Az elfogadott klímavédelmi akcióterv célja, hogy 2030-ra a Magyarországon előállított energia 90 százaléka már szén-dioxid mentes legyen. Szakértők úgy látják, ehhez nem elég a kis- és középvállalkozások támogatása, az egész energiahálózat átalakítására, korszerűsítésére van szükség.
A kép illusztráció (Fotó:MTI/Varga György)
„Ideje beszéd helyett cselekedni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében a klímaváltozással kapcsolatban. A kormány cselekszik is, hiszen a miniszterelnök egy klímavédelmi akciótervet is bejelentett, amelynek célja, hogy 2030-ra a Magyarországon előállított energia 90 százaléka már szén-dioxidmentes legyen.
Ennek érdekében 32 milliárd forinttal támogatják a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését, meghatszorozzák a naperőművek kapacitását, és bevezetik a zöld államkötvényt is.
A klímavédelmi akcióterv reális vállalás
Ferenczy Orsolya, az ELTE tudományos főmunkatársa a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta, a miniszterelnök által bemutatott klímavédelmi akcióterv reális vállalás. Hozzátette, emellett teljesen illeszkedik az Európai Unió hosszú távú terveihez, mert az EU azt szeretné, hogy
2050-re teljes karbonsemlegességet érjenek el a tagországok.
Ferenczy Orsolya véleménye szerint nem csak Magyarország, hanem az Európai Unió előtt is egy innovációkkal, technológiai újításokkal teli időszak áll. Hozzátette, ahhoz, hogy Magyarország 2050-re megvalósítsa az unió célkitűzéseit, a bemutatott lépéseknél kisebb megvalósításokat nem érdemes tennie.
Az intézkedések csak egy kis szeletét érintik a problémának
Csath Magdolna közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára elmondta, óriási innovációs lehetőségek rejlenek a klímavédelem megvalósításában. Hozzátette, a klímavédelem egy nagyon tág problematika, ehhez képest egyelőre az unió is egy kis szeletet érint terveiben.
Csath Magdolna arra is felhívta a figyelmet, hogy a klímavédelem néha ütközik a profitorientált szemlélettel. Az üzleti világ célja a növekedés, viszont ennek megvalósítása nincs mindig összhangban a fenntarthatósággal.
„Felmerül két jelentős kérdés is, amit nem is érint az Európai Unió terve, az egyik problémát
a nemzetközi üzletláncok működése jelenti”
– mondta Csath Magdolna. Hozzátette, az üzletláncoknak a világ több pontján is megtalálhatóak a kihelyezései, így termékeit nagy távolságokra kell eljuttatniuk. A probléma pedig az, hogy a szállítás,
a közlekedés az egyik legkörnyezetszennyezőbb tevékenység.
„A legfrissebb uniós adatok szerint a közlekedés összes energiaigénye 31 százalék” – emelte ki Csath Magdolna.
Hozzátette a másik kritikus pont, amit nem érint az unió terve, az a globalizáció-lokalizáció, és a szabadkereskedelmi megállapodások kérdése. Ugyanis a szabadkereskedelmi megállapodások pontosan a termékek nagy távolságokra való szállításáról szólnak.
A teljes rendszer átalakítására van szükség
Ferenczy Orsolya szerint az állami támogatás lehetőséget teremt a kis- és középvállalkozásoknak, hogy alternatív energiatermelési formára álljanak át, például lehetőségük lesz napelemparkokat létesíteni. Ez hozzá fogja segíteni a vállalkozásokat ahhoz, hogy saját üzemi energiaszükségletüket akár a hálózattól részben függetlenül, vagy a hálózatba visszatáplálva, fosszilis gázok kibocsátása nélkül termeljék meg.
Hozzátette, hosszútávon a nagy rendszerek átalakítására is szükség lesz úgy lokális, mint globális szinten. Ferenczy Orsolya elmondta, nem csak a kis- és középvállalkozások átállását kell támogatni, hanem a teljes energiaelosztó rendszerét is.
