Az Európai Unió klímaváltozás elleni intézkedéscsomagja az energiafelhasználást is teljesen átformálná. A tervezet előnyben részesíti a zöldenergiát a fosszilis forrásokkal szemben, ami biztosan a lakossági energiaárak emelkedésével jár a következő években, évtizedekben. A Pulzus Kutató és a Napi.hu közös felmérése alapján a magyar lakosság 51 százaléka hajlandó is többet fizetni, ha hatékonyabb a zöldfordulat.
Az Európai Bizottság a múlt héten mutatta be a Fit for 55 nevű klímaváltozási csomagját arról, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkenjen az Európai Unió károsanyag-kibocsátása. Az államszövetség az energiaszektor, a nehézipar, a vegyipar és a légiközlekedés után a közúti közlekedésre és a lakóépületek károsanyag-kibocsátására – azaz fűtésére – is kiterjesztené kibocsátáskereskedelmi rendszerét (ETS). A változtatás célja, hogy a következő évtizedekben a jelentősen szennyező tevékenységeket piaci mechanizmus alapján lehessen visszaszorítani.
A javaslatot a legtöbb tagállam és az Európai Parlament is támogatja, sőt merészebb vállalásokkal egészítette ki: eredetileg az 1990-es szinthez mérten 40 százalékkal szorították volna vissza az emissziót. Magyarország eddig jól járt azzal, hogy akkor még létezett a magyar nehézipar, majd az szinte teljesen eltűnt, a ténylegesnél magasabb küszöb vonatkozott hazánkra. Az elmúlt években kényelmesen meg lehetett felelni a kvótáknak, viszont az ambiciózus terv már kihat arra is, hogy az átlagos háztartásoknak mennyit kell fizetni az energiáért (üzemanyagtól az áramon át a gázig), mert a kibocsátási díjak bekerülnek a fogyasztói árakba is.
Az, hogy a kvótáknak milyen hatása lesz az egyes háztartásokra, nagyban függ az egyéni körülményektől: mennyit vezetnek autót, mivel és mennyit fűtenek, mekkora a havi jövedelmük, és ebből mennyit költenek rezsire – jelezte Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának igazgatója a tervek kapcsán. Szerinte viszont a rezsicsökkentés utáni magyar árak esetében is van beavatkozása a kormánynak megfelelő szakpolitikák alkalmazásával, hogy a lakosság ne nagyon drága fogyasztói árakkal találkozzon.
A magyarok fizetnek, csak működjön
Mivel ez az emberek pénztárcájába vágó program, az elmúlt években pedig hivatkozási alap volt a kormány részéről a rezsicsökkentés, adja magát a kérdés, hogy a magyarok mennyire tartanak a drágulástól. A Napi.hu és a Pulzus Kutató legfrissebb, a felnőtt lakosságra reprezentatív kutatása szerint elsöprő többség, 51 százalék fogadna el valamilyen drágulást a klímaváltozás elleni harcban, 29 százalék egy fillérrel sem hajlandó többet költeni a rezsire, míg a magyarok 20 százaléka szerint a zöldenergiának olcsóbbnak is kellene lennie.
Eközben viszont a támogatók 34 százaléka akár 10 százalékkal is többet fizetne, 12 százaléknak még 30 százalékos áremelkedés is beleférne. 30-50 százalékos, illetve ennél is nagyobb drágulást 2 és 1 százalék vállalna a célért.
A lakosságon belül igazán nagy különbség nincs a férfiak és a nők között: előbbi csoport 32 százaléka nem fizetne többet, 18 százalékuk akarna olcsóbb energiaárakat az átmenet miatt, míg a nőknél csak 26 százalék nem vállalná a drágulást, de 24 százalékuk várna el csökkenő szinteket. A nők 38 százalékának viszont a 10 százalékos drágulás megfelelne, közben a férfiak 15 százaléka egy 10-30 százalékos emelkedéssel is kibékülne.
Forrás/bővebben: napi.hu
