Az áramipar piszkos titka egy, a széndioxidnál 23500-szor durvábban melegítő szintetikus gáz

Share Button

Gyors ütemben növekszik az SF6 nevű szintetikus gáz kibocsátása a világban, írja a BBC. Ez elég nagy baj, mert az SF6-ból egy kilónyi ugyanolyan mértékben fűti a bolygót, mint 23500 kiló széndioxid. 2017-ben csak az EU tagállamaiban annyi került belőle a levegőbe, mintha még 1,3 millió autót eresztettek volna az utakra.

Az SF6 szintetikus gáz, vagyis természetesen nem szívja fel semmi, ezer éven át a légkörben marad.

A dolog iróniája, hogy azért kerül egyre több SF6 a levegőbe, mert az áramtermelés egyre inkább alternatív, környezetkímélő forrásokra áll át. Ezt a színtelen, szagtalan, nem gyúlékony gázt ugyanis alapvetően az áramipar használja a trafók, csatlakozók, szélerőművek turbináinak szigetelésére. Ezek elég veszélyes eszközök, a nagyfeszültségű áram könnyen ívkisüléseket okozhat.

Szivárog

Az ilyen szigetelést használó csatlakozókból, átalakítókból azért van egyre inkább szükség, mert egyre több kis áramtermelőt kell bekötni a hálózatba. Így egyre többet – a Cardiffi Egyetem tanulmánya szerint csak Nagy-Britanniában évi 30-40 tonnával növekszik a felhasznált SF6 mennyisége – használunk belőle. A légkörből vett minták alapján 2030-ig akár 75 százalékkal is növekedhet a légkörben az SF6 mennyisége.

Részben azért, mert ezek a csatlakozók, trafók szivárognak. Az Eaton nevű, SF6 nélküli csatlakozókat gyártó brit cég kutatásai szerint teljes életciklusuk során ezekből a csatolókból akár 15 százaléknyi gáz is elszivároghat, nem beszélve a leselejtezett, nem megfelelően megsemmisített eszközökből kiszivárgó mennyiségről. A Bristoli Egyetem mérései szerint az elmúlt tíz évben megduplázódott a légkörben az SF6 mennyisége.

Az aktuális szabályok szerint a fejlett országoknak le kell jelenteniük, hogy évente mekkora az SF6 kibocsátásuk. A fejlődő országokra nem vonatkoznak a szabályok. A mérési adatok szerint tízszer annyi SF6 van a légkörben, mint amennyinek a lejelentett mennyiség alapján lennie kéne, és ez nem származhat kizárólag a fejlődő országokból. Egy tanulmány szerint a fejlett országok „jelentősen alulbecsülték” a kibocsátásukat az elmúlt két évtizedben.

Van, ahol nem lehet kiváltani

Az SF6 nem az egyetlen veszélyes szintetikus gáz. Az összefoglalóan F-gázoknak nevezett csoportba tartoznak a hűtőkben és a légkondiciónálókban használt gázok is. Az EU 2014-ben már kísérletet tett ezek betiltására, de elbukott az áramlobbi ellenállásán. „Végül az elektromos lobbi túl erős volt, és meg kellett hajolnunk előttük. Azzal érveltek, hogy ha azt akarjuk, hogy áramot szállítsanak, márpedig egyre inkább elektromos áramra akarunk átálni, akkor még több ilyen eszközt kell üzembe helyezni, vagyis még több SF6-ra lesz szükség” – mondta a BBC-nek Bas Eickhout holland zöldpárti EP-képviselő, aki az F-gázok szabályozásáért felelt a parlamentben.

A BBC-nek nyilatkozó szakértők megerősítették, hogy valóban nehéz elképzelni az áramszállítást SF6 nélkül. „Nincs igazi alternatíva, ami már bizonyított volna” – monda Manu Haddad, a Cardiffi Egyetem műszaki iskolájának oktatója. Elmondása szerint még azt is nehéz megoldani, hogy egyáltalán tesztelni lehessen az alternatív megoldásokat. Ezt ugyanis hosszú távon kéne tesztelni, ez viszont olyan mértékű kockázat, amit az energetikai cégek nem kívánnak felvállalni”. Legalábbis a nagyfeszültségű berendezések esetén. Az Eaton mérnökei szerint a közepes feszültségű eszközöknél igenis rendelkezésre állnak SF6 mentes alternatívák, ezek elterjesztéséhez azonban szemléletváltásra lenne szükség az áramiparban. Luis Shaffer, a cég munkatársa szerint sem technikai, sem gazdasági oka nincs annak, hogy átáljanak az SF6-mentes csatlakozók használatára ezen a területen.

Ilyen eszközök például a szélturbinák, melyekből a Scottis Power Renewables nevű cég most építi a világ egyik legnagyobb szélfarmját az Északi-tengeren olyan eszközöket használva, melyekben nincs SF6. (Via BBC)

Forrás: 444.hu