A Carbon Tracker az általa kiadott jelentésben azt állítja, hogy számos piacon olcsóbb új, megújuló erőforrásokat előállító eszközöket építeni, mint tovább üzemeltetni a megörökölt széntüzelésű erőműveket. Milliárdokat lehetne megspórolni az ügyfelek számára, míg a szénipar esetében a milliárd dolláros skála két számjegyű tartományába eső veszteségre számíthatunk.
A Fraunhofer ISE szerint Németországban a fotovoltaikus (napelemmel előállított) energia jelenleg olcsóbb, mint a szénerőművekben előállított.
Kép: Fotolia/Reinhard Tiburzy
A hétfőn kezdődő COP24-gyel (az ENSZ klímaváltozási konferenciájával) egyidejűleg a Carbon Tracker csoport olyan jelentést tett közzé, amely cáfolja a fosszilis tüzelőanyagokhoz ragaszkodók egyik érvét – a széntüzelés gazdaságos voltát.
A jelentés szerint a növekvő üzemanyagárak és a megújuló napenergia előállítás csökkenő költségei nem csak azt jelentik, hogy a napenergia olcsóbb a szénnél, hanem azt is, hogy a széntüzelésű létesítmények jelentős hányadát veszteségesen üzemeltetik.
A szakemberek csoportja jelentését az első olyan elemzésnek tartja, amelyet a világ 6685 szénerőművének nyereségességéről készítettek. A vizsgált minta a világon működő 1900 GW kapacitású szénerőművek körülbelül 95%-át képviseli. Az elemzés górcső alá veszi a 220 GW kapacitású, jelenleg épülő szénerőművek 90%-át is.
Az adatok felülvizsgálata során a jelentést készítők arra a következtetésre jutottak, hogy világszerte a szenes kapacitások körülbelül 42%-a nem a nyereséges tartományon belül működik. A Carbon Tracker véleménye szerint 2040-re ez az arány 72%-ra fog nőni. A szerzők kiemelik az üzemanyagok magas költségeit, valamint a szén árképzését és a légszennyezésre vonatkozó előírásokat, amelyek tovább növelik a szén előállítási költségeit.
Olcsóbb az új napelem, mint a szokásos megoldás
Továbbá a jelenleg működő szénalapú kapacitások 35%-ának üzemeltetése meghaladja a megújuló energiatermelés költségét. Ez azt jelenti, hogy a napelem nem pusztán az új beruházásokat egymással összevetve olcsóbb, hanem az új napelemekből álló erőmű megépítése is kevesebbe kerül, mint a meglévő széntüzelésű erőművek további üzemeltése, és ez vonatkozik a napjainkban üzemeltetett legdrágább erőművek 35%-ára. A jelentés szerzői azt állítják, hogy már 2030-ban olcsóbb lesz megújuló termelési kapacitást építeni, mint a szénnel termelő létesítmények 96%-át tüzelőanyaggal ellátni.
A Carbon Tracker kiszámította a legfontosabb piacokon elérhető megtakarításokat. Eszerint Kína 389 milliárd dollárt takaríthatna meg a szénerőművek 2030 előtti bezárásával, míg az EU 89 milliárd dollárt. Az elérhető megtakarítások 78 milliárd dollárt tehetnek ki az USA, és a 20 milliárd dollárt Oroszország esetében.
Matt Gray, a Carbon Tracker áram és közművek részlegének vezetője, a jelentés társszerzője a következőt mondta: „A forgatókönyvek gyorsan eltolódnak a »mekkora összeget fektessünk új szenes kapacitások kiépítésére?« kérdésről a »hogyan zárjuk be a meglévő létesítményeket a lehető legkisebb veszteséggel?« irányba. Ez az elemzés modellként szolgálhat a politikai döntéshozók, a befektetők és a civil szféra számára.”
