Az EU országai által felhasznált tiszta energia mennyisége nő, de az Európai Bizottság Az energiaunió helyzetéről című jelentése kritikus hangot üt meg az energiahatékonyság, a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos kutatás és fejlesztés alacsony ráfordításai, valamint a fosszilis tüzelőanyagok támogatásainak felszámolása terén mutatkozó hiányosságok kapcsán.
Azok számára, akik szeretnének több az energiáról szóló uniós jelentésben említett közleményt nyomon követni, hamarosan két vagy még több hamarosan elérhetővé válik, többek között az Unió energia infrastruktúrájával foglalkozó jelentés.
Kép: 41330/Pixabay
Az Európai Bizottság az energiaunió helyzetéről szóló jelentésében bemutatta, hogy az EU has javasolta 27 tagállama számára, hogy a Covid-19-ből kilábalást szolgáló ráfordításainak legalább 37%-át fordítsák klímaváltozással kapcsolatos beruházásokra.
A 2021-es fenntartható növekedésre vonatkozó uniós stratégiai (Annual Sustainable Growth Strategy) jelentésre hivatkozva a bizottság rámutatott, hogy a megújuló energiák és a hidrogén, az energia és az erőforrások hatékonysága, és a fenntartható szállítás képviselik azokat a kulcsfontosságú területeket, amelyekre összpontosítani szükséges, és utalt arra, hogy az ilyen ráfordítások kedvezőbbnek tekinthetők, ha a blokk Covid utáni helyreállítást szolgáló alapokból az országos kiosztás során merülnek fel.
Az energiaügyi jelentésben megjegyezték, hogy a metánkibocsátás csökkentésére és az épületek energiahatékonyságának erőteljes növelésére irányuló kezdeményezéseket tegnap indították el, és ígéretet tettek arra, hogy ezt még az idén dokumentumok fogják követni a part menti energiatermelésre – beleértve a lebegő napelemeket – és az Európát összekötő energia infrastruktúrára vonatkozóan.
A Bizottság – amely tegnap tett közzé frissítést az Európai Parlament és a Bizottság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára – viszonylag optimista hangvételt ütött meg a megújulók kapcsán. A jelentésben az áll, hogy a végleges energiafogyasztáson belül a tiszta energia 18%-t tett ki 2018-ban; ez az adat idén 22,8 százalékról 23,1 százalékra fog nőni, miközben a Covid-hoz kapcsolódó mintázatok esetében megugrást tapasztaltak.
Azonban a dokumentum arra figyelmeztet, hogy bár a Covid kedvezett a megújulóknak három meg nem nevezett uniós tagállam esetében „súlyos kockázat” áll fenn a megújulókra vonatkozó 2020-as célkitűzések elmulasztását tekintve, míg két további országnál mérsékelten áll fenn ennek veszélye.
A bizottság megjegyezte, hogy így a 27 tagállam közül mostanáig csak 16 tett eleget a Párizsi Egyezmény azon követelményének, hogy benyújtsák a 2030-ra vonatkozó nemzeti kibocsátáscsökkentési stratégiáikat, pedig ezeket a hiányzó dokumentumoknak a benyújtása már 10 hónapja esedékes.
Az energiaügyi jelentés állításai között szerepel, hogy az EU által az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és innovációra fordított összegek csak a 15%-át érték el annak az összegnek, amely a becslések szerint szükséges lenne a blokk 2030-as kibocsátási céljainak eléréséhez, ezt az Európai stratégiai energiatechnológiai tervben szereplő adatok támasztják alá. A bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU most készíti elő az milliárd eurós költségvetésű Green Deal-Horizon 2020 program kutatás-fejlesztési költségvetését, amely további segítséget kínál a blokk Innovációs Alapja és Invest EU programja mellett.
A jelentés kritikus hangnemben bírálta az európai országok vontatott ütemben haladó befektetéseit az energia és az erőforrások hatékonysága terén. „A tagországoknak fel kell gyorsítaniuk az energiahatékonyság érdekében tett erőfeszítéseiket” – állítja a dokumentum – , ez indokolja a tegnapi felújítási stratégiát.
A jelentésben még hozzátették, hogy a blokk energiaadóról szóló irányelvének célja a tagállamokban érvényesülő adómentességek kivezetése, amelyek alacsonyabbá teszik a fosszilis tüzelőanyagokkal előállított energiát, erről a bizottság ezt állította: „Ennek véget kell vetni.”
Forrás: pv-magazine
Kapcsolódó témájú cikkünk:
Az Európai Bizottság 55 százalékkal csökkenteni akarja az üvegházhatású gázokat 2030-ig
