A törvényjavaslat a bizonyítás terhét az importőrökre hárítja át, és most kerül a Ház elé, amely tavaly már elfogadott egy hasonló intézkedést. A Külügyminisztérium tanácsadója figyelmeztette a vállalatokat, hogy lépjenek ki azokból a beszállítói láncokból, amelyek e kínai régióhoz kapcsolódnak.
A Szenátus által elfogadott törvényjavaslat most a Ház elé kerül.
Kép: Pixabay
Az Egyesült Államok Szenátusa elfogadta a Kína Hszincsiang tartományából származó termékek importálásának tilalmát. A Biden kormányzat külön intézkedésként tanácsadói figyelmeztetést adott ki a vállalatoknak arról, hogy az Egyesült Államok törvényeibe ütközhet, amennyiben tevékenységeik akár csak közvetett módon kapcsolódnak Hszincsiangban a gyanús felügyeleti hálózathoz.
Az ujgur kényszermunka megelőzését szolgáló törvényt egyhangúlag fogadta el a Szenátus, és ez olyan „megcáfolható vélelmezés” alapját képezi, amely szerint a Hszincsiangban gyártott termékek kényszermunka alkalmazásával készülnek, vagyis az 1930-as Tariff Act értelmében betilthatók.
A törvényjavaslat a bizonyítás terhét az importőrökre hárítaná át. A jelenlegi szabály akkor tiltja az árukat, ha észszerű bizonyíték létezik a kényszermunkára vonatkozóan.
A törvényjavaslatot még a Képviselőháznak is el kell fogadnia, mielőtt a Fehér Házba lehetne küldeni Joe Biden elnöknek aláírásra és törvénybe iktatásra.
Kép: Wikimedia Commons/David Maiolo
A törvényjavaslatot most a Képviselőháznak is el kell fogadnia, mielőtt a Fehér Házba lehetne küldeni Joe Biden elnöknek aláírásra és törvénybe iktatásra. A Képviselőház 2020-ban is elfogadott egy hasonló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslatot Marco Rubio (R-FL) és Jeff Merkley (D-OR) szenátorok nyújtották be. Korábban Rubio volt az ujgur emberi jogokkal kapcsolatos 2020-as törvény (Uyghur Human Rights Policy Act of 2020) alkotója.
Jogi kockázat
Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma külön intézkedésként frissítette a hszincsiangi beszállítói láncra vonatkozó ajánlásait, amely arra figyelmeztet, hogy „azok a vállalatok és magánszemélyek, amelyek nem lépnek ki a Hszincsianghoz kapcsolódó beszállítói láncokból, vállalkozásokból és/vagy befektetésekből, jelentős kockázatot vállalhatnak az Egyesült Államok törvényeinek megsértése terén.
A frissítés kiemelte a szolár ágazatot, és jelezte, hogy becslések szerint 2020-ban már Kína ellenőrzése alá tartozott a napelem előállításra alkalmas poliszilícium globális mennyiségének 70%-a. Kiemelték, hogy a napelem ágazat feldolgozási és kereskedelmi részében is Kína „uralja a gyártást” a fotovoltaikus részegységek terén, ideértve a tömböket, lapkákat és cellákat, amelyeket napelem modulokká állítanak össze.
A Külügyminisztérium tanácsadója szerint a napelem moduloknak mintegy 95%-a a napelem előállításra alkalmas poliszilíciumon alapul. A napelem előállításra alkalmas poliszilíciumot gyártó hat legnagyobb cég közül ötnek Kínában található a székhelye, világszinten pedig a napelem előállításra alkalmas poliszilícium 45%-a négy hszincsiangi gyártótól származik.
A tanácsadó elismerte, hogy mivel a hszincsiangi poliszilíciumot összekeverik a Kína más régióiból származó poliszilíciummal, „nehézkes lehet elkülöníteni és nyomon követni bármely Kínából származó poliszilícium mennyiségét és pontos származási helyét.” Még hozzátette, hogy a szolár beszállítói lánc minden egyes szakaszánál „bizonyítékok támasztják alá a kényszermunka jellegű gyakorlatokkal társulóó munka kiszervezési programokkal és a Hszincsiang-i Production and Construction Corps-al (XPCC) fennálló kapcsolatot”.