A jelentés szerzői szerint a kormányok választásra fognak kényszerülni: vagy támogatást kell biztosítaniuk a szénhez, vagy emelniük kell a fogyasztói árakat. Számos piacra jellemző, hogy a kormányok határozzák meg a villamos energia árát szabályozó szerveken keresztül. Ezeknek vállalniuk kell az energia árának megemelését – a végfogyasztók rovására – a szén nyereségessé tétele érdekében, vagy a széntermelőknek kell kifizetni a könyveikben jelentkező különbözeteket.
A Carbon Tracker az általa kiadott jelentésben azt állítja, hogy számos piacon olcsóbb új, megújuló erőforrásokat előállító eszközöket építeni, mint tovább üzemeltetni a megörökölt széntüzelésű erőműveket. Milliárdokat lehetne megspórolni az ügyfelek számára, míg a szénipar esetében a milliárd dolláros skála két számjegyű tartományába eső veszteségre számíthatunk.
A szén fokozatos kiiktatása milliárd dollárban mérhető megtakarítást jelentene a fogyasztóknak, jelezte a Carbon Tracker. Ha a széntüzelésű erőművek felét kivezetnék az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásban foglaltak szerint, akkor a dél-koreai széntermelő vállalatok 92 milliárd dollárt veszíthetnének. Indiában a veszteségek elérnék a 76 milliárd dollárt, míg Dél-Afrikában az 51 milliárd dollárt.
Műholdfelvételeket használtak a szénenergia felhasználás becslésére
Sebastian Ljungwaldh, a Carbon Tracker energiaügyi elemzője és a jelentés társszerzője így nyilatkozott: „Elemzésünk azt mutatja, hogy a lehető legalacsonyabb költséggel, szén mellőzésével működő energiarendszer gazdasági szempontból elkerülhetetlen lépés, nem pedig tiszta és zöld finomkodás.”
Jelenleg a világon üzemelő vagy építés alatt álló szenes kapacitások teljesítménye kicsivel meghaladja a 2 TW-ot. Az Európai Unióban a szén előállítása átlagosan 10 USD veszteséggel jár egy megawattórára vetítve, és a jelentés szerint ez a veszteség 10 USD/megawattóra szintre fog emelkedni.
A vizsgálatok elvégzése során a Carbon Tracker által forradalminak nevezett módszert alkalmazták a nyereségesség értékelésére. A szakemberek műholdfelvételekre támaszkodtak az erőművek tevékenységének nyomon követésénél, és gépi tanulással működő szoftvert alkalmaztak az egyes erőművek kihasználtsági rátájának becslésére. A csoport azt állítja, hogy a technikát összevetették az Egyesült Államokból és az Európai Unióból kapott adatokkal, és 90%-os egyezőséget tapasztaltak.
Időközben az energiával és megújuló energiahordozókkal foglalkozó Wood Mackenzie csoport olyan jelentést tett közzé, amely szerint a szén „fogja legnagyobb mértékben viselni a felgyorsult energetikai átállás terheit”. Elemzői úgy vélik, hogy 2040-re a széntermelési kapacitások feleződni fognak a szénár képzését szabályozó nemzetközi struktúra nélkül is.
David Brown, a Wood Mackenzie vezető elemzője ezt mondta: „A globális szintű energetikai átállás tovább fog folytatódni, ennek hátterében jórészt azok a technológiák és a szén kiiktatására irányuló trendek állnak, amelyek már érzékelhetők a piacokon – a megújuló energiák terjedése, az elektromos autók számának növekedése, a végfelhasználói igények elektromos energiában történő kifejezése, növekvő hatékonyság.”
A piacot elemző csoport hangsúlyozta, hogy a jelenleg becsült fejlődési ütem, sőt még a kissé felgyorsított változat sem elegendő ahhoz, hogy segítségével elérték a globális átlaghőmérséklet növekedésére vonatkozóan a Párizsi Megállapodásban foglalt legfeljebb 2°C értéket.
Forrás: PV Magazine
