Milyen változások várhatók az energetikai átalakulásban, milyen arányt képviselhet a fosszilis és a megújuló energia?
Az Alteo vezérigazgatója, ifj. Chikán Attila szerint
A MAGYAR ENERGIASTRATÉGIA A SZOLÁR MELLETT TETTE LE A VOKSÁT,
évente szinte duplázódik a kapacitás. Ez folytatódhat a következő években is, miközben egyre versenyképesebb ez az energiatípus. El is fog tudni érni egy markáns, kétszámjegyű arányt az energiatermelésben a napenergia Magyarországon. A megújulók ennél magasabb arányához azonban másban is kell gondolkozni, nem csak napenergiában. Magyarországon a dekarbonizáció a cél, ennek érdekében pedig a nukleáris és a napenergiát együtt szeretnék bevetni, de még a kettő együtt sem fogja 2030-ra elérni a 100 százalékot, a földgáz alapú termelésre szükség lesz akkor is.
Szekeres Eszter, a MET Central Europe nagykereskedelmi üzletágának ügyvezetője szerint a földgáznak lényegi szerepe van az egész átalakulásban, egy valódi „transition energy”. Azzal a rugalmassággal, amit a földgáz tud biztosítani, nagyon fontos szerepet játszik a megújuló energia portfólió megalapozásában és a biztos energiaállátásban. A MET számára nem az a fő kérdés, hogy milyen lesz a földgáz aránya az energiatermelésben, sokkal inkább abban kell gondolkodni, hogy a mostani portfóliót hogyan lehet stabilizálni, a kihívásokat megválaszolni, az átálláshoz szükséges funkciót monetizálni és megvalósítani. Magyarország olyan szerencsés helyzetben van, hogy jelentősek a rendelkezésére álló földgáztároló kapacitások.
Sverla Viktor, a Mol stratégiai vezetője szerint ha a kőolaj szerepének változására keressünk a választ, akkor érdemes a nemzeti energia és klímatervből kiindulni. Jelenleg 75% az olaj aránya, ez 65 százalékra fog lecsökkenni. Az üzemanyagkeresletet a következő 10 évben a motorok hatékonyságának javulása (például a hibrid járművekkel) és az elektormobilitás befolyásolja majd, mind a kettő csökkentőleg hat a keresletre. A közeljövőben a hatékonyságjavításnak még nagyobb hatása lesz, mint az elektromobilitásnak. 2030-ra körülbelül ugyanakkora, vagy valamivel alacsonyabb lehet a mostani, normál időszakhoz viszonyítva az üzemanyagkereslet, de nem várható drasztikus csökkenés Sverla Viktor szerint. Az elektromobilitás csak a személyautók körben tényező, a repülésben, vagy a nehézáru fuvarozásban nem. A repülésben a jelenlegi technológiával kizárt, a teherfurvarozásban pedig nem igazán praktikus az elektromobilitás használata, utóbbiban például a hidrogén használata lehet alternatíva.
A koronavírus-járvány hatásai
Szekeres Eszter szerint az idei év fő kihívása az volt, hogy bejött a járvány és minden iparágat sokkhatásként ért, egyes szektorokat pedig különösen súlyosan érintett. A fogyasztók éves szerződéseket kötnek, előnyben részesítik a fix árakat és ott vannak mögötte a fedezeti ügyeletek, ezen mark-to-market kockázatok kezelése jelentette a legégetőbb kihívást a MET számára. A nagy kérdés most az iparágban, hogy az első hullámban ki hogyan használta fel a tartalékait, ki fog csődbe menni a második hullámban. A MET-nél alkalmazott integrált vállalatszemlélet előnye, hogy a fogyasztói, a trading és az eszközdivízió egymást segítve működik.
Chikán Attila arra figyelmeztetett, hogy még benne vagyunk a második hullámban, így egyelőre korai értékelni. Az energiaipar nagyon jól helytállt, ellátási szempontból, de a kereskedők és a szabályozók is jól kezelték a helyzetet. Jó volt látni, hogy a fő trendek megmaradtak, a napos beruházások folytatódtak, sikeres metár-tenderen vagyunk túl. A másik kérdés, hogy mit tanulunk, akár a hosszú távú, akár a rövid távú szerződésekben hogyan biztosítjuk a partnerek teljesítését? Ez most mindenhol hangsúlyossabbá válik.
Sverla Viktor emlékeztetett arra, hogy az energiaszektort összességében erőteljesen sújtotta a válság, az olajkereslet csökkenése 10% körüli lehet idén, a Molnál legrosszabb héten több mint 40 százalékkal csökkent az üzemagyag-kereslet.
