A német napenergiás szaklap adta hírült, hogy az oldenburgi energiaszolgáltató (EWE) két hónap múlva nekikezd Berlin mellett egy jelentős méretű hidrogéntároló barlang kialakításához. Az EWE a mészkövéről híres Rüdersdorfban vág neki az első ilyen projektbe, amire egyrészt a térségben már működő földgáz-tározói tapasztalatai, másrészt maga a kőzetösszetétel teremt lehetőséget.
Az itteni mészkő eddig jelentős műemlékek (például a Brandenburgi kapu vagy a berlini olimpiai stadion) alapanyagául szolgált, de a mészkőbányászati tapasztalatok és helyi geológiai ismeretek éppen kapóra jött az EWE-nek, mely az elsők közt ugrott rá arra a kormányzati csúcsprojektre, mely Németországból zöldhidrogén nagyhatalmat kíván építeni. Mint azt lapunk ez év elején megírta: Angela Merkel megtalálta a hiányzó darabkát az Energiewende teljes körűvé tételéhez azzal, hogy az energiatárolás területén drasztikus fejlesztési terveket jelentett be a környezetbarát, zöldenergiás vízbontásra épülő hidrogéntermelésre.
A 2030-ig kitűzött célok önmagukban is rendszerformálók: az elektrolízissel történő hidrogén-termelési kapacitás eddig tervezett méretét megötszörözik, kiemelten támogatják a hidrogén alapú energiacellák technológiai fejlesztését, ezzel párhuzamosan a kormány drasztikusan dotálni fogja a földgázból hidrogént előállító cégeket a karbon mentes technikára való átállásra, miközben a német gazdaságban stimulálni kezdik a hidrogénes töltőállomás-hálózat nagyarányú bővítését is, hogy a nagy távolságra történő áruszállításban és a teherszállításban minél hamarabb látható arányt tudjanak a piacból kiszakítani.
A zöldhidrogén azért tud kulcsszerepet játszani a megújuló energiatermelők még nagyobb arányú térnyerésében, mert a nap és szélerőművek pillanatnyi fölös termelési kapacitásait – amelyek egész Európában rendszer szinten látható hálózatrugalmassági problémákat és plusz feladatokat vetítenek előre – képes lehet lekötni úgy, hogy abból nagyon hosszú időre is eltárolható, és könnyen újra villamos energiává alakítható anyaggá transzformálja át. (A zöldhidrogén attól „zöld”, hogy megújuló energiát használnak a vízbontáshoz. Ennél fogva a paksi atomerőmű ebben a ligában nem tud résztvevő lenni, mivel a nukleáris energia cseppet sem zöld.)
A Németországban felvázoltak alapján az EWE az első kavicsot dobja ebbe a tóba: egy nagyjából családi ház méretű, 500 köbméteres barlangot alakít ki ezer méteres mélységben úgy, hogy ott 5-6 tonnányi, 100 százalékos hidrogént lehessen eltárolni.
Ehhez a cég a német űrkutatási központtal (DLR) is együttműködik.
Ez azonban csak a pilot – mondta a PV MAgazinnak Paul Schneider, az EWE hidrogénszakértője, aki úgy számol, hogy ha kutatási projekt eredményesen zár, annak tapasztalatai alapján akár ezerszer nagyobb méretű barlangokra is könnyen áttranszformálhatók lesznek. Jelenleg ez az 500 ezer köbméteres méret számít a „plafonnak”. Az úttörő beruházás mintegy 10 millió eurós költségébe az EWE négymillióval száll be. A többit a Nemzeti Hidrogén- és Üzemanyagcella Technológiai Innovációs Program (NIP) részeként a Szövetségi Közlekedési és Digitális Infrastruktúra Minisztérium (BMVI) támogatásaként.
