Egymás után vágták le az oroszok a hálózatról az 1000 megawattos atomreaktorokat

Share Button
Jóllehet tartalmát tekintve „Nincs itt semmi látnivaló, lehet továbbhaladni” jellegű kommunikációs elhárítást folytattak a hivatalos orosz szervek, az biztosan nem üzemszerű működést jelez, hogy egy héten belül két atomerőműben is nukleáris reaktorokat kellett leállítani váratlan hiba miatt Oroszországban. Pont úgy, mint egy ideje Pakson.

Egy héten belül két orosz atomerőműben állítottak le reaktorokat a hivatalos közlés szerint kisebb hibák miatt – derült ki a Moscow Times híréből. Három reaktort  – az elsőt, a másodikat és a negyediket – a  Moszkvától 330 kilométerre lévő Kalinyin atomerőműben kapcsolták le váratlanul a hálózatról. Egy továbbit pedig (a négyes számú reaktort) a belojarszki atomerőműben kellett leállítani még július 12-én.

A Kalinyin Nukleáris Erőmű a tveri régió számára termel, illetve: kiemelten Moszkvát, Szentpétervárt és Vlagyimirovot látja el villamos energiával. A Szentpétervártól 400 kilométerre, az Udomlja-tó partján épült négyreaktoros rendszer egységei egyenként 1000 MW bruttó teljesítményűek (a hálózatnak leadott teljesítményük csúcsa 950 MW). Ezenkívül legfeljebb az tekinthető a létesítmény egyedi ismérvének, hogy négy egyenként 150 méter magas hűtőtornya ismert sziluettként magasodik a terület fölé.

Egy kapcsoló

Az atomerőműnek elég zaklatott a története: Kalinyin-1 és -2 (VVER-1000/338 reaktorok) 1984, illetve 1986, a Kalinin-3 és -4 (VVER-1000/320 reaktorok) 2004, illetve 2011 óta működnek. Míg az első blokkot több mint 8 évvel az építésének megkezdése után kapcsolták be az áramkereskedelembe, a 4. reaktornak ehhez több mint 26 évre volt szüksége. Utóbbi akkor is meglehetősen hosszú idő, ha közben egy évtizedre teljesen leállt az építkezés.

A TASSZ állami hírügynökség közlése szerint az erőmű háromnegyedének hálózatról való leválasztása nem az üzem főbb berendezéseinek hibájából következett be, hanem – állítólag – az egyik transzformátorkapcsoló rövidzárlata idézte elő az áramszünetet. Bár elég furcsán hangzik, hogy egy kapcsolóval ki lehet iktatni három reaktorblokkot is a rendszerből, de bővebb magyarázatot ezzel kapcsolatban nem közölt a hírügynökség.

A Kalinyin atomerőműről szóló hír forrását is megemlítették: az értesülések Udomlja városának katasztrófavédelmi hatóságától valók. Pontosan ugyanezt közölte aztán a Rendkívüli Ügyek Minisztériumának Tver régióban működő hivatala is a TASSZ-szal. A hírügynökség információját a Roszenergoatom, az állami atomenergia-cég, a Roszatom leányvállalata azzal egészítette ki, hogy „a radioaktív sugárzás szintje az üzemet körülvevő térségben nem változott, az nem nagyobb a normális háttérsugárzásnál”.

Kurcsatov

A szovjet atomkutatás „generálisáról”, az első szovjet atombomba és az első szovjet atomreaktor körüli munkák irányítójáról,  a fizikus Igor Kurcsatovról elnevezett belojarszki atomerőmű még az 1960-as években kezdte meg a működését. A szverdlovszki régióban, Zarecsnij város közében üzemelő atomerőműben jelenleg egy 1980 óta működő, BN-600-as típusú, 600 MW teljesítményű, és egy 2015 decemberében bekapcsolt BN-800-as típusú, 880 MW-os, gyors neutronos reaktor van. Két további reaktort (AMB-100 és -200 típusúakat) végleg leállítottak, mivel lejárt az életciklusuk.

