Átalakul a(z energia) világ
Sokszor elhangzik, hogy energiaátmenetben vagyunk – amelynek egyik meghatározó trendje az elektrifikáció -, és ez a folyamat átalakítja az energia világát. Itt azonban sokkal többről van szó: nem csak az energia világa, hanem a mindennapjaink alakulnak át, ahogyan élünk, a világ, ahogyan ma ismerjük
– hangsúlyozta előadásában Endersz Frigyes. A stratégiai igazgató példaként hozta fel a robbanómotoros és az elektromos autók közötti különbséget. Bár úgy tűnhet, hogy csak a motor típusában tér el a két jármű egymástól, a technológiai különbségen túl érdemes végiggondolni, hogyan használjuk a kettőt. Egy elektromos autónál minden konnektor, minden garázs, munkahely egyben potenciális töltőállomást is jelent. Fel kell tenni a kérdést, ha elterjednek az elektromos autók, akkor mi történik a hagyományos benzinkutakkal. Ha nem benzinkúton tankolunk, akkor nem feltétlenül ott iszunk kávét, nem ott vásárolunk autópálya-matricát – azaz a ma megszokott rutinunk átalakul majd.
Miért fontos az energiatárolás kérdése?
Az e-mobilitás azonban csak az egyik területe az energiavilág átalakulásának, hasonlóan nagy léptékű változások zajlanak az energiatermelésben is.
„A napelemes rendszerek, naperőművek őrült tempóban növekednek, csak az elmúlt négy évben meghússzorozódott a kapacitásuk. Ha az ember 20 évvel visszarepülne az időben és pontokkal akarná Magyarország térképén az erőműveket jelölni, akkor néhány nagyobb pontot találna. Ha ezt a mai napon tennénk meg, közel 90 ezer pontot tehetnénk le, ennyi erőmű működik Magyarországon. Ezek nagy része háztartási méretű kiserőmű, de vannak ipari erőművek is” – mondta el az előadó.
A MAGYARORSZÁGON TELEPÍTETT NAPELEMES RENDSZEREK TELJESÍTMÉNYE TAVALY ÉV VÉGÉN ELÉRTE A 2000 MEGAWATTOT, AMI KÖRÜLBELÜL MEGFELEL A PAKSI ATOMERŐMŰ JELENLEGI KAPACITÁSÁNAK. VAN AZONBAN EGY JELENTŐS TECHNOLÓGIAI KÜLÖNBSÉG.
Ennek szemléltetésére Endersz Frigyes arra kérte a konferencia közönségét, képzeljék el, hogy a paksi atomerőmű fel van szerelve egy ki-, illetve egy bekapcsológombbal, valamint egy véletlenszám-generátor segítségével 0 vagy 1 számokat hozzárendelnek a működéséhez. Amikor 0 jön ki, akkor az atomerőmű leáll és nem termel semmit, amikor 1-es számot kap, akkor bekapcsol.
„Ez elég merész játéknak tűnik, mégis, ha megnézzük az előbb említett 2000 megawatt napelemkapacitást, akkor nagyjából ez történik: ha napos az idő, akkor termel, ha felhős az ég, akkor nem. Pedig mégiscsak egy olyan szolgáltatásról beszélünk, amire az egész életünk ráépül. Így jutunk el a hálózat szerepéhez. Ha őszinték vagyunk, akkor se Magyarországon, se máshol a világon nem arra tervezték az elektromos elosztóhálózatokat, hogy ezt a típusú kiszámíthatatlanságot, volatilitást, ki tudják szolgálni. Nem így működött akkor a világ, és most mégis ez a feladatunk” – magyarázta az igazgató, majd hozzátette:
Az energiaátmenet kapcsán talán az egyik legfontosabb fogalom a rugalmasság. Az E.ON-nál úgy gondoljuk, hogy ezen rugalmasság megteremtése a hálózatfejlesztés egyik legfontosabb célja, amelyben kulcsszerepet játszik a hálózat okosítása.”
Az előadásból kiderült az is, hogy az E.ON több olyan hálózatfejlesztési projekten is dolgozik, amelyek célja, hogy a rugalmasság biztosításával lehetővé tegyék az ügyfeleknek, hogy a megújuló erőforrásokat, például a napelemes rendszereket a hálózatra tudják kapcsolni. Ezek kulcsfontosságú fejlesztések, amelyek célja a napelemes rendszerek iránti megnövekedett igény kiszolgálása, ami hálózati oldalon jelentős kihívást jelent.
AZT LEHET LÁTNI, HOGY A MA LEADOTT NAPELEMKAPACITÁSI IGÉNYEK A MAGYARORSZÁGI REKORD CSÚCSFOGYASZTÁS MÁR MAJDNEM DUPLÁJÁT TESZIK KI. OLYAN LÉPTÉKEKRŐL BESZÉLÜNK, AMIRE FEL KELL KÉSZÍTENI A HÁLÓZATOT.
Az okos hálózatok kialakításának kulcsa pedig az adat lesz: ha az elosztó pontosan tudja, hogy mikor, mennyi energiát termelnek az ügyfelek és adott pillanatban mennyit használnak fel, akkor az intelligens hálózatoknak és a megfelelő szoftveres vezérlésnek köszönhetően biztosítani tudják a termelés és a fogyasztás egyensúlyát, ami az ellátásbiztonság alapja.
A stratégiai igazgató kitért arra is, hogy a hálózatfejlesztés mellett az E.ON egyre több területen kínál fenntartható megoldásokat ügyfeleinek. Ezek egyike például az úgynevezett integrált energetikai megoldás, amely a meglévő energetikai rendszerek korszerűsítését és energia- és költséghatékonnyá alakítását jelenti – egyre többször megújuló energia becsatornázásával. Az elektromos autózás kapcsán példaként hozta fel azt is, hogy az E.ON e-flotta szolgáltatását igénybe vevő vállalkozások, önkormányzati és más partnerek az elmúlt években már több mint 3 millió kilométert tettek meg zéró CO2-kibocsátással.
Forrás/bővebben: portfolio.hu
