A kis városállam a világ egyik legsűrűbben lakott része, Ausztrália alacsony népsűrűségű területeinek napenergia-kapacitása pedig szinte végtelen. Logikus lépésnek tűnik tehát összekapcsolni a két területet, a megvalósítás azonban közel sem olyan egyszerű.
Korábban még 16 millárd ausztrál dollárról írtak, a frissebb adatok alapján azonban már 22 milliárd ausztrál dollárba, átszámítva 5100 milliárd forintba fog kerülni a világ legnagyobb napelemerőműve és a hozzá kapcsolódó beruházások. A hatalmas fejlesztés neve Australia-ASEAN Power Link. Az ASEAN a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége, tehát ahogy a projekt neve is mutatja a beruházás Ausztráliát Délkelet-Ázsiával köti össze.
Nemcsak a beruházás mérete különleges, hanem az összetettsége is. Ausztrália Északi terület elnevezésű részén épül fel a hatalmas naperőmű. Innen egy 750 kilométeres vezetéken a régió fővárosa, Darwin érintésével jut majd el a világ leghosszabb – 3750 kilométeres – tenger alatti erősáramú kábelein keresztül Szingapúrig a megtermelt áram.
Az Australia–ASEAN Power Link fejlesztés része az is, hogy Darwin közelében megépítik a világ legnagyobb akkumulátorát is. Ez lehetővé teszi majd az egyenletes továbbítást, hiszen a napelemek még a száraz ausztrál területeken sem termelnek egyenletesen. Az éjszakai leállás mellett az időjárás is befolyásolja a hatékonyságukat. A tervek szerint az áram egy részét egyébként már Darwinban felhasználják, de a zömét exportálják Délkelet-Ázsiába.
A beruházást Délkelet-Ázsia rendkívül gyors fejlődése is indokolja és kifizetődővé teszi. Az előrejelzések szerint 2040-ig 60 százalékkal nő a térség energiaigénye, ami a megújuló energiaforrások előretörését is segíti. Ausztrália pedig a világon az egyik legnagyobb egy főre eső napenergia-kapacitással rendelkezik, így a két terület összeköttetése logikus lépés. A tervek szerint a csaknem hatmilliós városállam villamosenergia-szükségletének az ötödét fogja biztosítani az Ausztáliából származó napenergia.
A hatalmas naperőmű területe 12 ezer hektár, 120 négyzetkilométer lesz, ez nagyjából ötször akkora, mint a Velencei-tó felülete. Mivel Szingapúr teljes területe csupán 720 négyzetkilométer, ezért a hatodát beborítaná az ausztráliai beruházás. Az éghajlati jellemzők miatt pedig nyilván sokkal kevesebb energiát is termelne a városállam területén.
Idén már aláírta a megállapodást a fejlesztés megvalósításáról az ausztrál Északi terület kormányzata a beruházó szingapúri Sun Cable céggel. Az előkészítő munka, például a tengerfenék felmérése már zajlik. Michael Gunner, az ausztrál régió fő minisztere szerint a projekt az Északi területet felhelyezi a megújuló energiaforrások világtérképére. A régió vezetői azt várják a beruházástól, hogy 8 milliárd ausztrál dollárral bővíti a gazdaságukat, és az építéskor 1500, az üzemeltetéskor pedig 350 munkahelyet hoz majd létre.
A tervek szerint 2027-től bekerül a szingapúri villamosenergia-rendszerbe az ausztrál sivatagban megtermelt áram.
Forrás: hirado.hu