A Külügyminisztérium azt közölte, hogy az XPCC-vel szemben az Egyesült Államok kormánya szankciókat alkalmaz „az emberi jogok súlyos megsértésével” összefüggésben, és hogy az „szorosan kötődik a hszincsiangi poliszilícium gyártáshoz”.
A tanácsadó úgy fogalmazott, hogy Hszincsiangban a „kényszermunka programok kiterjedt jellege” és a beszállítandó poliszilícium keverése „aggályokat vet fel a szolár beszállítói lánc egészét illetően”. Valószínűnek tartja, hogy „az erőteljesebb beszállítói láncon belüli érdekvédelem, a megbízható és továbbfejlesztett auditálási eljárások hiánya és a továbbra is fennálló szűk keresztmetszetek miatt globális szinten a szolár termékek többsége továbbra is kapcsolatban marad a kényeszermunkával és az XPCC-vel.
A kínai kormány júniusban olyan intézkedéseket hozott, amelyek felhatalmazzák az egyesült államokbeli szankciókat betartó vállalatok megbüntetésére. Ez jogi kockázatot teremt az egyesült államokbeli cégek számára, amelyek abba a helyzetbe kerülhetnek, hogy eleget kell tenniük a CBP (az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Irodája) által kiadott utasításoknak.
Nyomon követhetőségi protokoll
Áprilisban a Solar Energy Industries Association (SEIA) egy olyan eszközt adott ki, ami meglátásuk szerint növeli a beszállítói lánc átláthatóságát és segít biztosítani, hogy a szolár részegységeket „etikus módon állítsák elő a szolár értéklánc egészében”.
A szolár beszállítói lánc nyomon követhetőségi protokoll (Solar Supply Chain Traceability Protocol) egy sor útmutatás, amellyel a szolár cégeket kívánják segíteni, hogy megfeleljenek kötelezettségeiknek és „hogy biztosítékokat nyújthassunk ügyfeleinknek szolár termékeik etikátlan munkaügyi gyakorlatoktól való mentességére nézve”. (A protokoll itt tekinthető meg.)
Júniusban az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Irodájának dolgozói arra orientálták, hogy kezdjék a kényszermunkára vonatkozó vádak miatt kezdjék el lefoglalni azokat az Egyesült Államokba importált termékeket, amelyeket vagy amelynek részegységeit a Hoshine Silicon Industry Co. és annak leányvállalatai gyártották.
Az intézkedésről a Vámügyi és Határvédelmi Iroda (Customs and Border Protection, CBP) ez ügyben eljáró megbízottja, Troy Miller számolt be egy június 24-én megtartott rövid sajtótájékoztatón. Az intézkedés jogalapja az 1930-as Tariff Act nevű törvény 1307. szakasza. Az 1307. szakasz tiltja az olyan árucikkek importálását, amelyet részben vagy egészben bármely, kényszermunkát – ideértve a kényszer gyermekmunkát is – alkalmazó külföldi országban bányásztak, gyártottak vagy állítottak elő. Az ilyen árukra kizárás és elkobzás vár, és az importált áruk bűnügyi vizsgálatát vonhatja maga után.
A bejelentés megtételekor Miller azt közölte, hogy a CBP intézkedését egy a gyártási folyamatokra irányuló vizsgálat váltotta ki, amely „ésszerű jelzést” adott a Hoshine által alkalmazott kényszermunkára vonatkozóan. Beszámolója értelmében a vizsgálat bizonyítékokat tárt fel a „megfélemlítésre és fenyegetésekre”, valamint a dolgozókat érő „mozgásszabadság korlátozásokra” vonatkozóan.
Forrás: pv-magazine
Kapcsolódó témájú cikkeink:
A Biden kormányzat 4 kínai cégre vet ki import tilalmat kényszermunkára vonatkozó vádak miatt
Szolár gyártók, közművek és fejlesztők a kényszermunka elleni elkötelezettség mögött
