Még jelentősebb változás azonban, hogy a kormány időközben teljesen felszámolta a támogatási rendszert. Ez pedig annak köszönhető, hogy világszerte annyival olcsóbb lett a szél- és naperőműfarmok megépítése, hogy már nincs feltétlenül szükség állami támogatásra a nyereséges beruházásokhoz. A spanyol energetikai államtitkár tavaly már arról beszélt, hogy a legolcsóbb energiaforrás Spanyolországban a nap.
A Bloomberg cikke szerint 2010 óta a szélerőművek megépítésének költsége 50 százalékkal csökkent, a naperőműveké pedig 85 százalékkal. Ez azt bizonyítja a cikk szerint, hogy a támogatási rendszer jól működött. Az ösztönzők hatására széles körben elterjedtek a nap- és szélerőművek, ami a gyártóknak és a fejlesztőknek komoly motivációt és lehetőséget teremtett a technológia fejlesztésére, így a költségek csökkentésére.
Ennek hatásra a világ számos részén elkezdték felszámolni a támogatásokat. Az első magántőkéből megvalósuló szélenergia-beruházást Németországban nyerte el egy cég 2017-ben, tavaly pedig egy svéd cég kezdett el állami támogatás nélkül egy szélerőműfarm építésébe Hollandia partjainál. Olaszországban és Spanyolországban már támogatások nélkül is nyereségesen lehet beruházni naperőművekbe, Kínában pedig a kormány a szélerőművek támogatásának a megvonását tervezi.
A Bloomberg szerint a visszaesett költségek miatt az összes ország kétharmadában már olcsóbb szél- vagy naperőműfarmokat létesíteni, mint szén- vagy gázerőműveket. Ennek a technológiai változásnak rendkívüli szerepe lehet a klímaváltozás mérséklésében. Az energiatermelés és a fűtés ugyanis az üvegházhatású gázok kibocsátásnak 25 százalékáért felelnek.
Az energia-előállítás drasztikus átalakulása azonban még messze van. A világszerte megtermelt energia jelenleg hét százaléka származik nap- és szélerőművekből. Ezen kívül további technológiai újításokra is szükség van a hatékonyság növelésére, például a megújulók által hullámzóan termelt energia tárolását kellene megfeleően megoldani.
Forrás: g7.hu
