Magyarország első városi tulajdonú okoshálózat-fejlesztési projektjének keretében 1,3 MW névleges teljesítményű naperőmű épül Békéscsabán, ehhez kapcsolódóan pedig egy 1,2 MW beépített teljesítményű, 2,4 megawattóra tárolására képes lítiumion-akkumulátoros energiatároló rendszert is telepítenek. Az okoshálózat a terv szerint sportlétesítményeket fog ellátni a naperőmű által termelt és az energiatároló által elraktározott zöldárammal. A rendszer nagyságát érzékeltetendő: az 1,3 MW névleges teljesítményű napelem évente annyi villamos energia előállítására képes, amennyi körülbelül 500, átlagos fogyasztású magyar háztartás teljes éves villamosenergia-igényét fedezi.
A smart grid projekt közvetlen célja a megújulótermelés részarányának növelése azért, hogy Békéscsaba, illetve a Városi Sportcentrum meglévő és tervezett épületeinek villamosenergia-szükséglete a lehető legnagyobb mértékben megújuló energiaforrásból legyen ellátva. A fejlesztésnek köszönhetően alapvetően önellátó lesz a sportcentrum, így a városi sportcsarnok, a vívócsarnok és a majdan létesülő további sportlétesítmények villamosenergia-ellátása. A célok közé tartozik az önkormányzati villamosenergia-költségek optimalizálása és a város szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése is.
Saját elektromos hálózatot is kiépítenek
Az energiamenedzsment rendszer (EMS) megoldásokat a nyílt közbeszerzés keretében kiválasztott, a kiépítést végző Infoware Vállalkozási és Kereskedelmi Zrt. biztosítja. A rendszert az AEG konverterei kötik majd össze az országos hálózattal, amelyek képesek lesznek a hálózati hibák észlelésére és a rendszer szigetüzembe kapcsolására – vagyis a kiszolgált létesítmények országos hálózattól független, a közvetlenül a naperőműre és az energiatárolóra támaszkodó villamosenergia-ellátásra való átállásra. A műszaki hiba elmúltával pedig ismét csatlakoztatja és szinkronizálja az okosrendszert az országos hálózathoz.
MINDEZ AZT JELENTI, MINT HOGY AZ OKOSRENDSZER AZ ORSZÁGOS HÁLÓZATBAN FELLÉPŐ ÁRAMSZÜNET ESETÉN IS KÉPES LEHET ÓRÁKON ÁT BIZTOSÍTANI A LÉTESÍTMÉNYEK ELLÁTÁSÁT, AKÁR NAPNYUGTA UTÁN IS.
Érdekesség, hogy a projekt részeként 11 kV-os városi tulajdonú elektromos hálózat is létesül, ezzel tehermentesítve az NKM hálózatát. A smart grid központ pedig mesterséges intelligenciát használó, termelés- és fogyasztás-előrejelzést, valamint optimalizációs szoftver modulokat is tartalmaz – tudtuk meg Sódar Anitától, a beruházást lebonyolító Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől.
Magyar fejlesztés
A villamos technológiai berendezések és szoftverek magyar vállalatok termékei, ahogyan az alvállalkozók is magyar cégek. A technológiai berendezések tervezésében és gyártásában alapvetően magyar és valamennyi német know-howra támaszkodnak. A szoftver fejlesztést a magyar Infoware Zrt. vezeti saját know-how alapján, ebben tíz cég vesz részt, amiből három külföldi: két német és egy izraeli. Az alap alkatrészek és szoftver modulok azon része ugyanakkor, amelynek nincs megfelelő magyar gyártmánya, külföldről származik. Ilyenek például a lítiumion-akkumulátor cellák és a nagy teljesítményű inverterek.
A projekt első üteme a terv szerint 2020 végén készül el, próbaüzemét 2021 márciusában kezdik. Az 1,2 MW teljesítményű és 2, 4 MWh kapacitású lítiumion-akkumulátoros energiatároló, a 11 kV-os hálózati elemek és transzformátorok már a helyszínen vannak; közben folyik az egyes objektumok villamos- és optikai kábelezése, valamint az 1,3 MWp teljesítményű naperőmű paneljeinek installálása is, melyek fele már fel van szerelve. A smartprojekt összköltsége bruttó 3 662 805 400 forint, ebből a beruházás értéke bruttó 3 149 649 373 forint, a projekt teljes mértékben a Modern Városok Program keretében valósul meg.
A projekt 2. ütemének tervezése folyamatban van, a beruházás az ügyvezető tájékoztatása alapján leghamarabb 2021 végén indulhat, de reálisan várhatóan 2022-ben kezdődnek meg a kivitelezési munkálatok. A beruházás időtartama várhatóan 16-18 hónap lesz. A komplex energetikai projekt keretében megvalósuló okoshálózat-fejlesztési beruházáson túl, a projekt részeként a későbbiekben egy 2 MW névleges teljesítményű újabb naperőművel is bővül a rendszer. A város újabb források bevonásával, szintén a Modern Városok Program keretében
geotermikus rendszert épít ki, de a tervekben szerepel környezetbarát meghajtású buszok beszerzése, intelligens közlekedésvezérlési és utastájékoztatási rendszer kiépítése, miközben folyik a városi közvilágítás energiahatékonyságot javító korszerűsítése.
Parkolásmenedzsment és termálvíz
A smart közvilágítási rendszer projekt alapvetően az önkormányzat közvilágításának modernizációját és smart-fejlesztését kapcsolja egységbe, megteremtve a város smart alapinfrastruktúráját és csatlakozási pontjait is. A projekt eredményeként a több, egymástól függetlenül már jelenlévő városüzemi smart-támogató funkció egy komplex rendszerbe lesz integrálható, a terv szerint lehetővé téve azok magasabb szintű hasznosítását. A városüzemeltetési keretrendszer kialakításával Sódar Anita elmondása szerint pilot jelleggel bevezetik a parkolásmenedzsmentet, javítják a közösségi WIFI-kapcsolatokat, valamint egyebek mellett kamerákat és környezeti szenzorokat telepítenek és integrálnak a keretrendszerbe.
A geotermikus projekt célja a földgáz és egyéb tüzelőanyagok gazdaságos, helyi és környezetbarát fűtési energiával történő kiváltása, így csökkentve a szén-dioxid-emissziót és a külső energiaforrásoknak való kitettséget. A térségben igen jók a termálvíznyerés lehetőségei, felhasználása gazdaságosabb az egyéb energiahordozókénál, visszasajtolással pedig megújuló energiaforrásnak minősül. A geotermikus rendszer egy kitermelő és két visszasajtoló kút létesítésével valósul meg Békéscsabán. A kitermelt termálvíz geotermikus hőközponton keresztül adja át hőenergiáját a primer körnek, azaz a fogyasztókat – a város önkormányzati tulajdonú intézményeit – ellátó távhőrendszernek. A rendszer jelentős előnyökkel bír, mivel a hőtechnikai berendezések egyszerűek, karbantartási igényük alacsony, várható élettartamuk pedig hosszú.
Magyarországon nem a Békéscsabán telepített energiatároló ez az első nagyobb ilyen eszköz; ha némileg eltérő rendeltetéssel is, de korábban, 2018-ban például az ELMŰ-Émász is telepített egy 10 MW beépített névleges teljesítőképességű, 6,095 MWh beépített névleges tárolókapacitású akkumulátoros energiatárolót, és az Alteo is átadta a maga saját fejlesztésű, 6 MW teljesítményű innovatív, ipari energiatárolós projektjét.
Forrás: portfolio.hu
