Az új napenergia-boom még a KÁT-os időkben kezdődött, ennek hullámai csapódnak le a 2017-ben induló METÁR-ban – hangsúlyozta a MEKH főosztályvezetője. Míg a KÁT egy nagyon kiszámítható rendszer volt, míg a METÁR-ban több részterület egyesült, a kötelező átviteli rendszert, egy új megközelítésű prémium-rendszer egészít ki.
A KÁT egyértelműen jobb rendszer volt beruházói szempontból, így 2016-ban beesett 2870 nem engedélyköteles határozat, és 65 engedélyköteles. Mindez nagy tehertételt jelent, mert a határozatok kiadásával nem ér véget a MEKH feladata, melynek a módosításokról is döntenie kellett. 2017 januárjától mintegy 5000 KÁT módosítási kérelem futott be ezek nagy része (2000) telephely vagy helyrajzi szám módosítási kérelem, illetve határidő módosítási kérelem (2550).
Tóth Tamás, a magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Elemzési és Statisztikai Főosztály vezetője
Fotó: Kallus György
2017 júliusában az Európai Bizottság jóváhagyta a „nagy” Metárt, amely megszüntette a források felső korlátját és, magasabb, 7 százalékos megtérülési rátával számolt a biomassza erőművek támogatására bevezetett a barna prémiummal.
A „nagy” METÁR szabályai attraktívvá váltak a beruházók számára, és ismét túlkereslet alakul ki a piacon:
Tóth szerint ez alapvetően jó döntésnek bizonyult, mivel a tapasztalatok alapján újragondolásra szorul ez a kategória.
A zöld prémium alapelveiről szólva Tóth Tamás elmondta, ez nem fix átvételi árat jelent, hanem a termelő által értékesített ár, és a Mavir referenciaár alapján adott támogatásból áll össze. Ha a termelő a referenciaárhoz képest alacsonyabban adja el az energiát, akkor nyer, ha nem, akkor vesz, a rendszer ezzel is ösztönzi a piaci árak kialakulását.
A METÁR-t még mindenkinek tanulnia kell, de elindultunk a költséghatékony, piaci alapú támogatási rendszer felé. Hosszabb távon, kisebb módosításokkal működő modellről van szó – összegezett a MEKH főosztályvezetője.
Forrás: vg.hu
