Az energiaágazat aktuális feladatairól, az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerről, aggregátorokról és sok minden más fontos kérdésről beszélgettünk az év energiajogászával, a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda szakértőjével, dr. Tóth Mátéval.
Miképp érinti a Covid-helyzet az energiaszektort és a korábbi zöld célkitűzéseket? Dr. Tóth Máté szerint mindenki a járványhelyzetre, a korlátozásokra, az egészségügyre figyel most, helyesen. Valóban át is alakultak a prioritások, természetesen érthetően.
Az energiaszektor azonban válságálló iparág, ahol ráadásul a korábban elkezdett folyamatok nem álltak meg. Ugyan a politikai divatból „klímavédők” a másfél évvel ezelőtti trendet megunva előbb BLM-re váltottak, most meg ki tudja, mivel foglalatoskodnak épp – gondolom LMBTQ-val – a valódi energiahatékonysági- és klímapolitikai feladatok azonban ettől még adottak és megvalósításra várnak.
Az örvendetes korábbi nagy nyilvánosság sajnos megkopott, ám attól számos izgalmas változás zajlik az energetikai szabályozásban. Ezek mindegyike végső soron az energiahatékonyságot, a villamosenergia-termelés és kínálat optimalizációját, a megújulók térnyerését célozzák, üdvözlendő módon. A hatásuk azonban már eltérő az egyes érintett szereplők vonatkozásában.
Ezek közül vannak, amelyek közvetlenül a Covid-helyzettel is összefüggnek. Így az Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2022. június 30-ig, illetve december 31-ig meghosszabbította azokat a határidőket, melyek a megújuló – főként napelemes – erőművek üzembe helyezésére vonatkoznak, és idén lejárnának.
Ezáltal ezek a létesítmények biztonságosan megvalósulhatnak. A megújuló alapú termelés tekintetében egyébként üdvözlendő módon azt látni, hogy valódi verseny alakult ki, az árak pedig piaciakká válnak. A legutóbbi megújuló támogatási (ún. METÁR) tender friss eredményei szerint a megújulókból termelt villany nyertes pályázók által vállalt árában gyakorlatilag „elolvadt” a támogatási elem.
Ez óriási, örvendetes és piaci változás, aminek a volumen adja a súlyát: a naperőmű-kapacitás gyors bővülésével évente 343 GWh villamosenergia-mennyiség előállítása valósulhat meg megújuló forrásból. Március 3-án egyébként fontos pontosítások jöttek ki a következő tendert érintően is, ezekre érdemes figyelniük a piaci szereplőknek.
Mindent persze azért nem old meg a piac. A külföldi tulajdonban álló ELMŰ-ÉMÁSZ pár hónapja kérelmet nyújtott be az villamos energia egyetemes szolgáltatói engedélye visszavonására, valamint az ügyfeleit átvevő szolgáltató kijelölésére, nyilván nem akar kötelezően olcsó értékesítési árak mellett lakossági fogyasztókkal bajlódni.
A nemzetközi „szociális óriásvállalat” pusztán egy tévképzet, akkor is, ha a Coca-Cola a fehér férfiak vagy a biológiai család elleni kirohanásaival látszólag társadalmi missziót teljesít, vagy ha a Calvin Klein elhízott transzneműt tesz az óriásplakátjaira.
Ha mindent nem bízhatunk a piacra, akkor mik az állam aktuális feladatai az energetikában? Az állam nélkülözhetetlen és az is marad az energiaszektorban, az ellátásbiztonság és az olcsó energia szavatolásában, de még a verseny biztosításában is. Ugyanígy az energiahatékonyság tekintetében is: ennek leglátványosabb megnyilvánulása az úgynevezett Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer, az EKR.
