Az Európai Tanácsnál megállapodás született a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvről, a megújuló projektek gyorsabb engedélyezéséről

Az Európai Tanács (European Council, EC) tegnap megállapodott saját megújuló energiaforrásokról szóló irányelvének (Renewable Energy Directive, RED) felülvizsgálatáról a „Fit for 55” csomagja részeként, amely magasabb szintre emelte a megújulókra vonatkozó célkitűzéseket és felszólított a megújuló projektek gyorsabb engedélyezésére.

Share Button

Az ET megfogalmazása szerint a megújulók bevetése az egyetlen járható út sz energiabiztonság felé, egyben eszköz az orosz gázimporttól való függőség csökkentésére is. Kép: Glyn Lowe / Flickr

Az ET elfogadta, hogy 2030-ig az energia portfólió egészére kötelező jelleggel vonatkozó korábbi 32 százalékról 40 százalékra emeljék az EU-n belül az energiaforrásokon belül a megújulók által képviselt arányt. Az energia előállítása és felhasználása az EU kibocsátásának 75%-át teszi ki, közölte az ET.

Tegnapi közleményük szerint a megállapodás „jelentős hozzájárulást” képvisel az EU általános célkitűzésének 2030-ig történő eléréséhez, ami az üvegházhatást előidéző gázok nettó kibocsátásának 55%-os csökkenését jelenti az 1990-es szinthez képest.

Az ET a „megújuló energia projektek gyorsított engedélyezési eljárásaira” szólított fel, amely „összhangban van a REpowerEU terv prioritásaival”, amelyre májusban tett javaslatot az Európai Tanács.

A REPowerEU, amely jelentős mértékben felgyorsította és előmozdította az EU szolár telepítési célkitűzéseit, észszerűsített és egyszerűsített engedélyezési eljárásra szólított fel a telepítések előtt álló akadályok megszüntetése érdekében, és olyan zónák kijelölését javasolta a megújulók számára, ahol a jóváhagyási eljárások folyamatai felgyorsíthatók és a környezetvédelmi hatásvizsgálatok lerövidíthetők.

Az engedélyezés felgyorsítására vonatkozó tegnapi felhívásra utalva az ET azt jelezte, hogy „a cél a megújuló energiák gyors pályára állítása az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenedésre vonatkozó tervének kontextusában, miután Oroszország megszállta Ukrajnát”, ami láthatóan alapjaiban átformálja Európa energiatermelő eszközeit.

Az EU energiaügyi biztosa, Kadri Simson azt mondta, hogy az orosz gázóriás, a Gazprom öt tagállamnál csökkentette a beszállított gáz mennyiségét oly módon, hogy bizonyos uniós országokba már egyáltalán nem szállítanak orosz gázt, és figyelmeztetett, hogy a csökkentések „a gázkereskedelem fegyverként használatának” részét képezik.

„Valószínű, hogy a következő hónapokban még nagyobb kihívásokkal fogunk szembesülni” – vélte Simson. „A megújulók csatasorba állításának felgyorsítása a legjobb megoldás, és ma a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv általános megközelítése révén erős jelzést mutattunk ebbe az irányba.”

A feltételek értelmében a tagállamoknak merészebb integrált nemzeti szintű energiaügyi és klímavédelmi terveket (national energy and climate plans, NECP-eket) kell kitűzniük, amelyeket 2023-ban és 2024-ben kell frissíteni az új célkitűzések elérése és a blokk orosz gáztól való függőségének mérséklése érdekében.

„A megújulók jelentik a legjobb utat az EU energiafüggetlenségének elérésére, mert helyben előállíthatók, az áruk elérhető és fellendítik a gazdaságot” – jelezte Simson a Twitteren.

 

Az ET több más célkitűzés, így a szállítás, az energiahatékonyság és az ipari üzemanyagok, például a hidrogén esetében is megállapodott. Elfogadták, hogy 2030-ra az ipar által felhasznált hidrogén 35%-át megújuló, nem biológiai eredetű üzemanyagokból kell előállítani, és ezt az arányt 2035-re 50%-ra növelik.

„A Tanács és a Parlament most intézményközi egyeztetésekbe kezd, hogy megállapodjanak a két irányelv végleges szövegéről” – közölte az ET, a következő lépés az EU parlamenti szavazása lesz július 13-án.

Forrás: pv-tech