A világ legnagyobb napelemparkja az indiai Bhadla Industrial Solar Park. Teljesítménye meghaladja a paksi atomerőművét. Negyven négyzetkilométernyi helyet foglal, amit úgy képzelhetünk el, mintha Budapest belső kerületeit teljesen lefednénk napelemekkel. Vajon mekkora terület kellene, ha az összes áramigényünket napenergiából szeretnénk kinyerni?
Magyarország az északi mérsékelt övben, az északi szélesség 45,8° és 48,6° között található, ami azzal jár, hogy a déli napsütés erőssége csak feleakkora, mint az Egyenlítőnél. Hogy ezt az adottságot jónak vagy rossznak gondoljuk, kizárólag nézőpont kérdése. Ausztriát, Németországot vagy Csehországot, Szlovákiát még ennél is gyengébb napsugárzás éri, ezekben az országokban mégis reneszánszát éli a szolárcella.
Elméletben bőven elég
Egy év alatt Magyarország minden egyes négyzetméterére 1250 kWh energia érkezik a napból, ami olyan nagy mennyiség, hogy ha ki tudnánk aknázni, bőven fedezhető lenne minden létező hazai energiaigény. Az ország teljes éves villamosenergia-fogyasztását például 2600-szorosan múlja felül. Sajnos ez csak egy elméleti potenciál, valójában jóval kevesebb napenergiát tudunk felhasználni.
Ha nem állítjuk a nap felé (vízszintesen tesszük le), és csak 10 százalékos hatásfokú, olcsóbb napelemet veszünk, akkor annak átlagos éves energiatermelése 125 kWh négyzetméterenként. Jelenleg egy évben 12 terawattórát használ a lakosság, és 45 terawattóra a teljes fogyasztás (a tera prefixum 12 nullát jelent). Ebből számolva azt kapjuk, hogy 96 négyzetkilométernyi napelemmel lehetne kielégíteni minden egyes magyar háztartás elektromos igényét, 360 négyzetkilométeren pedig Magyarország összes villamos energiáját előállíthatnánk.
A Bátonyterenye–Mátraverebély napelempark Bátonyterenye mellett 2020. június 17-én.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
És ha mindezt átszámoljuk Balatonra, amelynek területe 592 négyzetkilométer, egyhatod Balaton, illetve 60 százalék balatonnyi terület jön ki eredményül. De csak akkor, ha az árnyékolást, a tájolást, a port és egyéb veszteségeket nem vesszük figyelembe.
De hová helyezzünk ennyi napelemet?
A hazai napenergia-lehetőségek felmérésekor megvizsgálták a napelemek elhelyezési lehetőségeit épületek tetején, gyepeken, legelőkön, mezőgazdaságilag nem hasznosított területeken, vasútvonalak, autópályák menti szabad területeken. A kedvezően beépíthető terület: 4048 négyzetkilométer. Hely tehát akad.
Ha már ennyire belejöttünk, ne álljunk meg félúton, tegyük fel a legnagyobb kérdést: mekkora terület kellene ahhoz, ha az emberiség teljes elektromos fogyasztását napenergiával szeretnénk megoldani?
NEM CSIGÁZOM TOVÁBB AZ OLVASÓT: 20 EZER NÉGYZETKILOMÉTERNYI.
Ez akkora terület, mint Szlovénia. Ha észrevette, hogy ez csak ötvenszer akkora, mint amennyi a teljes magyar igényhez kellene, akkor jól vág az esze. A napelemek hatásfoka sokat számít, a kicsiknek sok hely kell, a nagyobbak kevesebbel is beérik.
(Borítókép: Az indiai Bhadla Industrial Solar Park. Fotó: Money Sharma / AFP)
