A mesterséges intelligencia az energetikában
Amikor mesterséges intelligenciáról beszélünk, valószínűleg senkinek nem a villamoshálózatok jutnak az eszébe, pedig a jelentősége egyre nagyobb. A fogyasztók egyre aktívabbak, egyre több eszköz használnak és egyre újabb eszközök jelennek meg, például napelemek kerülnek a házak tetejére, elektromos autók a házakba, utcára.
A DIGITALIZÁCIÓ NAGYON NAGY HATÁSSAL VAN AZ ENERGIAIPARRA IS, AZ OKOSHÁLÓZATOK, OKOSMÉRŐK, ADATKOMMUNIKÁCIÓS MEGOLDÁSOK TELJESEN MÁSOK, MINT 10 ÉVE VOLTAK. SZEREPET KAP AZ ADATOK ELEMZÉSE ÉS A BIG DATA HASZNÁLATA IS EGYRE NAGYOBB MÉRTÉKŰ.
A decentralizáció, a megújuló energia termelők csatlakoztatása, integrációja olyan trendek és kihívások, amiket a hálózatüzemeltetőknek is meg kell oldani – mondta el a Portfolio online energetikai konferenciáján Béres József, az E.On Hungária csoport hálózatkért felelős igazgatósági tagja.
2020 és 2030 között a naperőműparkok a mai 7,5 szeresére fognak emelkedni, a háztartási kiserőművek 4,5-5-szörösükre. Az energiafogyasztásban is megindult egy tendencia, a közlekedésben az elektromos autók terjednek, töltő/tároló berendezéseket is kombinálnak fogyasztók, amiket az E.Onnak csatlakoztatni kell. Mit kell változtatni a hálózati struktúrában, a fejlesztési módszereken?
Az E.Onnál a fő irányok:
- komplex innovációs programok, kis mintákon kipróbálják a megoldásokat, hálózatba épített intelligenciával,
- nemzetközi együttműködési projektek, a nemzetközi tapasztalatokat begyűjtik és ezt alkalmazzák a hálózatokon,
- szenzorok alkalmazása, hamarabb látszik, ha beavatkozási igény van,
- mesterséges intelligencia.
Konkrét példákkal élve ilyen az E.Onnál például a FlexON program, a „vas helyett intelligencia” jegyében. A világban található megoldásokat kis mintákon próbálják ki, és ahol éppen probléma van, ott avatkoznak be. A másik az iElectrix, ami egy nemzetközi projekt, energiatárolót helyeznek el és a fogyasztói terheléseket szabályozzák intelligens módszerekkel, ehhez Zánkán és Dúzson épített tárolót az E.On.
Emellett közterületeken elhelyezett transzformátor-állomásokba modemeket helyeztek el, ami információkat továbbít. A szenzorok használata az IoT alapja, kellenek szenzorok, a beérkező adatok kiértékelésével lehet befolyásolni az időjárási, terhelési adatokat. Ezek az információk befutnak a központi rendszerbe, ahol távvezérléssel be lehet avatkozni, ha például túrterhelés jelentkezik.
A hálózati elemeket rendszeresen, éves szinten be kell járni, az állapotukat felmérni, az intelligens megoldások lehetőséget adnak arra is, hogy ezeket ne emberekkel kelljen elvégeztetni. Az E.On az úgynevezett a gépi látás technológiát kezdte alkalmazni erre (egy autó tetejére egy kamera van felszerelve, lézerszkenneres), ami felismeri a hálózati elemeket és rögzíti a hálózatok állapotát. A szakemberek megtanítják a hibajelenségeket a rendszereknek.
A fejlesztéseket finanszírozni is kell. A tarifarendszer valamennyit elbír, a hálózatot fenn kell tartani és az intelligens megoldásokat elterjeszteni. A fogyasztókra nem lehet mindent ráhárítani, de vannak EU-s pályázati források energiahatékonysági fejlesztésekre is.
A MEGLÉVŐ, NAGY, HAGYOMÁNYOS INFRASTRUKTÚRÁT MÉG ÉVTIZEDEKIG ÜZEMELTETNI KELL, HOGY A VILLAMOSENERGIÁT BIZTONSÁGOSAN LEHESSEN SZOLGÁLTATNI.
Az innovációkkal és mesterséges intelligencia megoldásokkal van egy olyan lehetőség, hogy minőségi ugrást lehessen végrehajtani. Egyik napról a másikra nem lehet teljesen megváltozni, de az intelligens megoldások egy rendkívüli lehetőséget jelentenek.
A naperőmű-kapacitások növelésének kihívásai
Magyarországnak az energiastratégia alapján 2030-ig igen ambíciózus célja van: 6GW naperőmű kapacitás megépítése, ennek a megvalósítása számos nagy kihívást jelent – mondta el Losonczy Géza, a KPMG igazgatója. A számokat tekintve a Paks 2-höz összemérhető capex-beruházást jelent. Amikor ez meg fog jelenni a piacon, olyan turbulenciákat fog okozni a rendszerben, amit még nem láttunk, erre fel kell készülni. Ahhoz, hogy ez a rendszerbe hatékonyan be lehessen építeni, változások szükségesek, ami mind a piaci szereplők, mind a finanszírozók, mind az engedélyezők számára kihívásokat jelent.
A befektetőknek kereskedelmi, műszaki és adminisztratív kockázatokkal is szembe kell nézniük.
- Kereskedelmi kockázatot jelent például a villamosenergia értékesítési ára, a kiegyenlítő energia költsége, a működési költségek és a finanszírozási költségek.
- Műszaki kockázatot jelent az éves termelés, a hálózati csatlakozás, a minőség és a degradáció, az élettartam és a rekultiváció.
- Adminisztratív kockázat például a bankgarancia megléte, a bankgarancia formája és a megfelelő dokumentáció. A Metár-tenderen például a pályázatok 40 százaléka adminisztratív okból nem kapott beruházást.
A finanszírozók problémái hasonlók, mint a beruházóké, ráadásul a finanszírozók jelentős információs hátrányban vannak a beruházókkal szemben. A finanszírozóknak kockázatot jelent
- az üzleti tervezés nehézségei (piaci értékesítés és kiegyenlítőenergia-költségek bizonytalansága)
- a sok KÁT-os projekt miatt a nehezebbé váló erőforrás-allokáció
- a biztosítékok miatt a bonyolultabb projektfejlesztés.
A rendszerszintű feladatok, amiket kezelni kell, az a megújuló támogatási rendszer kialakítása, a megújulók integrációja, a flexibilis kapacitások leépülésének megakadályozása, az ellátásbiztonság garantálása és az innováció támogatása (mint például a hidrogén, vagy a tárolás).
Forrás: portfolio.hu