Úgy éltük meg, mintha kaptunk volna egy időgépet,
támaszkodnunk kell más bevételi forrásokra, megnézhettük, hogy hogy fog kinézni a világ 15-20 év múlva – tette hozzá a Mol szakértője.
Szekeres Eszter szerint a hazai energiapiac szereplői számára jelenleg az egyik legnagyobb kihívás az EU-szabályozás helyi adaptációjaként funkcionáló és a kevesebb, mint két hónap múlva életbe lépő Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszernek (EKR) való megfelelés és az erre történő felkészülés. A helyzetet a szabályozói bizonytalanság mellett az is nehezíti, hogy a tervezet értelmében az energiakereskedőkre lényeges kötelezettség fog hárulni és a covid-válság okozta volatilis gazdasági környezetben kérdéses, hogyan tudják a végfogyasztókat rávenni azokra az energiahatékonyságot célzó beruházásokra, amelyeket a korábbi „békeidőszakokban” sem hajtottak végre gazdasági alapon.
Az iparágban évek óta zajló folyamatok és a covid-válság egyértelművé tették, hogy többé nem lehet csupán nemzeti piacokban gondolkodni, a jövő energiavállalatai teljes régiók függvényében terveznek. A Magyarország energiapiacát is meghatározó közép-kelet európai régió idei egyik legfontosabb momentuma a krk-i LNG-terminál indulása volt. A MET Csoport kedvező helyzetben van, hiszen jelentős üzleti portfóliónk van Horvátországban, és évek óta sikeresen működik a globális LNG-desk-ünk, így ezek jó alapot szolgáltattak, hogy kereskedelmi alapon tudjunk csatlakozni ehhez a régiós projekthez.
Melyek a legfőbb kihívások az energiaszektorban rövid-és hosszútávon?
Chikán Attila szerint három dolog emelhető ki. Egyrészt az energiaipar jó teljesítésében nagy szerepe van a munkatársaknak, akik jól helytálltak, hiszen sokan nem tudnak home office-ba menni, sok feladatot személyesen lehet csak ellátni. A másik, hogy vannak olyan dolgok, amikre gyakorlatokkal fel tudtak készülni, megmutatta történelem, hogy mennyire jó, hogy ezek vannak. A harmadik egy személyes megélés, hogy
a megújuló termelés a béke szigete,
nagy kihívást nem okoztak, csak az időjárástól függenek, végzik a dolgukat, miközben mi el vagyunk foglalva azzal, hogy működjenek a dolgok.
RELEVÁNS ELŐNYE A MEGÚJULÓ ENERGIA TERMELÉSNEK, HOGY SZINTE EMBERI KÖZBEN JÁRÁS NÉLKÜL TUDNAK MŰKÖDNI.
Sverla Viktor a jövő kihívásaival kapcsolatban azt említette meg, hogy energiahatékonysági szabályok és törvények vannak, amelyeknek meg kell felleni, növelni kell az energiahatékonyságot. Mégis messze nem ez jelenti a Mol számára a legnagyobb kihívást. A legnagyobb kihívás a magyar olajcég számára, hogy csökkenni fog drasztikusan, sőt, 30-40 éves időtávon el is tűnhet a kereslet a fosszilis termékek iránt. Fontos, hogy hogyan tudja átalakítani a Mol a termékportfolióját. Konkrétumokat nem tud még megosztani Sverla Viktor, de elmondta, hogy sok minden van az asztalon. A fenntarthatósági törekvések és az energiaátmenet felgyorsulása miatt kezdték el, de közben beütött a járvány.
A ZÖLD ÁTMENET FELGYORSÍTÁSÁT SOK KORMÁNY A VÁLSÁGKEZELÉSKÉNT ALKALMAZZA, ÉS EZ EGY JÓ CÉL.
Van egy gazdasági oldala és van egy gazdasági ára az energiaátmenetnek, azt sem akarja senki, hogy az energia a maihoz képest drágább legyen. Végre kell hajtani, viszont fontos az időzítés, ez nem olyan változás, amit gyorsan le lehet zárni. Gyorsítani kell az átmenetet, gyorsítani kell a transzformációt, ez nem egy lehetetlen küldetés, de ehhez a hulladékanyagok becsatornázására, a bioüzemanyagra mind szükség lesz. Olajvállalatokra 30 év múlva is szükség lesz, mint ma, csak teljesen már termékportfólióval, ehhez pedig nagy beruházások kellenek.
Forrás: portfolio.hu
