A klímaváltozás és az energiaszektor szorosan összefügg. Ha csak azt nézzük, hogy EU-s viszonylatban az üvegházhatású gázok kibocsátásának mekkora hányadát adja az energiatermelés (nagyot), akkor az látszik, hogy fontos és szoros a kapcsolat közöttük – kezdte előadását Kovács Csaba.
A KLÍMACÉLOK SZOROSAN ÖSSZEFÜGGNEK AZ ENERGIAPIACCAL, A ROSSZ HÍR, HOGY A JELENLEGI INTÉZKEDÉSEK ÉS BERUHÁZÁSOK MELLETT NEM FOGNAK MEGVALÓSULNI AZ EU ÁLTAL KITŰZÖTT EMISSZIÓS CÉLOK.
Erre megoldást jelenthet a megújuló energia és javítani lehet az energiahatékonyságon is, ami kissé mostoha terület, pedig legalább annyira fontos, mint a megújuló energiaforrások.
A szénalapú technológiák 2030-ra teljesen kiárazzák magukat, a gázfelhasználás szerepe jelentősen csökken majd az energiatermelésben. A megújuló energia terjedését az offshore és az onshore szélenergia, illetve a napenergia alapú termelés határozza majd meg.
A fajlagos beruházási költségekben nagy csökkenés következett be a szélenergia és a napenergia területén, az élettartamköltségek csökkentek.
A SZÉLENERGIA MÁR PIACI ALAPON IS VERSENYKÉPES, A NAPELEMEK PEDIG JÓ ÚTON HALAD A PIACKÉPESSÉG FELÉ, ÁLLAMI TÁMOGATÁS NÉLKÜL IS.
Mindez a technológiai fejlődésnek köszönhető, azoknak a támogatási rendszereknek, amivel az európai fogyasztók a megvalósult a kutatás-fejlesztési projekteket fizették ki.
Egy tipikus naperőmű-beruházás három részre osztható: a hardver (napelemmodulok, hálózatcsatlakozás, stb.), a telepítés, illetve finanszírozás és adminisztráció. Az európai fajlagos beruházási költségek inkább alacsonyak, a beruházási költség „hardvernehéz”, a berendezések költsége a fontos. Ami a hardvergyártókat illeti, a legnagyobb szélturbinagyártók manapság a Siemens, a Vestas, és a GE, jelenleg ők uralják a világ szélturbinagyártását. A nagyszereplőkben nagy változás nem volt az elmúlt 10 évben, jellemzően felvásárlásokkal szereztek piaci részesedést. Ezzel szemben a napelemgyártásban miközben 15 éve még a japán cégek voltak az uralkodók, addig ma kínai és ázsiai vállalatok (Jinko, JaSolar, Trinasolar) dominálnak.
Az energiaszektor beruházásait sok minden befolyásolja, például az EU emissziókereskedelmi rendszere. A kvóta ára jelentősen megugrott manapság, a régi technológiával működő szeneseket gyakorlatilag kiárazza a piacból.
A hazai támogatási rendszer piaci irányba mozdult el, a KÁT-rendszer megreformálása és a METÁR-rendszer bevezetése helyes lépés volt – mondta el Kovács Csaba.
A finanszírozási oldalról nagy kérdés a pénzügyi szektor szabályozása és szerepe, például hogy hogyan lehetne pozitívan diszkriminálni a klímabarát, fenntartható beruházásokat finanszírozási oldalról.
Forrás: portfolio.hu
