Az egyelőre alacsonyabb jövedelmezősége ellenére az offshore, vagyis tengeri szélenergia piaca egyre vonzóbb beruházási célterületté válik az egyre inkább teret nyerő dekarbonizációs célú energiaátmenet során új lehetőségeket kereső olajtársaságok számára is. A szélenergiában megvalósuló beruházások Európa, Kína és Dél-Ázsia bizonyos érett, jól megalapozott offshore termelő területein már a 2020-as években beérhetik az olaj- és gázkitermelésben végrehajtott beruházásokat – áll a Wood Mackenzie új jelentésében.
Miközben az offshore szélenergia várhatóan egyre vonzóbbá válik a következő években, az offshore olaj- és gázkitermelést célzó tőkeberuházások előbb stabilizálódhatnak, majd 2022 után csökkenni fognak, így folytatódhat a két terület közötti olló záródása – áll a Søren Lassen és Mhairidh Evans által jegyzett elemzésben. E szerint az offshore szélenergia projektekbe világszerte összességében több mint 211 milliárd dollár értékben érkezhetnek beruházások 2020 és 2025 között, jelentős részben az olaj- és gázkitermelésben érdekelt vállalatok részéről.
Az offshore szélenergia beruházások nagy része kormányzati ösztönzőkre támaszkodik: a 2025-ig megvalósuló projektek 82 százalékát valamilyen támogatás segíti vagy korábban indított, előrehaladott állapotban lévő fejlesztésre épül. Ez növeli a beruházási előrejelzés megbízhatóságát, míg az offshore olaj- és gázszektor kilátásait a rövidebb ciklusú projektekkel való versengés bizonytalanabbá teszi. Az offshore szélenergia vonzerejét az olajcégek számára az is növeli, hogy a projektek mérete várhatóan jelentősen, a WoodMac szerint mintegy 63 százalékkal nőhet 2025-ig.
Jó példa a norvég Equinor esete, amely februárban jelentette be új stratégiáját, amelynek értelmében a korábban Statoil nevet viselő vállalat globális tengeri szélenergia-óriássá válna.
A nagy olajvállalatok az energiaátmenet hatására eszközeik kihasználatlanná válásának kockázatával néznek szembe, miközben a befektetők, illetve részvényeseik is egyre inkább a fenntarthatóság erősítése érdekében teendő lépéseket várnak tőlük. Ezért, bár a megújuló energiák nyereségessége még mindig elmarad az olaj- és gázszektorétól, a jelentés szerint a ma még karbonintenzív portfólióval rendelkező vállalatok számára az offshore szélenergia vonzó, alacsony kockázatú beruházási területté válhat a következő években.
Bár az alacsonyabb megtérülés és a politikai támogatás helyenkénti hiánya az offshore szélenergia kilátásait is ronthatja, ezzel együtt a 2020-as évtizedben exponenciális növekedés várhat erre a megújuló energiaforrásra. A fejlesztések súlypontja egyre kevésbé Európában lesz, az Egyesült Államokban például a 2020-as évek közepétől az évente az offshore szélenergia beruházások meghaladhatják a 15 milliárd dollárt, ezzel egyben vélhetőleg az offshore olaj- és gázszektort is maga mögé utasítva, legalábbis a Rystad Energy prognózisa szerint. Az USA-ban egyébként 2019-ben sorozatban már egymás után harmadik éve dőlt meg az újonnan telepített szélerőmű kapacitások rekordja, miután több mint 9,14 gigawatt új (on- és offshore) kapacitás állt termelésbe.
Az offshore szélenergia globális kilátásai is fényesek, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2019 októberi előrejelzése szerint a terület „lenyűgöző bővülés” előtt áll a következő két évtizedben. Az IEA várakozásai szerint 2040-re a költségek csökkenésének, a kormányzati ösztönzőknek, a figyelemre méltó technológiai fejlődésnek, valamint a terület által addig vonzott összesen körülbelül 1000 milliárd dollárnyi kumulatív beruházásnak köszönhetően a világ offshore szélerőmű kapacitása a jelenleginek mintegy tizenötszörösére bővülhet.
Forrás: nrgreport.com
