Kertész Sándor egyértelműen a napelem, a fotovoltaikus erőművek, a megújulók mellett tette le a voksát. Elmondása szerint lehet azon vitatkozni, hogy mikor térül meg egy-egy ilyen beruházás, de azt is figyelembe kell venni, hogy valamit tennie kell az emberiségnek azért, hogy a bolygó fennmaradjon. Úgy fogalmazott, az energiatermelés és a közlekedés a felelős a szén-dioxid-kibocsátás nagy részéért, ezért itt érdemes elsőként változtatni, megújulókat használni.
A szakember tisztázta a napelem, a napelemes erőmű és napkollektor közötti különbségeket is.
Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott, a napkollektorrendszerrel előállíthatjuk az otthonunkban használt meleg vizet a fürdéshez, vagy éppen fűtésrásegítésre is megfelelő, azaz kvázi meleg vizet ad, a nap által felmelegítve. A napelemes erőmű pedig áramot termel, annak minden előnyével.
Kertész Sándor beszélt a békéscsabai, úgynevezett Smart Grid projektről is, melynek egyik leglátványosabb eleme a városi sportcsarnoknál kialakított napelempark, a hatalmas, magasba emelt napelemekkel. Elsőként magát az elnevezést részletezte: a rendszerben az energia termelését, hasznosítását, a szállítást lokálisan, helyben végzik. Megtermelik és el is fogyasztják az energiát egy smart, azaz okosrendszerben.
– A napelem nappal termel, éjjel viszont nem. Békéscsabán is leginkább éjjel fogyasztják az energiát. Ezt a problémát pedig úgy lehet megoldani, ha eltároljuk azt, és akkor adjuk ki, ha arra szükség van. Ezt előre kell tervezni, az egész optimalizálását pedig egy számítógépes rendszer felügyeli, ez a smart grid – foglalta össze a vezérigazgató. – Akkumulátorok vannak az energia tárolására, és létesítettünk egy magánhálózatot. Itt helyben történik a termelés, az irányítás folyamata is – tette hozzá, miközben kiemelte: ma már többet kell fizetni azért, hogy az áram a fogyasztóhoz kerüljön, mint magáért az áramért. Elmondása szerint napjainkban az úgynevezett hálózathasználati díj teszi ki az áramszámla nagyobbik részét. Érdekességképpen elárulta,
a csabai naperőműnél lesz egy látogatóközpont is, ahol az érdeklődők megismerhetik a rendszer működését. A komplexum a vezérigazgató szavai szerint a helyén van.
– Ez egy dupla konténerből áll, a vendégek pedig egy nagy képernyőn láthatják valós időben, hogy miként is működik a rendszer. Mindez háromdimenziós, animált képekkel, grafikával. Látványos lesz az, amit az érdeklődők láthatnak, például hogy miként néz ki a termelés vagy, hogy mennyi energia is van az akkumulátorokban. A konténer másik felében pedig az irányítóközpont és a diszpécser kap majd helyet – részletezte Kertész Sándor.
Hozzátette,
sokszor felteszik neki a kérdést, hogy kicsiben, otthonra miképpen lehetne ilyen okosrendszert telepíteni.
A vezérigazgató szerint ez egyfajta minierőmű, ami nem egy készen kapható, univerzális megoldás, hiszen minden otthon, minden felhasználó más és más. Ki kell találni, hogy mire használják a rendszert, és az adott használati esethez kell alakítani az egészet, egy mikrovezérlő központtal egyetemben.
– Ki kell találni, alaposan meg kell tervezni az igényekhez mérten, majd építészetileg is kivitelezni, és még utólagos mérnöki szolgáltatás is kell a finomhangoláshoz – foglalta össze.
Forrás: beol.hu
