A cikksorozat negyedik, befejező részében a pv magazine szerkesztője, Pilar Sánchez Molina az iparág szakértőivel elemzi, hogy milyen kihívásokat és lehetőségeket hoztak az 500 W fölötti kimenő teljesítménnyel bíró új panelek.
Cella törésteszt
Kép: PI Berlin
Örök szerelem vagy nyári románc?
Ahogy a sorozat első cikkében már jeleztük, a szektor számos szereplője úgy véli, hogy az 500W fölötti napelem modulok esetében nem technológiai fejlesztéssel állunk szemben, hanem inkább egy trenddel, amelyet a gyártók követnek a piac homogenizálása érdekében.
Azt is láttuk, hogy a szupererős modulok erőltetett bevezetése viszonylag biztonságos utat jelent a gyártók számára, mivel alapvetően lehetővé teszi költségeik jelentősebb technológiai innováció nélkül történő csökkentését, és „az esetleges kockázatok eléggé szóródnak, így a marketing osztály leplezheti ezeket, és azok az emberek, akik a modulok megvásárlásáról döntenek, nem feltétlenül olyanok, akik mélységeiben ismerik a témakört” – nyilatkozta a pv-magazine számára az egyik, magát megnevezni nem kívánó vállalat.
Említettük, hogy ez a trend elsősorban a hatalmas vagy jelentős likviditással rendelkező gyártóknak kedvez, ami azt jelenti, hogy azoknak, akik már rendelkeznek az ilyen típusú panelek gyártására akalmas gyártósorral, illetve azoknak, amelyeknek elegendő forrás áll rendelkezésre ilyen befektetés céljára. A többi panelgyártó ráfordításai növelésére kényszerül a nagyok által diktált új trendhez csatlakozás érdekében, és ez bizonyos monopolhelyzet kialakulását eredményezte.
„Ha elkezdjük összehasonlítani a modulok szokásos minőségi jellemzőit a teljesítmény szempontjából (normál üzemi cellahőmérséklet (NOCT, Normal Operating Cell Temperature), hőmérsékleti együtthatók), akkor azt találjuk, hogy az 500 Wp fölötti modulok nem feltétlenül jobbak, mint a 400 W-os modulok. Sok termék csak minimális mértékben, a gyártók által befolyásolható aspektusok szerint mutat javulást, így például az éves degradálódás, a termék- és a teljesítmény garancia tekintetében, és ezek mind olyan nehezen mérhető dolgok, amelyeket nem lehet laboratóriumban igazolni” – fogalmazta meg Asier Ukar, a PI Berlin képviselője a pv-magazine számára.
A kérdés a következő: egy olyan trenddel állunk-e szemben, amely jelentős mértékben marketinggel van fűszerezve, vagy egy olyan termékkel, amely meg fog maradni a piacon?
A Trina képviselője ezt válaszolta: „Maradni fognak. A 12 hüvelykes monokristályos szilícium tömbökből létrehozott 210 mm-es cellák a legnagyobbak a piacon, ezek már megvalósultak, és minden évben egyre nő a gyártási kapacitásuk.” A panelgyártó szerint az erre a modulra jellemző alacsony üresjárati feszültség az egy sztringbe jutó modulok integrációjának lehetővé tételével együtt olyan magas zárlati áramot tesz lehetővé, amely megalapozza a rendszer egyéb összetevői, például a napkövetők és az inverterek fejlesztése iránti igényt is. „Ezért egy teljes iparág került mozgósításra az optimális kompatibilitás kifejlesztése érdekében az új panel számára, ehhez többek között olyan vállalatok egyesítették erőiket, mint az nClave, a Nextracker, az ArcTech, a Sungrow, a Huawei, az SMA, a JA Solar, a Risen, a DNV GL és a TUV Rheiland Group, hogy kiaknázhassák az optimalizált fotovoltaikus rendszer valamennyi előnyét, és hogy a világ bármely országában magasabb fokú integrációt kínálhassanak a fotovoltaikus forrásnak az elektromos hálózaton belül” – fejtették ki.
