Lehet, hogy a légkondicionálás hűsít minket, de egyben melegíti is a bolygónkat. Az idei volt a második legmelegebb augusztus. A globális felmelegedés és az egyre forróbb nyári hőhullámok, párosulva a fokozódó urbanizációval és a növekvő jövedelmekkel, drámai mértékben megnövelték a légkondicionáló berendezések iránti keresletet.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint a használatban lévő légkondicionálók száma globálisan a mai 1,6 milliárdról 2050-re 5,6 milliárdra fog emelkedni.
A légkondicionálók jelentősen hozzájárulnak a klímaváltozást gerjesztő üvegházhatású gázok emissziójához, mind közvetlenül a hidrofluorkarbon (HFC) hűtőközegek miatt, amelyeket tartalmaznak, mind közvetetten az általuk fogyasztott energia miatt. Az IEA és az ENSZ Környezetvédelmi programja által készített friss jelentés a legújabb vészcsengő, amely jelzi ezt a problémát. A jelentés szerint „ez korunk egyik legsúlyosabb és leggyakrabban figyelmen kívül hagyott klímavédelmi és gazdasági fejlődési kérdése.
Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv 2016-os kigali módosítása azt a célt tűzte ki, hogy a HFC-gyártást és -fogyasztást több mint 80 százalékkal csökkentik 2047-re.
Miközben azonban a kigali módosítás megteremti az utat a hűtőközegek jelentette kihívások kezelésére, a világnak most a légkondicionálók energiaintenzitásának problémáját kell megoldania.
A jelenleg eladott legtöbb légkondicionáló kétszer-háromszor kevésbé hatékony, mint a legjobb megvásárolható termékek. A fogyasztók a legolcsóbb berendezéseket vásárolják, és alig vagy egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy az általuk vásárolt termék életciklusának milyen költségvonzatai vannak.
Az energiahatékonyság fokozásának egyik módja az lehet, ha szakpolitikai beavatkozásokon keresztül történik, különösen, ha azok figyelembe veszik az energiateljesítményi minimum standardjait (MEPS). A MEPS jelenleg épphogy meghaladja a legrosszabbul teljesítő légkondicionáló berendezések szintjét, hogy kiszorítsa ezeket a termékeket a piacról, és valamekkora védelmet nyújtson a fogyasztóknak.
Mivel a piac növekedése továbbra is gyorsul, a politikai döntéshozóknak a MEPS meghatározását inkább a kereskedelmi forgalomban elérhető legjobb termékekhez kellene kötniük, vagyis a MEPS-nek éppenhogy csak alatta kellene lennie a technológia által elérhető plafonszintnek.
Ez a jelentős változtatás nemcsak védené a fogyasztókat, hanem számottevően csökkentené is a légkondicionálók működtetésének életciklusköltségét. Ugyanakkor továbbra is elégséges teret biztosítana a termékek közötti versenynek, ami a hatékonyabb berendezések árát lejjebb vinné.
A maximális hatékonyság ily módon való megcélzása felére-harmadára csökkentené az életciklusköltséget a fogyasztók számára, és nem lenne szükség több mint 1300 gigawattnyi villamosenergia-termelési kapacitásra globális szinten.
Az olyan intézkedések bevezetése, amelyek a legjobb elérhető légkondicionáló termékeken alapulnak – és nem a leginkább vásárolt termékeken –, csökkentené mind az emissziót, mind az állami kiadásokat az energiatermelés terén, valamint pénzt takarítanának meg a fogyasztók, miközben mindegyik intézkedés továbbra is arra ösztönözné a piacot, hogy jobban teljesítő termékeket fejlesszen ki.
További előnye ennek, hogy egy ilyen szakpolitikai váltás felkészítené a piacot a már fejlesztés alatt álló, még nagyobb hatékonyságú termékekre. 2018-ban egy nemzetközi koalíció elindította a Global Cooling Prize-t azoknak a lakóingatlanokban alkalmazott légkondicionálóknak a díjazására, amelyek jóval kevesebb energiát használnak, és olyan hűtőközeget tartalmaznak, amelynek alig van hatása az éghajlatra.
Nyolc csapat fejlesztett ki olyan technológiákat, amelyeknek potenciálisan ötször kisebb hatásuk van az éghajlatra, mint a piacon most elérhető légkondicionálóknak.
Egy ilyen hűtési technológia globális elterjesztése ezermilliárd dollár megtakarítást eredményezhet a működtetési költség terén a fogyasztóknak a következő harminc évben, és 0,5 Celsius-foknyi felmelegedést lehetne elkerülni az évszázad végére. Ki kell emelni, hogy ez csak a háztartási szektorra vonatkozik.
Egyetlen változtatás az energiahatékonysági megközelítésünkben azt eredményezheti, hogy világszerte több ember élvezheti a légkondicionálók előnyét, emellett a fogyasztók anyagilag jobban járnának, és laposodna a hűtéssel kapcsolatos energiaigény és emisszió görbéje is. Ha környezetbarát légkondicionálókat akarunk, akkor a technológiai csúcsszint irányába kell lépéseket tennünk.
