Európában a környezetbarát megállapodás (New Deal) jobb termékeket ígér – és az ökotervezés mutatja az utat

Az európai környezetbarát megállapodás, a Green Deal jobb és tartósabb termékeket igényel, és ez vonatkozik a napelempanelekre is – közölte az ECOS, az ökotervezésre és szabványosításra szakosodott környezetvédelmi nonprofit szervezet.

Share Button

 

A napenergiában mérhetetlen lehetőségek rejlenek az európai környezetbarát megállapodás (a Green Deal) ambiciózus célkitűzéseinek elérése terén. De a fotovoltaikus szektornak az életciklusokban gondolkodásra kell alapoznia.

Kép: Lukasz Kobus/EC Audio Visual Service

 

Az új Európai Bizottság most mutatta be terveit bolygónkra vonatkozóan – az európai környezetbarát megállapodás (European Green Deal) merész célokat tűz ki az egyes szektorok elé annak érdekében, hogy 2050-re Európa elérje a klímasemlegességet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2050-ben Európa már nem bocsátana ki üvegházhatást előidéző gázokat, ezt a célt már megfogalmazták a 2018-ban elfogadott „Tiszta bolygót mindenkinek (Clean Planet for all 2050)” hosszú távú stratégia formájában.

Az energiahatékonyság, az ipari léptékű villamosítás és a megújuló energiaforrások terjesztése mind kulcsszerepet játszanak e stratégiában, és az átmenetben különösen létfontosságú szerep jut a fotovoltaikus rendszerek által előállított elektromos áramnak és hőnek. A zöld tevékenységek vázlatos besorolása is megerősítette, hogy a fotovoltaikus rendszerekre döntő fontosságú, a klímaváltozást mérséklő tényezőként hivatkoznak.

A jobb és tartósabb termékek jelentik a legtöbb esélyt

E célkitűzések eléréséhez hosszú és kanyargós út vezet, de nem nulláról indulunk: két nagyszerű szakpolitika mutatja a követendő utat. A környezetbarát tervezésről szóló irányelv (Ecodesign Directive) és az energiafogyasztást jelző címkézésre vonatkozó szabályozás (Energy Labelling Regulation) kiemelkedően sikeres és jelentős mértékű energia megtakarítást eredményezett az előző évtizedben, és még most is gondoskodik róla, hogy tartósabb, hosszabb ideig használható termékek kerüljenek az európai piacra.

Egyrészt a környezetbarát tervezés biztosítja az energiahatékonyság minimum küszöbét, és a termékek vonatkozásában az anyagfelhasználás hatékonyságára vonatkozó követelmények betartását. Másrészt az energiahatékonysági címkék a hatékonyabb termékek irányába orientálják a fogyasztókat. De tovább javul a kép: 2019 októberében az EU számos termékre vonatkozóan olyan intézkedési csomagot fogadott el, amely most először tartalmaz rendelkezéseket a javításra és az újrahasznosíthatóságra vonatkozóan. Ezek nem csupán a jobb és tartósabb termékek útját készítik elő, hanem a becslések szerint 2030-ra Dánia éves energiafogyasztásának megfelelő energia megtakarítást fognak eredményezni.

De mi a helyzet a klímával?

Itt is jó hírekkel szolgálhatunk: a tartósabb termékeknek kedvező követelmények szintén hozzájárulnak a CO2 kibocsátás csökkentéséhez, mivel számos az ökotervezés hatálya alá eső termék jelentős hatást fejt ki a környezetre a gyártási szakasz során. Ez vonatkozik az informatikai termékekre, például az okostelefonokra és számítógépekre, vagy az elektromos járművek akkumulátoraira, vagy a napelempanelekre. Azzal, hogy gondoskodunk a termékek hosszabb ideig történő használatáról, csökkentjük a termékek gyártásának a klímára kifejtett hatását.

Napelempanelek szabályozása? – Milyen eszközök állnak rendelkezésre?

Mondanunk sem kell, hogy a napelempanelek hozzájárulnak az Európai Unión belül a villamosításhoz és a zöld elektromos áram előállításához, de  az erőforrások és az energiaintenzitás szempontjából nem szabad figyelmen kívül hagyni előállításunk hatását sem, különösen akkor, ha az előállításukra olyan harmadik országokban kerül sor, ahol az energiamix intenzív széndioxid-kibocsátást foglal magában.

Az európai környezetbarát megállapodás (a Green Deal) felhívja a figyelmet az úgynevezett „kibocsátás-áthelyezésre”, és az általunk importált termékek esetlegesen magas szén-dioxid kibocsátására. Ezért foglalkozik az Európai Bizottság jelenleg a napelem modulok, inverterek és rendszerek szabályozásának folyamatával a környezetbarát tervezésről szóló irányelv keretében. Ezt az összetett feladatot egy 2019 nyarán elkészült előkészítő tanulmány alapján végzik, amely az intézkedések kombinálására tesz javaslatot, például az ökotervezésre, az energiafogyasztást jelző címkézésre és a környezettudatos közbeszerzésre (Green Public Procurement, GPP) vonatkozó követelményeket kellene megvizsgálni.

Bár a javasolt lehetőségek feltárása is érdekes lehet, az ECOS-nak szilárd meggyőződése, hogy itt az ökotervezés követelményei létfontosságúak, különösen a hatékonysági szint minimumának biztosítása, a napelem modulok javíthatósága és újrahasznosíthatósága terén. Bármelyik opcióról is folyik a párbeszéd, a magasabb hatékonyság nem járhat veszélyes anyagok alkalmazásával.

Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy az energiafogyasztást jelző címkézés megvalósítása nehézségekbe ütközne. A hatékonyságot több tényező is befolyásolja: a napelempanelek és az inverter együttese, vagy a helyszíni feltételek, például az árnyékolás, a beesési szög vagy a hőmérséklet, amelyek a teljesítmény kiszámítását rendkívül összetett feladattá teszik. Ráadásul az energiacímkék zavart kelthetnek a napelempanelek előnyei miatt is, hiszen ahelyett, hogy energiát fogyasztanának, ezek energiát termelnek. Az energiacímke akár ellentétes hatású is lehet? Még a nem A vagy B besorolású napelemek is tiszta energiát állíthatnak elő, amelyet alapszabályként támogatni kell.

A napenergiában mérhetetlen lehetőségek rejlenek az európai környezetbarát megállapodás (a Green Deal) ambiciózus célkitűzéseinek elérése terén. De a fotovoltaikus szektornak az életciklusokban gondolkodásra kell alapoznia. Azon kell dolgozni, hogy a tervezés révén kivezessük a hulladékokat és a szennyezést a termékekből és a rendszerekből, és a tervezés segítségével belefoglaljuk a javítást, az újrafelhasználást és az újrahasznosítást. Általában törekedni kell a minél kevesebb anyag felhasználására, közben kiküszöbölni az aggályt felvető anyagokat, és felhasználni az újrahasznosított elemeket. Prioritásnak kell tekinteni az értékek – újrafelhasználás és javítás révén elérhető – lehető leghosszabb ideig történő megőrzését.

A fotovillamos ágazatnak proaktív módon ki kell vennie részét a körforgásos modell kihívásaiból, nem pedig pihenni a babérjain annak biztos tudatában, hogy a legjobb helyzetben van ahhoz, hogy társadalmunk szénmentesítésének hajtómotorjaként szolgálhasson.

 

A cikkben kifejtett nézetek és vélemények a szerző nézeteit és véleményét tükrözik, és ezek nem feltétlenül esnek egybe a pv magazine meglátásaival.

 

Forrás: pv-magazine