A szervezet szerint a kormányzati tervek világszerte összességében legkevesebb 95 ezer milliárd dollár beruházást tartanak szükségesnek az energiaszektorban 2050-ig, amelynek egy része azonban nem „klímaálló”, vagyis nincs összhangban a globális klímavédelmi célkitűzésekkel. Ezért az előttünk álló évtizedben mintegy 10 ezer milliárd dollárnyi tervezett beruházást át kellene irányítani a fosszilis energiaforrások felől a tiszta, alacsony karbonintenzitású technológiák felé – véli az IRENA, amelyek szerint 2030-ig összesen 60 ezer milliárd dollárt kellene világszerte az energiarendszerek fejlesztésébe ruházni. Ennek nagyságát érzékeltetendő, a globális GDP 2018-ban mintegy 85 ezer milliárd dollár volt a Világbank adatai szerint.
Ahhoz azonban, hogy esély mutatkozzon a Párizsi Klímaegyezményben a világ csaknem minden országa által elfogadott cél elérésére (a katasztrofális mértékű klímaváltozás megakadályozása érdekében a globális felmelegedés évszázad végi mértékét jóval 2 Celsius-fok alatt tartani az iparosodás előtti szinthez képest), 2050-ig összességében mintegy 110 ezer milliárd dollár energiarendszerbe történő beruházására lenne szükség. Ennek keretében a jelenlegi tervekhez képest összességében 35 ezer milliárddal többet kellene költeni megújulókra, energiahatékonyságra, valamint villamosításra és infrastruktúrára is, miközben fosszilis források fejlesztésére és egyebekre ugyanakkor 20 ezer milliárd dollárral kevesebbet kellene költeni az IRENA szerint.
A JELENTÉS SZERINT A DEKARBONIZÁCIÓ ÖT KULCSFONTOSSÁGÚ PILLÉRE AZ ELEKTRIFIKÁCIÓ, A MEGÚJULÓ ENERGIATERMELÉS, A RENDSZER RUGALMASSÁGA, A ZÖLD HIDROGÉN ÉS AZ INNOVÁCIÓ, EZÉRT EZEKEN A TERÜLETEKEN KELL A KÖZEL VAGY TELJESEN SZÉN-DIOXID-MENTES VILÁGGAZDASÁG ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES LEHETŐ LEGTÖBB BERUHÁZÁST MEGVALÓSÍTANI.
Amennyiben a tervezetthez (Planned Energy Scenario, PES) képest ez a (Transforming Energy Scenario, TES) forgatókönyv valósulna meg, úgy az évszázad közepére napjainkhoz képest körülbelül 70 százalékkal lehetne mérsékelni a globális szén-dioxid-kibocsátást. Ahhoz, hogy 2050-re a világgazdaság üvegházhatásúgáz-emisszióját gyakorlatilag nullára lehessen visszafogni, további hozzávetőleg 20 ezer milliárd dollár célzott energetikai beruházásra lenne szükség (Deeper Decarbonisation Perspective, DDP). Ez a forgatókönyv a TES-hez képest minden területen nagyobb beruházási értékkel számol, leginkább a megújulók és az energiahatékonyság terén, de még a fosszilis szegmensben is.
Az energiaátmenet végső célja az emberek jólétének javítása a tiszta energiaellátás, a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint az éghajlatváltozás enyhítése révén, az IRENA szerint pedig a megújuló energiaforrások gyorsabb telepítése és a hatékonysági intézkedések megtérülése sokszorosan meghaladja a költségeket. A megújulókba történő fokozott beruházás a szervezet szerint erősebb gazdasági fellendülést idézhet elő a koronavírus-válságból, ezáltal több új munkahely jöhetne létre, a gyorsabban csökkenő szennyezés pedig a kapcsolódó környezeti, klíma- és egészségügyi kiadásokat is jelentősen mérsékelné.
A globális GDP 2050-ben a TES forgatókönyv szerint 2,4 százalékkal lehetne magasabb annál, mint amit a PES szcenárió alapján elérhetne a világgazdaság. Az egy főre eső globális GDP évi átlag 367 dollárral bővülne a TES forgatókönyv szerint, lényegesen meghaladva egy főre jutó 54 dollár/éves teljes beruházást. A GDP növekedése nagyrészt a fogyasztói költések támogató fiskális politikával összefüggő bővülésével magyarázható, míg a kereskedelem csak kisebb mértékben járulna hozzá a növekedéshez.
