A megújuló támogatási rendszerre benyújtott pályázatok 30 százaléka érvénytelen

by  • 

Share Button
A megújuló alapú hazai villamosenergia-termelés sarokköve a megújuló támogatási rendszer (METÁR), amelynek keretében a kormány második alkalommal biztosít jelentős forrásokat zöld- és barnamezős területeken beruházások megvalósítására. Az első METÁR-tender tapasztalatai azt mutatják, hogy a sikeres pályázati dokumentáció összeállítása komoly odafigyelést, egyben a megújulóenergia-szektor sajátosságainak mélyreható ismeretét teszi szükségessé. A tenderen benyújtott pályázatok mintegy 30 százaléka volt érvénytelen, így indokolt a szakértői segítség – írják elemzésükben Róth András, a KPMG tanácsadója és Losonczy Géza, a KPMG igazgatója.
A Nemzeti Energia- és Klímastratégia célkitűzéseivel összhangban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a közelmúltban meghirdette a második METÁR-tendert, amelynek célja a megújuló energiaforrások felhasználásával történő villamosenergia-termelés további támogatása.

A PÁLYÁZAT KERETÉBEN ÖSSZESEN 800 MILLIÓ FT ÉVES TÁMOGATÁS OSZTHATÓ KI ÚJONNAN MEGTERMELT 390 GWH/ÉV VILLAMOSENERGIA-MENNYISÉG UTÁN.

A pályázaton zöld prémium típusú támogatás nyerhető el a közcélú hálózatba betáplált villamos energia számára, ahol a pályázók az induló évre vonatkozó támogatott árra (Ft/kWh) tesznek ajánlatot a létesíteni kívánt erőműegység névleges teljesítményének meghatározása mellett. A pályázatok 2020. szeptember 15-e és október 15-e között nyújthatók be.

A kiíró a legkisebb támogatási igényű pályázatokat fogadja be a támogatási és teljesítménykorlát eléréséig, ha a pályamű minden egyéb tekintetben maradéktalanul megfelel a kiírásnak. A pályázati követelményeket a MEKH honlapján közzétett részletes kiírási dokumentáció tartalmazza a pályázati eljárásról szóló 62/2016. (XII. 28.) NFM rendeletnek megfelelően.

Jelentős a hibázási lehetőség

Az első METÁR-tenderen benyújtott összesen 168 pályázat mintegy 30 százalékát érvényteleníteni kellett valamilyen tartalmi vagy formai hiányosság miatt. A tender tapasztalatai alapján a pályázatok kizárása a következő főbb okok miatt történt: ajánlati biztosíték hiba (13 darab), határidőn túl érkezett pályázat (10), nem megfelelő elosztói dokumentum (8), MEKH felé fennálló tartozás (6), bontási dokumentum hiba (2), valótlan barnamezős nyilatkozat (2), visszavont pályázat (1), valamint összeszámítás miatti teljesítménykorlát túllépése (1). További 6 esetben a pályázatok több hibát is tartalmaztak.

A fenti tapasztalatok alapján a pályázóknak az alábbi területekre kell odafigyelniük:

  • Az ajánlati biztosítéknak meg kell felelnie a benchmark beruházási összeg, vagy meglévő erőműegységek felújítása esetén a felújítási/fejlesztési összeg 1,5 százalékának. Az ajánlati biztosíték bankgarancia formájában nyújtandó, amihez a kiírási dokumentációban szereplő két, kötelező érvényű ajánlati garancianyilatkozat mintát kell felhasználni.
  • Jelentős felújítás vagy fejlesztés esetében a pályázathoz műszaki és gazdasági megvalósíthatósági tanulmány csatolandó. A dokumentum elkészítéséhez segítséget jelent, hogy annak kötelező tartalmi elemeiről szóló útmutatót a MEKH a kiírási dokumentációban szerepelteti.
  • A pályázatot érvénytelenítik, ha a pályázati dokumentáció egynél több ajánlati árat tartalmaz. Az ajánlati ár kizárólag a titkosított bontási dokumentumban tüntethető fel. A titkosítását úgy kell elvégezni, hogy a kiírási dokumentációban megadott közjegyzői kulcs biztosítsa a hozzáférést.
  • Barnamezős beruházás esetén fontos szempontként jelenik meg a beruházás helyszínéül szolgáló terület bizonyíthatóan barnamezős jellege. A vonatkozó jogszabályoknak megfelelően barnamezős területnek olyan földrészlet minősül, ami elsősorban ipari, kereskedelmi, közlekedési vagy honvédelmi célú felhasználást követően leromlott állapotúvá vált, de környezeti és műszaki beavatkozással értéknövelt, fejleszthető területté alakítható.
  • Az értékelési bizottság kiszűri az azonos telephelyre tervezett, valamint az összeszámítás miatt 49,99 MW-ot meghaladó névleges teljesítményű erőműegységeket. Ezeket a kiírási dokumentációban meghatározottak szerint elutasítják. Az összeszámítási szabály alapján összevontan kell kezelni a jelen pályázat szempontjából releváns azon erőműegységeket, amelyek hálózati csatlakozási pontja vagy kapcsolódási pontjai 1000 méter távolságon belül vannak.

Hangsúly a nagyobb erőműegységeken

A pályázat során szintén érdemes figyelembe venni, hogy a kiírás az első METÁR-tenderhez képest a támogatások mértéke és kategóriái tekintetében is több ponton változott:

  • Kisebb névleges teljesítményű (0,3-0,99 MW) erőműegységek esetén az éves támogatási korlát 333 millió forintról 200 millió forintra, a kiosztható támogatott villamosenergia-mennyisége 66 GWh/év-ről 40 GWh/évre csökkent.
  • Nagyobb erőműegységek esetén a névleges teljesítmény felső korlátja 20 MW-ról 49,99 MW-re nőtt. Ezzel párhuzamosan az éves támogatási korlát 667 millió forintról 600 millió forintra, a kiosztható támogatott villamosenergia mennyisége 134 GWh/évről 350 GWh/évre változott.
  • Az azonos tulajdonoshoz tartozó pályázók által maximálisan elnyerhető támogatott villamosenergia mennyisége a kisebb kategóriában változatlanul 15 GWh/év, a nagyobb kategóriában viszont 50 GWh/évról 175 GWh/évre emelkedett.
  • Az érvényesen benyújtható ajánlati ár legmagasabb értéke 26,70 forint/kWh.

Az első METÁR-tenderen az összes beérkezett pályázati igény a kiosztható támogatási mennyiséget 157 százalékkal haladta meg. A benyújtott 119 érvényes pályázat közül a kisebb kategóriában a pályázók mintegy 80 százalék, a nagyobb kategóriában 24 százalék nyert.

A második METÁR-tender iránt is komoly befektetői érdeklődés tapasztalható. Fontos, hogy a pályázók az ajánlati ár mellett a kiírási dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelmények betartására is hasonló hangsúlyt helyezzenek és a pályázat elkészítéséhez szükség szerint vegyék igénybe szakértő tanácsadók támogatását.

Forrás: portfolio.hu