Elképesztő energiatervei vannak a lengyel kormánynak 2040-ig

Share Button

A héten zárul a 2040-ig szóló energiastratégiáról szóló konzultáció Lengyelországban, a kormányzati tervek azonban éles kritikák tárgyát képezik, miután a varsói kabinet még évtizedekig ragaszkodna a szénhez, a szárazföldi szélenergiát viszont kivezetné az energiamixből az időszak végéig.

A konzervatív Jog és Igazságosság párt által vezetett kormány tervei szerint 2030-ig egyáltalán nem csökkenne az ország szénfogyasztása és -bányászata, és 2040-ig csak 60 százalékra csökkenne súlya a jelenlegi 80-ról az áramtermelésben. A szén szerepének fenntartása az energiamixben a gyakorlatilag állandósítja az országban helyenként súlyos légszennyezettségi helyzetet, és kétségessé teszi a lengyel elkötelezettséget a közös klímavédelmi erőfeszítések iránt. A lengyel kormányzati terv 2030-ra 21 százalékos megújuló energia részaránnyal számol, míg az EU-célszám 32 százalék – számolt be az FT.

Az ország két fő okból ragaszkodik továbbra is a jelentős mennyiségben rendelkezésére álló szénhez: egyrészt, az iparág nemzetgazdasági szinten is jelentős foglalkoztató, mintegy 100 ezer embernek adva munkát; másrészt, a szén használatával korlátozható az orosz olaj- és gázimporttól való függés, ami Lengyelország számára egyértelműen az ellátásbiztonság egyik, ha nem legfontosabb célja.

A szénnel kapcsolatos lengyel kormányzati tervek ugyan nincsenek összhangban azzal a trenddel, miszerint egyre több ország dönt a szén viszonylag gyors kivezetéséről energiamixéből, azonban ennél is meglepőbb, hogy Varsó 2035-ig szinte teljes mértékben leépítené a szárazföldi szélenergia termelő kapacitásait. A szárazföldön telepített szélerőművek jelenleg a legnagyobb megújuló energiaforrást képviselik Lengyelországban, csaknem 6 GW telepített kapacitással. Ez a következő években, 2025-ig még 7 GW-ra emelkedhet, azonban 2040-ig 800 MW-ra csökkenne a tervek szerint.

A lengyel kormánynak nincs igazán ellenérve a szárazföldi szélenergiával szemben – az ilyen kontextusban szokásosan felmerülő tájkép- és madárvédelmi érvek nem kerültek szóba – , a hírek szerint inkább politikai okai vannak ez irányú terveinek. A WysokieNapiecie.pl szerint a Jog és Igazságosság néhány tagja egyszerűen ellenzi a szélfarmokat, azt azonban nem lehet tudni, hogy miért. Ez egyértelműen a magyarországi helyzetre emlékeztet, ahol a kormány gyakorlatilag ellehetetlenítette új szélerőművek telepítését, így 2011 óta nem épült új szélerőmű Magyarországon.

A lengyel kormányzati tervek a tengeri (offshore) szélerőművek és az atomerőművek építését szorgalmaznák inkább, amelyek szerint 2040-ig több mint 10 GW offshore szélenergia, valamint 6-9 GW nukleáris kapacitás létrehozása a cél. A szárazföldi termelő kapacitások megszüntetésével ugyanakkor egy olyan eszközről mond le a varsói kabinet, amellyel jelentősen lehetne csökkenteni nem csupán az orosz gáztól való függőséget, de például az erősen szennyező szénfelhasználást is.

A lengyel lépés ugyanakkor egyértelműen illeszkedni látszik a Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének energiapolitikája által jelölt irányvonalba, amely a fosszilis energiaforrások helyzetbe hozásával és a klímaváltozás ismételt megkérdőjelezésével igyekszik extra támogatást biztosítani a karbonintenzív energiafelhasználásnak. Erre utalt az is, hogy Andrzej Duda lengyel elnök a decemberi lengyelországi ENSZ klímacsúcson (COP24) megnyitó beszédében azt hangoztatta, hogy a szén használata nem ellentétes a klímavédelemmel.

Forrás: portfolio.hu