A napenergiára való átállással évente fél milliárdot spórolhatnak a segélyprogramok

Share Button

A Chatham House új jelentést adott ki az energia átállással foglalkozó kezdeményezés részeként, amely a humanitárius segélyszervezetek energiára költött ráfordításait vizsgálja. A szerzők azt állítják, hogy a modern, tiszta energiarendszerek segítségével a szektor évente 517 millió dollár üzemanyagra fordított költséget takaríthatna meg, mivel a menekülttáborok és más létesítmények zömét mostanáig dízel generátorokkal működtették.

ENSZ békefenntartó misszió Haitin

Kép:Wikimedia Commons, Mass Communication Specialist 1st Class David A. Frech

 

Az energiaátállással foglalkozó kezdeményezés részeként a Chatham House új publikációt hozott nyilvánosságra, amely arra világít rá, hogy a humanitárius segélyprogramok még nem tértek át a megújuló energiák használatára. A szerzők meglátása szerint valójában a projektek energiára vonatkozó irányelveitől „távol áll a hatékonyság, és engedik a pazarlást”.

A környezetvédelmi megfontolásokon túl a jelentés hangsúlyozza a megújuló energiák alkalmazásának pénzügyi előnyeit. Alátámaszt több korábbi jelentést, amikor azt állapítja meg, hogy a jelenleg rendelkezésre álló karbonszegény technológiákra történő átállás évente körülbelül fél milliárd amerikai dollárt takaríthatna meg a szektor számára.

„Csaknem minden humanitárius helyzetben, amikor dízel generátort üzemeltetnek, felmerül a költségek kérdése (valamint a környezetvédelmi kérdés is) az energia infrastruktúra hibrid vagy napenergia alapú megvalósításának érdekében. Mivel költségvetési szempontból komoly nyomás nehezedik a humanitárius szervezetek számos szereplőjére, az ügynökségeknek komolyan fontolóra kellene venniük az új energiaellátási megoldásokat, ezzel csökkentenék a költségeket, új lehetőségeket teremtenének a kiszolgáltatott embereknek, és az örökölt eszközöket a vendéglátó közösségnél hagyhatnák” – javasolta Owen Grafham, a jelentés társszerzője.

Legjobb gyakorlat

A szerzők legjobb gyakorlatként a jordániai menekülttáborok példájára hivatkoznak. Szerintük a hatékonyabb járművek stratégiájának átvételével meg lehetne takarítani az üzemanyagok költségének körülbelül 10%-át. Továbbá a jelenleg üzemanyagra fordított összegek 60%-a jelentkezne megtakarításként, ha az új áramtermelési technológiákra támaszkodnának. Összességében és a jelenlegi árakon számolva valószínű, hogy a humanitárius szektor évente 517 millió dollárt spórolhatna meg. A jelentés szerint ez az összeg az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságánál mutatkozó 2017-es költségvetési hiány 5%-át teszi ki.

A dízelalapú áramtermelés az ingadozó üzemáraknak való kitettséggel és mérhetetlen szállítási költségekkel jár. Mivel a humanitárius segélyt nyújtó táborok gyakran távoli és nehezen megközelíthető régiókban helyezkednek el, a dízel üzemanyag generátorokhoz történő szállítása újabb jelentős üzemeltetési költségtételként jelentkezik.

Az Élelmezési Világprogram (WFP) becslése szerint az ENSZ segélylétesítményei átlagosan 0,6 dollárt fizetnek 1 kWó elektromos áramért, míg az Egyesült Királyságban a háztartások körülbelül 0,20 dollárt fizetnek kilowattóránként. Kínában vagy az Egyesült Államokban még ennél is alacsonyabbak az árak.

Glada Lahn társszerző kiegészítette: „Az energia létfontosságú a humanitárius lépéseknél. A legtöbb menekülttábor és kitelepítettek elhelyezésére szolgáló tábor távoli helyeken létesül, ezért a segélyakcióknál hatalmas összegeket emészt fel az üzemanyagok, berendezések és áruk, például az élelmiszerek és az ivóvíz nagy távolságokra történő szállítása. Az üzemeltetés rendszerint helyszíni generátorokkal történik, ezek látják el a fogadóközpontokat, klinikákat, iskolákat, élelmiszer raktárakat és vízszivattyúkat.”

