A termálfűtéstől az elektromos autózásig – szakmai nap az SZTE-n – A jövő megoldásairól Szegeden

Share Button
Energiagazdálkodási szakmai napot rendezett csütörtökön a SZTE Mérnöki Kara az energiahatékonyságáról, a geotermikus – és a szegedi – fűtés jövőjéről, a duális képzésről és az elektromobilitásról.

– SZENERG 2019 címmel szervezett energiagazdálkodási konferenciát április 4-én Szegeden az egyetem Mérnöki Kara. Házigazdaként Bíró István dékán köszöntötte a megjelenteket, hangsúlyozta a mérnök- és a duális képzés fontosságát, valamint azt, hogy az élelmiszer mellett régen nyitottak már a gépészet és a mechatronika felé.

Ezt követően Fekete Tibor beszélt az SZTE veszteségforrásairól és energiahatékonyságáról. 300 épülete, 1000 fogyasztásmérő órája van az egyetemnek, az éves energiaköltség 2,4 milliárd forint. 42, 40, és 14 százalék – ez a villany, a gáz és a vízcsatorna költséghányada az éves közüzemi számlában. Harminc épületet fűtenek termálhővel, így 25 millió forint az éves megtakarítás.

Balogh Szabolcs, a Nemzeti Közművek e-mobilitás üzletágának vezetője az elektromos közlekedés jövőjéről tartott előadást. A semmiből jelent meg a Tesla, és ezt azért is tehette meg, mert „semmi technológia nem kell hozzá”, nem szükséges sok évtizedes autógyártási előélet. Az első egymillió villanyautó 20 év, a második 18 hónap, a harmadik millió 8 hónap alatt készült el.

Szügyi György a gazdaság igényei felől közelítette meg a – Mérnöki Karon is folyó – duális képzést. Nem is olyan régen volt olyan professzor, aki szerint az egyetemnek nem az a feladata, hogy diákjait felkészítse a munka világára, de ez már az elhangzásakor is nagy tévedés volt.

Lajkó Csaba a most épülő szegedi Cédrus lakópark geotermikus rendszerét mutatta be a szakembereknek, és beszélt arról, hogy a magas sótartalmú, 94 fokosan felhozott vizet nem szabad fent elengedni, hanem vissza kel sajtolni. Előfordult már, hogy egy 40 milliós értékű szerszámot be kellett robbantani, mert beszorult, és arra is vigyázniuk kell, nehogy összetalálkozzanak a Mol fúrásával.

Ezt követően Bozóki Zoltán, a TTIK egyetemi tanára az emissziómérésről beszélt, a mérnöki kar PhD hallgatója, Vecseri András pedig a tengelyhibával terhelt gépegységekről. Zárásként – és házigazdaként – Péter Szabó István docens az SZTE Mérnöki Karának aktuális kutatásairól, fejlesztéseiről számolt be.

Forrás: delmagyar.hu