A Refinitiv Carbon Kutatóintézet értékeli az Egyesült Államok éghajlat-változási csúcstalálkozóját, valamint annak a globális kibocsátáskereskedelemre és szén-dioxid-árakra gyakorolt hatását.
A Föld-csúcstalálkozó jelzi az Egyesült Államok visszatérését a nemzetközi klímapolitika terére, és Biden elnök új, ambiciózus klímaprogrammal állt elő, amelynek célja az USA kibocsátásának 50%-kal csökkentése 2030-ig. A világ meghívott vezetői közül többen is frissített célokkal és mérőszámokkal álltak elő, amelyek célja bolygónk visszaállítása a megfelelő pályára, a Párizsi Egyezményben foglalt 2, ideális esetben 1,5 fokot engedő korlátozásra.
© Wikimedia Commons
Európában az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerén (EU ETS) belül a szén-dioxid-árak 100 százalékkal nőttek az utóbbi fél évben 23 EUR/tonnáról 46 EUR/tonnára.
A szén-dioxid-árak 100 százalékkal nőttek az EU ETS rendszerben
Európa elkötelezte magát a kibocsátások legalább 55 százalékkal történő csökkentése mellett, az 1990-es kibocsátási szinthez képest. Bár ebben a számadatban az európai vezetők tavaly decemberben állapodtak meg, a döntést csak április 20-án fogadta el véglegesen az Európai Parlament, amelyben éles küzdelem folyt a 60 százalékért. A Parlament és az Európai Bizottság között szerdán létrejött megállapodás azt jelenti, hogy az európai klímavédelmi törvény – amelynek sarokköveit a 2030-as célkitűzés és a 2050-es nettó nulla cél adják – hatályba fog lépni és jogilag kötelező érvényűvé fog válni.
Európában az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerén (EU ETS) belül a szén-dioxid-árak 100 százalékkal nőttek az utóbbi fél évben 23 EUR/tonnáról 46 EUR/tonnára. Ehhez az emeléshez mi jórészt hozzájárulunk A piaci szereplők szigorúbb fő célkitűzésre vonatkozó várakozásai (Európa előző 2030-as célja 40 százalékos csökkentés volt), és a kibocsátás felső korlát alatt tartásához megfelelő megszorítások szerepelnek az EU ETS rendszerben. Az utóbbi pár hétben napról napra tűzték ki az új rekordokat, és tegnap, a Washingtonban tartott csúcstalálkozó ideje alatt a referencia határidős ügyletek értéke a szén-dioxid-piacokon most először ugrott a 46 eurós szint fölé.
Biden nem erőlteti az egész országra vonatkozó ETS rendszert
Hæge Fjellheim, a Refinitiv Carbon Kutatóintézet vezetője így kommentálta: „Ez mutatja, hogy számít a klíma célkitűzés, és hogy a szén-dioxiddal kereskedők célzásként értelmezik a politikai döntéshozókba vetett, újból erősödő bizalmat a kibocsátások csökkentésére vonatkozó elkötelezettséggel összefüggésben, még akkor is, ha az súlyos költségeket ró az európai létesítményekre és gyártókra.”
Míg az EU kiemelt klímavédelmi politikai eszközzé tette saját ETS-ét, ami az egész kontinensen érvényesül, nagyon eltérő a helyzet az Egyesült Államokban, ahol a szén-dioxid piacok helyzetét nem csak a szövetségi kormányzat, hanem a részt vevő államok is meghatározzák. Tegnap Biden elnök új fő célkitűzést jelentett be és egy hatalmas infrastrukturális programot, amely szélturbinákat és napelem paneleket foglal magában, de nem irányzott elő országos szintű ETS-t az Egyesült Államoknak.
Kína nemzeti ETS-e a legnagyobb a világon
Anders Nordeng, Refinitiv Carbon Kutatóintézet vezető szén-dioxid piaci elemzője ezt az észrevételt tette: „Bár a klímaváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi együttműködés irányába egyértelműen pozitív hozzájárulásnak tekintendő, az észak-amerikai kibocsátáskereskedelmi rendszerekre csak mérsékelt hatást fog gyakorolni, mivel a Biden kormányzat nagyon világossá tette, hogy az USA nem fogja használni az ETS-t azoknak a céloknak az eléréséhez. Valójában szándékosan kerüli a piaci mechanizmusokat, a klímaváltozás mérséklését a fizikai dolgozóknak szóló munkahelyek teremtésének kontextusába helyezi, nem támogatja a Wall Street kereskedőit.”
Kína tavaly februárban indított nemzeti ETS-e a világon a legnagyobb az érintett kibocsátást illetően. Tegnapi beszédében Hszi Csin-ping kínai elnök újból megerősítette a tavalyi elkötelezettséget, hogy 2030-ban elérik a szén-dioxid-kibocsátás csúcspontját, és 2060-ra elérik a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást. Majd a célok elérésének módját kiegészítette néhány új és konkrét részlettel, konkrétan a széntüzelésű áramtermelés „szigorú ellenőrzésével”, amelyet a 2026 és 2030 közötti időszakban kivezetés fog követni.
Erősödő nyomás az importált cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus felé
Yuan Lin, a Refinitiv Carbon Kutatóintézet pekingi részlegének vezető elemzője így fogalmazott: „A széntüzeléssel előállított áram szigorú ellenőrzése határozott üzenetet jelent belföldi viszonylatban, eltántorítja a helyi önkormányzatokat attól, hogy további kibocsátásintenzív projekteket fogadjanak be. Hszi Csin-ping elnök utalt Kína nemzeti szén-dioxid-piacának indítására is, amely bemutatja a piaci mechanizmusok kibocsátás csökkentésében játszott szerepét.
Európa számára a szén-dioxid árak helyi szintű hullámzása és a legfontosabb kereskedelmi partnerek (érzékelt) szerény klímacéljai fokozódó nyomást eredményeztek a karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusra (carbon border adjustment mechanism, CBAM) nézve, hogy adóztassák meg az intenzív széndioxid-kibocsátást magában foglaló importot, az európai és a külföldi gyártók közötti költségbeli eltérések kiegyenlítése érdekében. A konkrét törvényjavaslat júniusra várható, de már maga az elképzelés is negatív reakciókat váltott ki Kínából és más országoktól, amelyek kereskedelemvédelmi mechanizmusokat gyanítanak.
Bot és mézesmadzag
Anders Nordeng így foglalta össze: „Az az elképzelés, hogy a határon fizetendő adó büntetésként és ösztönzésként is működjön, arra ösztönözze a többi országot, hogy akkor kezdjék el a csökkentésre irányuló erőfeszítéseket, amikor Európa eléri az 55 százalékot. Egy határokon átnyúló adózás elveszti az értelmét, ha a kereskedelmi partnerek megfelelően hatásos szén-dioxid költség mechanizmust működtetnek önszántukból, hogy eleget tegyenek a kitűzött klímacéloknak.” (hcn)
Forrás: pv-magazine
