattyú, infrapanel, hőtárolás stb.) együttműködése, vagyis a nappali, napelemes termeléshez igazodó rendszerek elbírálása kerüljenek előtérbe a pályázati anyagban, ezzel elősegítve a hálózati terhelés csökkentését, a hatékony decentralizált energiatermelés kiaknázását.
  4. Az akkumulátoros rendszerekre költhető fajlagos költség (br. 3.521.405  Ft) azt sejteti, hogy akár 13-15 kWh-s akkumulátorok is szóba kerülhetnek. Kérjük ne legyen korlátozás a kimeneti teljesítíményre vonatkozóan, ezzel biztosítva a technológiai fejlesztések, hatékonyabb technológiák hazai piacra jutását.
  5. Javasoljuk, hogy meglévő napelemes rendszer esetén is lehessen bővíteni a napelemes rendszer a pályázat keretein belül.
  6. Indokolatlan korlátozás az 1.4.1 amely a távfűtéses lakásokat kizárja a napelemes rendszerek létesítési lehetőségéből! Ezt a részt kérjük törölni!
  7. Javasoljuk az akkumulátor támogathatóságát az 1-es műszaki tartalomban is. Mivel egy hőszivattyúval nem rendelkező rendszer esetében indokoltabb egy energiatároló alkalmazása, hiszen az extra fogyasztó (hőszivattyú) beépítésével és a napelemes rendszerrel való egyidejű működtetésével a hálózati forgalom önmagában is csökken. Az önállóan épített napelemes rendszer esetén, viszont a napelemes rendszer által létrehozott termelés teljes egészében a villamosenergia-hálózaton jelentkezik, ez már jelenleg is jelentős problémát okoz szolgáltatói oldalon. Valójában a csak napelemes fejlesztés esetén indokoltabb az energiatároló használata, mint a 2-es, 3-as kategóriába található műszaki tartalmaknál.
  8. A villamosenergia-hálózat jelenlegi problémáinak redukálása érdekében javasoljuk az energiatárolók támogathatóságának lehetőségét önállóan is a már korábban végrehajtott napelemmel rendelkező lakossági felhasználók részére. Ezzel valójában nem a napelemes rendszer teljesítményének további bővítése valósul meg, hanem egy olyan technológiai megoldás születik, ami az elosztóhálózati beruházások nélkül – azaz a rendszerhasználati díjak emelkedése nélkül – járul hozzá a villamosenergia-hálózat stabil üzemeltetéséhez. Ezzel a megoldással tovább bővülhet a pályázati részesülőknek a köre. A rezsicsökkentést támogatva lecsökken a hálózathasználati díj.
  9. Az elérhető források véges mivolta miatt javasoljuk, hogy a 2-es 3-as kategóriába tartozó beruházások támogatásából kerüljön kivételre az akkumulátort, hiszen ott a további fogyasztók beépítésével amúgy is lecsökkenthetők a hálózati csúcsterhelése és kilengése. Az így felszabaduló támogatási forrásból lehetne a már meglévő 90.000 db / 427.000 MW szabályozatlan kapacitás válna elérhetővé és szabályozhatóvá. Ezen megoldással a támogatottak köre a tervezett 34.000-ről 45.000-re is növekedhet.
  10. Javasoljuk, hogy csak olyan akkumulátorok legyenek alkalmazhatók a pályázat keretében, amelyek monitorozhatóak és távolról vezérelhetővé válhatnak későbbiekben a rendszerirányító számára.
  11. Javasoljuk, hogy feltételként szerepeljen, hogy a napelemes rendszerhez beépíthető akkumulátorok modulárisan bővíthetőek legyenek. Mivel közismert tény, hogy a lakossági fogyasztás dinamikusan növekszik, és a jelenleg ismert fogyasztási szokások állandóan változnak. A lakossági profil a legkedvezőtlenebb és legkevésbé átláthatóbb, amely átláthatatlanságot a napelemes rendszer és az újabb, eddig nem szokványos típusú, új technológiát képviselő fogyasztók (pl. Klímaberendezések, elektromos autó, stb.) tovább rontanak, ezért elengedhetetlenné válik a hálózat stabil fenntartása érdekében, hogy a későbbiekben további akkumulátorokkal bővülhessen. Így a hálózat stabilitása szempontjából nélkülözhetetlen akkumulátorok elhelyezése, decentralizált módon lakossági oldalon történik meg, ezzel az akkumulátoros rendszerek kárveszélye, karbantartása, üzemeltetése és minden egyéb ezzel kapcsolatos költségtől mentesül a hálózatirányító. Az így elhelyezett akkumulátoros rendszerek üzembetartása organikus módon a lakosság által önfenntartóvá válnak. Ez az akkumulátoros technikai megoldás nagymértékben támogatja a már szükségessé vált, de elhalasztott nettó elszámolás kivezetését úgy, hogy mindeközben a termelő-fogyasztó érdeke nem sérül.
  12. Az inverterek vonatkozásában: A telepítésre kerülő inverterek kapcsán a hálózati irányítónak elemi érdeke, és a hálózat fenntarthatóságának nulkritériuma, hogy a lakossági napelemes rendszerek is bevonhatóak legyenek a “hálózati termelésbe” – későbbiekben a hálózat irányító által szabályozható módon. Ez nagymértékben hozzájárul a piac fejlesztéséhez, megteremti az aggregátorok és a fogyasztói közösségek egyik elengedhetetlen alapfeltételét.