Elkészült kaposvár giganapelemparkja, februártól indul a termelés

Share Button

Négyszer akkora, mint kapuvári 25 MW-os erőmű.

Hamarasoan átadják hazánk legnagyobb és a Kelet-Közép-Európai viszonylatban is egyedülálló, 100 MW-os napelemfarmot. Viszonyításképpen: a Kaposvár határában épült park négyszer akkora, mint a korábbi csúcstartó, a 25 MW beépített kapacitású Kapuváron található erőmű.

A napelempark által megtermelt energia mennyisége megfelel Kaposvár teljes lakosságának egész éves energiaigényének. A naperőművet a kínai állami tulajdonú vállalat, a China General Technology Group érdekeltségébe tartozó tervezőcég, a China National Machinery Import and Export Corporation (CMC) építette. A kivitelezés még 2019 júniusában kezdődött meg, és 2020/2021 fordulójára készült el.

Az erőmű a kereskedelmi termelést várhatóan februártól kezdi meg. A projekthez az invertereket a kínai Sungrow szolgáltatta, míg a napelemtáblák beszállítását az ugyancsak kínai JA Solar és a JinkoSolar biztosította 50-50 MW megosztásban. A gigászi napelempark a megtermelt energiát várhatóan 0,09 EUR/kWh (nagyjából 32 Ft/kWh) áron fogja értékesíti. A beruházás mintegy 100 millió eurós befektetéssel jött létre.

A Kaposvár határában felépült napelempark 2020 novemberében. (Fotó: Benke Róbert)

Az ilyen jellegű projekteknek hála Magyarországon rohamosan nő a napelemes kapacitások mértéke. Ezt igazolja, hogy míg 2019-ben 1277 MW volt a hazai napelemes rendszerek összesített teljesítménye, addig ez a szám 2020 év végére már elérte a 2000 MW-ot. Az idei évben hálózatra kapcsolódó kaposvári napelempark pedig már az év elején további 5%-os növekedést jelent az előző évihez képest. Ez pedig igen jó kiindulást jelent, hiszen Magyarország Nemzeti Megújuló Akciótervének kiemelt célja, hogy 2022-re az ország áramigényének 14,65%-át megújuló forrásokból fedezhessék.

Ezzel pedig csökkenthető hazánk kiszolgáltatottsága is, mivel az ország jelenleg jelentős mértékű importra szorul elektromos energia tekintetében. A létrejött projekt ráadásul az Övezet és Út elnevezésű kezdeményezés fontos eleme a kínai–magyar együttműködések szorosabbra fonásában, amellyel mindkét ország hozzájárul az ökológiai környezet védelméhez és a zöld gazdaság fejlesztéséhez.