Egy héten belül két orosz atomerőműben állítottak le reaktorokat a hivatalos közlés szerint kisebb hibák miatt – derült ki a Moscow Times híréből. Három reaktort – az elsőt, a másodikat és a negyediket – a Moszkvától 330 kilométerre lévő Kalinyin atomerőműben kapcsolták le váratlanul a hálózatról. Egy továbbit pedig (a négyes számú reaktort) a belojarszki atomerőműben kellett leállítani még július 12-én.
A Kalinyin Nukleáris Erőmű a tveri régió számára termel, illetve: kiemelten Moszkvát, Szentpétervárt és Vlagyimirovot látja el villamos energiával. A Szentpétervártól 400 kilométerre, az Udomlja-tó partján épült négyreaktoros rendszer egységei egyenként 1000 MW bruttó teljesítményűek (a hálózatnak leadott teljesítményük csúcsa 950 MW). Ezenkívül legfeljebb az tekinthető a létesítmény egyedi ismérvének, hogy négy egyenként 150 méter magas hűtőtornya ismert sziluettként magasodik a terület fölé.
Egy kapcsoló
Az atomerőműnek elég zaklatott a története: Kalinyin-1 és -2 (VVER-1000/338 reaktorok) 1984, illetve 1986, a Kalinin-3 és -4 (VVER-1000/320 reaktorok) 2004, illetve 2011 óta működnek. Míg az első blokkot több mint 8 évvel az építésének megkezdése után kapcsolták be az áramkereskedelembe, a 4. reaktornak ehhez több mint 26 évre volt szüksége. Utóbbi akkor is meglehetősen hosszú idő, ha közben egy évtizedre teljesen leállt az építkezés.
A TASSZ állami hírügynökség közlése szerint az erőmű háromnegyedének hálózatról való leválasztása nem az üzem főbb berendezéseinek hibájából következett be, hanem – állítólag – az egyik transzformátorkapcsoló rövidzárlata idézte elő az áramszünetet. Bár elég furcsán hangzik, hogy egy kapcsolóval ki lehet iktatni három reaktorblokkot is a rendszerből, de bővebb magyarázatot ezzel kapcsolatban nem közölt a hírügynökség.
A Kalinyin atomerőműről szóló hír forrását is megemlítették: az értesülések Udomlja városának katasztrófavédelmi hatóságától valók. Pontosan ugyanezt közölte aztán a Rendkívüli Ügyek Minisztériumának Tver régióban működő hivatala is a TASSZ-szal. A hírügynökség információját a Roszenergoatom, az állami atomenergia-cég, a Roszatom leányvállalata azzal egészítette ki, hogy „a radioaktív sugárzás szintje az üzemet körülvevő térségben nem változott, az nem nagyobb a normális háttérsugárzásnál”.
Kurcsatov
A szovjet atomkutatás „generálisáról”, az első szovjet atombomba és az első szovjet atomreaktor körüli munkák irányítójáról, a fizikus Igor Kurcsatovról elnevezett belojarszki atomerőmű még az 1960-as években kezdte meg a működését. A szverdlovszki régióban, Zarecsnij város közében üzemelő atomerőműben jelenleg egy 1980 óta működő, BN-600-as típusú, 600 MW teljesítményű, és egy 2015 decemberében bekapcsolt BN-800-as típusú, 880 MW-os, gyors neutronos reaktor van. Két további reaktort (AMB-100 és -200 típusúakat) végleg leállítottak, mivel lejárt az életciklusuk.
Az állami atomerőmű-üzemeltető Roszenergoatom tervei között szerepel egy 5. blokk megépítése is, de erről döntést csak 2021-re ígértek. Ha épül, valószínűleg az is gyorsneutronos lesz, de már egy még nagyobb, BN-1200-as egység.
A július 12-i „eseményt” a három éve bekapcsolt reaktor szenvedte el, a TASSZ ebben az esetben is azt közölte, hogy semmi különös nem történt (az automatikus védelmi mechanizmus bekapcsolt, és leválasztotta a reaktort a hálózatról), „a kiesés nem befolyásolta a fogyasztók energiaellátását” – állították. Ezt kommunikálta az üzem PR-osztálya is, hozzátéve: Zarecsnij városában nem változott a háttérsugárzás.
Baj van a régi reaktorokkal
A két orosz atomerőműben bekövetkezett váratlan események – legalábbis ilyen kevés információból kiindulva, és ilyen távolról nézve – eléggé hasonlítanak a paksi atomerőműben immár rendszeresen jelentkező hibákhoz. Nem kalkulálható eseményből egy-egy teljes blokk termelésből való kiesése lesz. A jelenséget először a Napi.hu írta meg, rámutatva arra, hogy nem csak az új erőmű építése körül, hanem a régi reaktorokkal is baj van.
Az utóbbi években egyre sűrűbben fordul elő, hogy ilyen-olyan hiba miatt részben vagy egészben elvész a reaktorok teljesítményideje, volt olyan eset, amikor kiderült, hogy a reaktor vészleállító gombja nem működött, de olyan is, hogy a tiltás ellenére leállítható volt egy tápszivattyú. Ilyen-olyan csőben felbukkanó „idegen anyag” is idézett már elő hasonló végkimenetelű helyzetet, de az is előfordult, hogy azért kellett az elvileg normális termelési munkamenetbe drasztikusan beavatkozni, mert a karbantartó személyzet túllépte a dózisterhelési szintjét.
A „hosszabb ideig tartó karbantartás” vált 2018-ra az erőmű jelképévé, és ez már az éves termelésre is kimutatható hatással volt. Az idei év sormintája mit sem változott, szinte havonta történik valami olyasmi, ami miatt a paksi atomerőmű névleges teljesítményénél több száz vagy akár ezer megawattal is kisebbpotenciált tud tényleges munkára fogni. Márpedig ha Pakson efféle bajok miatt – akár ha a biztonság érdekében is – vissza kell terhelni, le le kell vágni a hálózatról egy-egy reaktort, akkor annak tetemes termeléskiesés a következménye. Egy blokk, vagyis 500 MW időleges elvesztése a magyar energiamixben nagyságrendileg a Mártai Erőmű effektív termelési volumenével egyenlő nagyságú – márpedig a Mészáros Lőrinchez került erőmű a második legnagyobb termelőegység az országban.
Sok probléma eredője, hogy a magyarországi energiamixben mára Paks-fejnehéz helyzet alakult ki. Előfordul, hogy a hazai villamosenergia-termelésnek akár a felét is az atomerőmű adja, ami azzal a kockázati felárral is jár, hogy egy-egy reaktor kiesésekor – miközben romlik a paksi atomerőmű kihasználtsága – a hiányzó árammennyiségét pótolni hivatott (jellemzően: import) áramot – már csak a sürgősség okán is – felárral lehet beszerezni.
A paksi dilemmát Paks II építése csak még tovább fokozza, mivel a két új blokk – a jelenleg már többéves csúszásokat is figyelembe véve – évekig együtt termel majd a négy régi reaktorral. Az atomerőművektől fejnehéz magyar energiamix problematikáját jelzi az is, hogy miközben Oroszország a világ legnagyobb atomerőművi potenciállal (31,3 GW) rendelkező országa, mindez az oroszországi energiamixben tavaly mindössze 20,8 százalékot ért.