Számos tévhit övezi az elektromos autókat és persze az is kérdés, hogy mennyibe kerül ez nekünk. Marsi Norbert, e-mobilitási szakértő, a Magyar Elektromobilitási és Technológiai Egyesület alapítója és elnöke segít kiigazodni a tévhitek között.
Néhány hónapja jelent meg egy tanulmány egy német gazdaságkutató intézettől, mely szerint az eddigi számítások figyelmen kívül hagyják az elektromos áram iránti megnövekedett igényt és így az erőltetett, elektromos autókra való átállás igazából növeli a károsanyag-kibocsátást. Amikor erről kérdeztük Marsi Norbert, e-mobilitási szakértőt, a Magyar Elektromobilitási és Technológiai Egyesület alapítóját és elnökét, elmondta, hogy az elektromos autózást, illetve annak környezetterhelését alapvetően két fő irányból éri kritika.
Az egyik és talán a legfontosabb az „üzemanyagként” szolgáló elektromos áram előállításának módja, azaz milyen az adott ország energiamixe. „Minél közelebb kerülünk a klímacélok megvalósításához, vagy részbeni teljesítéséhez, úgy válnak az e-autók egyre környezetbarátabbá” – mondja Marsi. „Összefoglalva a Transport and Environment szervezet tanulmánya alapján elmondható, hogy az elektromos autók a teljes életciklust figyelembe véve, csaknem háromszor kevesebb szén-dioxid terheléssel járnak a környezetre, mint a dízel (22 százalékkal kevesebb) vagy benzines (28 százalékkal kevesebb) autók életciklusa során keletkező szén-dioxid mennyiség” – magyarázza. Ráadásul ez a számítást a legrosszabb forgatókönyvt alapján végezték, miszerint az akkumulátort a legkevésbé szigorú környezetvédelmi szabályokkal rendelkező Kínában állították elő és a fosszilis tüzelőanyagokban gazdag Lengyelországban vezetik az autót.
A másik kritika pedig az elektromos autók energiatárolását biztosító (leginkább lítium-ion) akkumulátorok gyártása, amelyek jelentős szén-dioxid kibocsátással járnak. „Számos ritka nemesfémből állnak, a gyártás speciális alfolyamatai rengeteg energiát igényelnek. Ez nagymértékben függ az előállítási országtól szabályozási szinten is, de attól is, hogy az adott üzem használ-e megújuló energiát a termeléshez vagy sem. Továbbá fontos megemlíteni, hogy az előállítási technológia is folyamatosan fejlődik, kevesebb energiaráfordítással, hatékonyabb akkumulátorok gyártását tudják biztosítani” – mondja Marsi Norbert.
Az eredeti terveket nem sikerült elérni, de így sem állunk rosszul
A közlekedés részesedése az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának több mint egynegyedét teszi ki, így a közlekedés is gátja tud lenni a klímacélok elérésének. „A gépjárműveknek, így az autók, kis-és nagyteherautók, autóbuszoknak a közlekedésből származó teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint 70 százaléka köszönhető. A személygépjárművek a leginkább szennyezőek, az európai közúti közlekedésből adódó teljes szén-dioxid-kibocsátás 60,7 százalékáért felelősek” – hangsúlyozza Marsi Norbert.
A légszennyezés csökkenésén pedig az egészségünk és az életünk is múlik: „A Levegő Munkacsoport szerint az ultrafinom részecskék, amik elsősorban a dízel meghajtású motorokból származnak, csak Magyarországon 16 ezer ember idő előtti korai halálért felelősek. Bár az üzemanyagok minőségére vonatkozó előírások, az EURO kibocsátási előírások bevezetése és a környezetkímélőbb gyártási technológiák alkalmazása miatt a közlekedésből származó légszennyezés csökkent az elmúlt évtizedben, a különböző légszennyező anyagok koncentrációja még mindig túlságosan is magas, kiváltképpen a városi levegőben” – mondja.