A tetőn elhelyezett napelemek elérték a hálózati egyenértékűséget a fontosabb európai piacokon

A szolár potenciál értékelése érdekében kutatók nagy felbontású térinformatikai módszert fejlesztettek ki az Európai Unió összes épületére, és arra a következtetésre jutottak, hogy a tetőn elhelyezett napelemek képesek előállítani a közösség által igényelt elektromos áram mintegy negyedét. A tudósok szerint a hálózati egyenértékűséget (azaz amikor a napenergia előállítási költsége megegyezik a hagyományos energia előállításának költségével) már elérték, kivéve az olcsó fosszilis tüzelőanyagokkal rendelkező keleti államokat.

Share Button

A tetők hatalmas napelem potenciált rejtenek az EU-ban

Kép: 12019/Pixabay

 

Ha az Európai Unó területén található összes tetőn napelem sorozatokat helyezhetnénk el, akkor 680 TWó áramot lehetne előállítani, ez a politikai blokk jelenlegi elektromos áram fogyasztásának 24,4%-át teszi ki.

Ez a legfontosabb megállapítása Az Európai Unió fotovoltaikus potenciáljának nagy felbontású térinformatikai értékelése a tetők esetében (A high-resolution geospatial assessment of the rooftop solar photovoltaic potential in the European Union) című a ScienceDirect honlapján közzétett tanulmánynak.

A tanulmány szerzői kombinálták a térinformatikai és a statisztikai adatokat, hogy kiértékelhessék a tetőn elhelyezett napelemekben rejlő műszaki szolár potenciált az Európai Unió minden egyes épületén. A gépi tanulást is magában foglaló modellt a fotovoltaikus rendszerek teljes potenciáljának számszerűsítésére is alkalmazták.

Az adatsorok összeillesztése

Az adatok összegyűjtéséhez a tudósok egy háromdimenziós statisztikai eszközt használtak, hogy ellenőrizzék az egyezőséget az európai települések térképe (European Settlement Map) és az épületek tulajdonosaira vonatkozó adatok között; az előbbi adatsort az SPOT5 és SPOT6 műholdak által küldött képekből állították össze az európai emberi településekről.

Ez az összevetés 2-5-szörös túlbecslést fedett fel, ezért a kutatók felhasználták a Corine Land Cover-t (a Corine felszínborítási adatkészlet) számítógépre vitt adatait is, ez a felszínborítási adatkészlet az Európai Bizottság 27 tagállamát és más európai országokat is magában foglal; valamint a European Urban Atlas elnevezésű városi atlaszt, amely hatalmas városi területekre vonatkozóan nyújt összehasonlítható földhasználati adatokat. Ennek eredményeként a kutatók pontosítani tudták becsléseiket, és összehangoltabb adatokhoz jutottak.

„Az összehangolt, pán-európai lefedettséget adó adatokra alkalmazott módszertan eredményeként előállt Európa épületsűrűségi térképe 100 méteres léptékben” – állította a tanulmány. Ami még fontosabb, a teljes rendelkezésre álló tetőfelületet sikerült a napelem telepítésre alkalmas felületekre szűkíteni, és figyelembe vették a szolár rendszerek veszteségeit és a modulok károsodására vonatkozó adatokat is.

A tetőn megtermelt napenergia ára Európában

A módszertan abban segítette a kutatókat, hogy azonosíthassák azokat ez európai piacokat, ahol a napelemek kiemelkedő, a lehető legversenyképesebb teljes energiaköltség mellett képesen energiát előállítani.

„Bizonyos országok, például Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország kiemelkednek a térképeken, mivel ezekben rejlik a lehető legmagasabb gazdasági potenciál, amely többféle opció formájában jelenthet előnyös befektetéseket” – jelezték a tanulmányban, hozzátéve, hogy a 0,30 és 0,169 euró/kWó közötti kiskereskedelmi energiaárak Németországban 49%, Spanyolországban 44%, Olaszországban 42% és Franciaországban 23% megtakarítást tesznek lehetővé az elektromos áram vonatkozásában.

Azonban bizonyos keleti uniós tagállamokat, mint például Bulgáriát, Magyarországot, Romániát és Észtországot arra vonatkozóan idézték példaként, hogy ezekben rendkívül alacsony az elektromos áram kiskereskedelmi ára, 0,095 és 0,12 euró/kWó között mozog.

A tetőn elhelyezett napelemek elemzése kilenc piacot tárt fel, ahol a hálózati egyenértékűség az olcsó hálózati áram miatt valamelyest kilóg a sorból, ezek mindegyike Kelet-Európában található: Románia, Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Litvánia, Lettország és Észtország.

Ellenpontként Portugáliát rendkívül kedvező feltételekkel bíró országként jelölték meg, többek között a nagy mennyiségű napsugárzás, a kedvező finanszírozási lehetőségek rendelkezésre állása és az elektromos áram magas kiskereskedelmi ára (körülbelül 0,22 euró/kWó) miatt.

Forrás: pv-magazine