A spanyol inverter gyártó, az Ingeteam is úgy véli, hogy pozitív trendet látunk: „Mivel ezek a panelek lehetővé teszik az energiasűrűség eés a hatékonyság még nagyobb mértékben történő növelését, ezek kínálják a legkedvezőbb kWp egyéségenkénti költséget” – jelezte a vállalat szóvivője a pv magazine felé. „Ebből a trendből végül szabvány lesz, ami újabb fordulópontot jelent a költségek optimalizálása terén.”
Az Aurinka nevű spanyol lapkagyártó lépviselője azt mondta, hogy a félcellás és a kétoldalas eszközök már maradnak, míg í nagyobb lapkák gyártása továbbra is vita tárgya. „Kevés vállalat képes 166 mm-t meghaladó vagy annál kisebb lapkákat gyártani (vagy csak egy) a 210 mm-nél” – állította. „Ezek a lapkák törékenyebbek, így a cellák és modulok gyártása során a törési százalék magasabb lesz. Ez a legfőbb hátulütője az egyre nagyobb cellák gyártásának.” Majd hozzátette: A másik hátulütő az, hogy a legtöbb cella- és modulgyártó berendezés nem képes azokkal a lapkaméretekkel működni, így azoknak a cégeknek, amelyek már befektettek a berendezésekbe, e téren korlátozott mozgásterük marad. „A mi nézőpontunkból ez sokkal inkább egy marketing stratégiának felel meg, mint egy valós gyártási forgatókönyvnek. A cella- és modulgyártók állítása szerint ezen modulok egyike sem sorozatgyártás keretében készül, és sokkal inkább tűnik asz újságcímlapokért folytatott versenynek, mint igazi piaci stratégiának” – vonta le a következtetést.
A német modulgyártónak, a Solarwatt-nak az a meggyőződése, hogy „ezek a modulok maradni fognak, de meglesz a maguk szakosodott piaca, mint az összes többi technológiának. Már most is létezik és egyre bővebb lesz az egyes ügyfeleknek szóló specifikus modulok tartománya.
A Baywa is abban hisz, hogy maradni fognak: „A szolár fotovoltaikus ipar kezdete óta, több mint 20 éve a modulgyártók folyamatosan képesek voltak fejleszteni a fotovoltaikus cellák hatékonyságát valamint a modultechnológiát a kutatás-fejlesztésbe történő beruházások révén. Ez a trend fennmaradt az utóbbi években, és arra lehet számítani, hogy ezek közül a bevezetésre kerülő modulok közül sok megmutatja műszaki tulajdonságait és telepítésre alkalmasságát, és a jövőben nagy tömegben kerül majd gyártásra.”
A spanyol fejlesztő, a Diverxia leszögezte: „Hisszük, hogy maradni fognak, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a modulok technológiájának minden aspektusa fejlődhet, nem csak a teljesítménye.”
A napelemeket forgalmazó német Krannich is optimista: „Az összes gyártó innovációra és haladásra törekszik saját gyártási technológiája terén. Logikus dolog azon gondolkodni, hogy melyik az a mostani trend, amely tartósnak bizonyul.” A cég szerint kiemelkedő teljesítményű modulokhoz kapcsolódó gyártási költségek később csökkenthetők, de a jelenlegi helyzetben – amelyet a koronavírus válság határoz meg valamint a különböző események a poliszilícium lapkákat előállító nagyobb gyárakban – jelenleg még akadályozzák ezt. Ma még fennállnak olyan beszállítási problémák, amelyek az árak általános növekedését váltották ki” – közölte a cég szóvivője a pv-magazine-nal. „Az év vége felé tekintve erőteljes kereslet mutatkozik a kiemelkedő teljesítményű modulok iránt a függőben lévő hatalmas projekteknek köszönhetően, különösen Kínában”. Krannich szerint az ilyen típusú modulok iránti igény magasabb, mint a jelenleg rendelkezésre álló gyártási kapacitás, és ez az árak emelkedését idézi elő. „Amint ezek stabilizálódnak, megtudjuk, hogy maradni fog-e ez a technológia” – vonta le a következtetést a szóvivő.
Forrás: pv-magazine
Kapcsolódó témájú cikkeink:
Az 500 W fölötti napelem panelek fény- és árnyoldalai – III. rész
Az 500 W fölötti napelem panelek fény- és árnyoldalai – II. rész
Az 500 W fölötti napelem panelek fény- és árnyoldalai – I. rész