Valami, amit a világ nem erőltet
A gyors neutronos blokkot van, aki a következő generációs reaktorok felé vezető útnak látja, mivel üzemanyagát részben nagy aktivitású nukleáris hulladékokból, elsősorban a kiégett fűtőelemekből kinyert hasadóanyag feldolgozásával állítják elő. Lényegében tehát a legveszélyesebb atomhulladék egy részét képes újrahasznosítani. Azonban plutóniumot kell „hozzákeverni”, ami mégiscsak hidegháborús technológia terméke.
Ráadásul a gyors neutronos atomreaktor jelenlegi hátránya az is, hogy számos műszaki, biztonsági és irányítástechnikai kérdésben még fejlődnie kell a technológiának. E fejlesztések első számú terepe Belojarszk – ugyanakkor az sem véletlen, hogy a gyors neutronos technológiát az oroszokon kívül senki más nem erőlteti.

Az állami atomerőmű-üzemeltető Roszenergoatom tervei között szerepel egy 5. blokk megépítése is, de erről döntést csak 2021-re ígértek. Ha épül, valószínűleg az is gyorsneutronos lesz, de már egy még nagyobb, BN-1200-as egység.

A július 12-i „eseményt” a három éve bekapcsolt reaktor szenvedte el, a TASSZ ebben az esetben is azt közölte, hogy semmi különös nem történt (az automatikus védelmi mechanizmus bekapcsolt, és leválasztotta a reaktort a hálózatról), „a kiesés nem befolyásolta a fogyasztók energiaellátását” – állították. Ezt kommunikálta az üzem PR-osztálya is, hozzátéve: Zarecsnij városában nem változott a háttérsugárzás.

Baj van a régi reaktorokkal

A két orosz atomerőműben bekövetkezett váratlan események – legalábbis ilyen kevés információból kiindulva, és ilyen távolról nézve – eléggé hasonlítanak a paksi atomerőműben immár rendszeresen jelentkező hibákhoz. Nem kalkulálható eseményből egy-egy teljes blokk termelésből való kiesése lesz. A jelenséget először a Napi.hu írta meg, rámutatva arra, hogy nem csak az új erőmű építése körül, hanem a régi reaktorokkal is baj van.

Az utóbbi években egyre sűrűbben fordul elő, hogy ilyen-olyan hiba miatt részben vagy egészben elvész a reaktorok teljesítményideje, volt olyan eset, amikor kiderült, hogy a reaktor vészleállító gombja nem működött, de olyan is, hogy a tiltás ellenére leállítható volt egy tápszivattyú. Ilyen-olyan csőben felbukkanó „idegen anyag” is idézett már elő hasonló végkimenetelű helyzetet, de az is előfordult, hogy azért kellett az elvileg normális termelési munkamenetbe drasztikusan beavatkozni, mert a karbantartó személyzet túllépte a dózisterhelési szintjét.

A „hosszabb ideig tartó karbantartás” vált 2018-ra az erőmű jelképévé, és ez már az éves termelésre is kimutatható hatással volt. Az idei év sormintája mit sem változott, szinte havonta történik valami olyasmi, ami miatt a paksi atomerőmű névleges teljesítményénél több száz vagy akár ezer megawattal is kisebbpotenciált tud tényleges munkára fogni. Márpedig ha Pakson efféle bajok miatt – akár ha a biztonság érdekében is – vissza kell terhelni, le le kell vágni a hálózatról egy-egy reaktort, akkor annak tetemes termeléskiesés a következménye. Egy blokk, vagyis 500 MW időleges elvesztése a magyar energiamixben nagyságrendileg a Mártai Erőmű effektív termelési volumenével egyenlő nagyságú – márpedig a Mészáros Lőrinchez került erőmű a második legnagyobb termelőegység az országban.

Sok probléma eredője, hogy a magyarországi energiamixben mára Paks-fejnehéz helyzet alakult ki. Előfordul, hogy a hazai villamosenergia-termelésnek akár a felét is az atomerőmű adja, ami azzal a kockázati felárral is jár, hogy egy-egy reaktor kiesésekor – miközben romlik a paksi atomerőmű kihasználtsága – a hiányzó árammennyiségét pótolni hivatott (jellemzően: import) áramot – már csak a sürgősség okán is – felárral lehet beszerezni.

A paksi dilemmát Paks II építése csak még tovább fokozza, mivel a két új blokk – a jelenleg már többéves csúszásokat is figyelembe véve – évekig együtt termel majd a négy régi reaktorral. Az atomerőművektől fejnehéz magyar energiamix problematikáját jelzi az is, hogy miközben Oroszország a világ legnagyobb atomerőművi potenciállal (31,3 GW) rendelkező országa, mindez az oroszországi energiamixben tavaly mindössze 20,8 százalékot ért.

Forrás: napi.hu