Sikeres megvalósítás

A jelentés egy sor esettanulmányt is felvonultat, amelyekben az ENSZ testületek a költségtakarékosság érdekében sikeresen hasznosították a modern karbonszegény technológiákat. Például az Élelmezési Világprogram (WFP) élelmiszert tároló létesítményt tart fenn az afganisztáni Heratban.

A létesítmény fenntartása évi 212 324 amerikai dollár költséggel jár, amelynek zömét a dízel üzemanyag beszerzése teszi ki. A költségcsökkentés érdekében az Élelmezési Világprogram hibrid generátorokat helyezett el, ezek szél- és napenergiával, valamint dízellel működnek. Az új rendszer a dízel üzemanyagtól való függőség jelentős mértékű csökkentésén túl várhatóan 5,2 éven belül megtermeli a kezdeti beruházási költségeket, míg várható élettartama – 15 év – alatt akár 900 000 dollár megtakarításra is számíthatnak.

Lassú alkalmazkodás

Általánosságban a humanitárius segélynyújtással foglalkozó szektor lassan vesz át új technológiákat, mivel „dízelben gondolkodnak”. Mivel a humanitárius tevékenységek céljai eltérnek a környezetvédelmi megfontolások alapján cselekvőkétől, az energiahatékonyság és a megújuló energia gyakran eszükbe sem a projektvezetőknek (annak ellenére, hogy a humanitárius katasztrófák és a környezeti feltételek, például a szárazság összefüggésben állnak). A szórványosan rendelkezésre álló adatok ezt is tükrözik, valamint azt, hogy a segélyszervezeteknél viszonylag gyenge az energiafogyasztásra vonatkozó nyomon követés.

Azonban az új technológiai fejlesztéseknek köszönhetően jelentős mértékben csökkentek a rendszerek árai.. Ma már egy napelemes rendszer szinte csak a negyedébe kerül a 2009-ben érvényes árnak; a szerzők várakozásai szerint 2040-re további 66%-os csökkenésre lehet számítani.

A kenyai, jordániai és török menekülttáborokat vizsgáló tanulmány szerint az energiaszámlák megfeleződését hozó jövőkép ellenére a humanitárius segély szektor továbbra is azt az álláspontot vallja, hogy a napenergia nem praktikus a napelemek élettartama miatt. Ezzel ellentétes álláspontot képviselnek a szerzők, akik szerint a menekülttábor átlagos élettartama 18 év, ami a napenergiát életképes alternatívává teszi.

A műszakilag lehetségest az ésszerűtől elválasztó távolságra, a helyszínen kiaknázandó technológia kiválasztására a választ az ENSZ infrastruktúrával foglalkozó részlege jelentheti a szerzők meglátása szerint. Azonban egy sor pénzügyi és üzemeltetési akadályt kell még elhárítani, ezek egyike például, hogy az ENSZ testületei nem vehetnek fel hiteleket. Továbbá a szerzők aggályaikat fejezik ki arra vonatkozóan, hogy az ENSZ rendelkezik-e a kereskedelmi létesítményekhez szükséges szakértelemmel.

Már korábban is elhangzott

Szeptemberben a pv magazine szerkesztője, Emiliano Bellini készített jelentést a béke elősegítését és a segélykonfliktusok megoldását szolgáló napenergiában rejlő lehetőségekről. A feszültséggel teli régiókban, többek között Dél-Szudánban, Kongóban, Szomáliában, Mianmarban és Jemenben az elektromos áram az egyik legnagyobb tétel a humanitárius missziók költségvetésében. Az Energia Béke Partnerek szervezet vezetője és alapítója egy interjúban elmondta, hogyan telepítettek napelemeket táborokban és védett területeken, és hogy ez mennyire hozzájárulhat az ilyen missziók célkitűzéseinek eléréséhez.

Forrás: PV-Magazine