A villamoshálózatokba is beköltözik a mesterséges intelligencia – Már el is kezdődött a folyamat

Share Button
Egyre nagyobb a jelentősége a mesterséges intelligenciának a villamoshálózatokban is – erről beszélt az online Energy Investment Forumon Béres József, az E.On Hungária csoport hálózatkért felelős igazgatósági tagja, konkrét példákat bemutatva. Az innovációkkal és mesterséges intelligencia megoldásokkal van egy olyan lehetőség, hogy minőségi ugrást lehessen végrehajtani, de ez nem egyik napról a másikra fog megtörténni. Losonczy Géza, a KPMG igazgatója pedig a naperőmű-kapacitások növelésének kihívásaira világított rá a Portfolio online energetikai konferenciáján.

A mesterséges intelligencia az energetikában

Amikor mesterséges intelligenciáról beszélünk, valószínűleg senkinek nem a villamoshálózatok jutnak az eszébe, pedig a jelentősége egyre nagyobb. A fogyasztók egyre aktívabbak, egyre több eszköz használnak és egyre újabb eszközök jelennek meg, például napelemek kerülnek a házak tetejére, elektromos autók a házakba, utcára.

A DIGITALIZÁCIÓ NAGYON NAGY HATÁSSAL VAN AZ ENERGIAIPARRA IS, AZ OKOSHÁLÓZATOK, OKOSMÉRŐK, ADATKOMMUNIKÁCIÓS MEGOLDÁSOK TELJESEN MÁSOK, MINT 10 ÉVE VOLTAK. SZEREPET KAP AZ ADATOK ELEMZÉSE ÉS A BIG DATA HASZNÁLATA IS EGYRE NAGYOBB MÉRTÉKŰ.

A decentralizáció, a megújuló energia termelők csatlakoztatása, integrációja olyan trendek és kihívások, amiket a hálózatüzemeltetőknek is meg kell oldani – mondta el a Portfolio online energetikai konferenciáján Béres József, az E.On Hungária csoport hálózatkért felelős igazgatósági tagja.

2020 és 2030 között a naperőműparkok a mai 7,5 szeresére fognak emelkedni, a háztartási kiserőművek 4,5-5-szörösükre. Az energiafogyasztásban is megindult egy tendencia, a közlekedésben az elektromos autók terjednek, töltő/tároló berendezéseket is kombinálnak fogyasztók, amiket az E.Onnak csatlakoztatni kell. Mit kell változtatni a hálózati struktúrában, a fejlesztési módszereken?

Az E.Onnál a fő irányok:

  • komplex innovációs programok, kis mintákon kipróbálják a megoldásokat, hálózatba épített intelligenciával,
  • nemzetközi együttműködési projektek, a nemzetközi tapasztalatokat begyűjtik és ezt alkalmazzák a hálózatokon,
  • szenzorok alkalmazása, hamarabb látszik, ha beavatkozási igény van,
  • mesterséges intelligencia.

Konkrét példákkal élve ilyen az E.Onnál például a FlexON program, a „vas helyett intelligencia” jegyében. A világban található megoldásokat kis mintákon próbálják ki, és ahol éppen probléma van, ott avatkoznak be. A másik az iElectrix, ami egy nemzetközi projekt, energiatárolót helyeznek el és a fogyasztói terheléseket szabályozzák intelligens módszerekkel, ehhez Zánkán és Dúzson épített tárolót az E.On.

Emellett közterületeken elhelyezett transzformátor-állomásokba modemeket helyeztek el, ami információkat továbbít. A szenzorok használata az IoT alapja, kellenek szenzorok, a beérkező adatok kiértékelésével lehet befolyásolni az időjárási, terhelési adatokat. Ezek az információk befutnak a központi rendszerbe, ahol távvezérléssel be lehet avatkozni, ha például túrterhelés jelentkezik.

A hálózati elemeket rendszeresen, éves szinten be kell járni, az állapotukat felmérni, az intelligens megoldások lehetőséget adnak arra is, hogy ezeket ne emberekkel kelljen elvégeztetni. Az E.On az úgynevezett a gépi látás technológiát kezdte alkalmazni erre (egy autó tetejére egy kamera van felszerelve, lézerszkenneres), ami felismeri a hálózati elemeket és rögzíti a hálózatok állapotát. A szakemberek megtanítják a hibajelenségeket a rendszereknek.

A fejlesztéseket finanszírozni is kell. A tarifarendszer valamennyit elbír, a hálózatot fenn kell tartani és az intelligens megoldásokat elterjeszteni. A fogyasztókra nem lehet mindent ráhárítani, de vannak EU-s pályázati források energiahatékonysági fejlesztésekre is.

A MEGLÉVŐ, NAGY, HAGYOMÁNYOS INFRASTRUKTÚRÁT MÉG ÉVTIZEDEKIG ÜZEMELTETNI KELL, HOGY A VILLAMOSENERGIÁT BIZTONSÁGOSAN LEHESSEN SZOLGÁLTATNI.

Az innovációkkal és mesterséges intelligencia megoldásokkal van egy olyan lehetőség, hogy minőségi ugrást lehessen végrehajtani. Egyik napról a másikra nem lehet teljesen megváltozni, de az intelligens megoldások egy rendkívüli lehetőséget jelentenek.

A naperőmű-kapacitások növelésének kihívásai

Magyarországnak az energiastratégia alapján 2030-ig igen ambíciózus célja van: 6GW naperőmű kapacitás megépítése, ennek a megvalósítása számos nagy kihívást jelent – mondta el Losonczy Géza, a KPMG igazgatója. A számokat tekintve a Paks 2-höz összemérhető capex-beruházást jelent. Amikor ez meg fog jelenni a piacon, olyan turbulenciákat fog okozni a rendszerben, amit még nem láttunk, erre fel kell készülni. Ahhoz, hogy ez a rendszerbe hatékonyan be lehessen építeni, változások szükségesek, ami mind a piaci szereplők, mind a finanszírozók, mind az engedélyezők számára kihívásokat jelent.

A befektetőknek kereskedelmi, műszaki és adminisztratív kockázatokkal is szembe kell nézniük.

  • Kereskedelmi kockázatot jelent például a villamosenergia értékesítési ára, a kiegyenlítő energia költsége, a működési költségek és a finanszírozási költségek.
  • Műszaki kockázatot jelent az éves termelés, a hálózati csatlakozás, a minőség és a degradáció, az élettartam és a rekultiváció.
  • Adminisztratív kockázat például a bankgarancia megléte, a bankgarancia formája és a megfelelő dokumentáció. A Metár-tenderen például a pályázatok 40 százaléka adminisztratív okból nem kapott beruházást.

A finanszírozók problémái hasonlók, mint a beruházóké, ráadásul a finanszírozók jelentős információs hátrányban vannak a beruházókkal szemben. A finanszírozóknak kockázatot jelent

  • az üzleti tervezés nehézségei (piaci értékesítés és kiegyenlítőenergia-költségek bizonytalansága)
  • a sok KÁT-os projekt miatt a nehezebbé váló erőforrás-allokáció
  • a biztosítékok miatt a bonyolultabb projektfejlesztés.

A rendszerszintű feladatok, amiket kezelni kell, az a megújuló támogatási rendszer kialakítása, a megújulók integrációja, a flexibilis kapacitások leépülésének megakadályozása, az ellátásbiztonság garantálása és az innováció támogatása (mint például a hidrogén, vagy a tárolás).

Forrás: portfolio.hu