A várható többlet növekedés mértéke régiónként eltérő lehet, a legnagyobb plusz gazdasági bővülés a prognózis szerint az Európai Unióra várna.
A magasabb beruházási szint fokozott munkahelyteremtést vonna maga után. A TES forgatókönyv alapján az évszázad közepére csak az energiaszektor állásainak száma elérné a 100 milliót, ami a jelenlegit 42, a PES forgatókönyv megvalósulásával várhatót pedig 13 millióval haladná meg. A szektoron belüli állások jellegében és eloszlásában természetesen alapvető átrendeződés menne végbe, melynek keretében az új technológiákkal kapcsolatos munkahelyek számának növekedése jelentősen meghaladná a fosszilis és nukleáris szegmensben várható leépülést. Az új munkahelyek többsége közvetlenül a megújuló energiaforrásokkal összefüggően jönne létre; itt az állások összesített száma 42 millióra emelkedne, ami 64 százalékkal magasabb a PES forgatókönyv megvalósulása esetén várhatónál, és csaknem négyszerese a jelenleginek. Ezen belül is a fotovoltaikus napenergia fejlesztése teremtené a legtöbb új munkahelyet, megelőzve a bio- és szélenergiát.
Nem csak az energiaszektort, de a teljes gazdaságot tekintve a munkahelyek számának növekedése regionálisan szintén az EU-ban ígérkezne a legnagyobbnak.
A TES forgatókönyv megvalósulása az egész világon hatalmas társadalmi-gazdasági haszonnal járna, így 2050-ig 50-142 ezer milliárd dollár megtakarítást eredményezne a légszennyezés környezeti és egészségügyi externáliáinak (külső költségeinek) csökkenése miatt. A DDP szcenárió érvényesülésével ugyanakkor az externális költségek 62-169 ezer milliárd dollárral mérséklődhetnének. Az IRENA szerint a globális jóléti mutatók összességében átlagosan 13,5 százalékkal emelkedhetnének 2050-ig a TES megvalósítása esetén a jelenlegi tervek által vázolt pályához képest. A nyereség zöme társadalmi és környezeti előnyök formájában jelentkezne, a légszennyezés és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának megfékezésével járó jelentős egészségügyi javulást tükrözve. A várható eredmények ugyanakkor országos és regionális szinten jelentős szórást mutathatnak, a regionális és országspecifikus társadalmi-gazdasági struktúrák, valamint ezeknek az energiarendszerrel való összetett kölcsönhatásaik következtében. Ezért a kihívások és lehetőségek a világ számos részén helyi megoldásokat igényelnek.
Az IRENA főigazgatója, Francesco La Camera szerint a járványhelyzet felfedte a jelenlegi rendszer mélyen beágyazódott sérülékenységeit, nevezetesen a fosszilis tüzelőanyagok ágazatát, amely a kereslet összeomlása miatt súlyos helyzetbe kerül a globális korlátozások közepette. A megújuló energiaforrások fejlesztésének és telepítésének felgyorsítása potenciálisan több olyan gazdasági és társadalmi célt is elérhet, amelyek elősegítik egy ellenállóbb gazdaság létrehozását is.
Nem meglepő módon a megújuló energia szektor dicsérte a tiszta energiarendszer mellett elkötelezett szervezet jelentését, melynek fő megállapításával ugyanakkor a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is egyetérteni látszik. A helyzet fontos lehetőséget hordoz magában, a kormányzati gazdaságélénkítő csomagok jelentős részét pedig a megújuló energia ágazat fejlesztésére kell dedikálni, egy jól megtervezett ösztönző csomag ugyanis a számos gazdasági előny között megkönnyítve a tiszta energia átmenetet is – mondta korábban Fatih Birol, az IEA ügyvezetõ igazgatója.
A jelentés teljes terjedelemben, angol nyelven innen tölthető le.
Forrás: portfolio.hu
