A berlini kabinet feltűnő csendben küldte el Brüsszelbe a maga új és ambiciózus célokban bővelkedő Nemzeti Energia- és Klímatervét miközben az ugyanazon a napon, június 10-én elfogadott, 7 milliárd eurós nemzeti hidrogén stratégiáját büszkén jelentette be a világnak. Az EU tagállamainak 2019 december végéig kellett volna elkészíteniük és benyújtaniuk a saját Nemzeti Energia- és Klímaterveiket (NEKT), azonban ezt számos ország csak jelentős csúszással tette meg, az ír NEKT-re pedig még mindig várnak Brüsszelben. A német klímaterv benyújtásának csúszását a tavaly szeptemberben elfogadott német szénkivezetési terv, valamint a helyi klímavédelmi törvény sajátságaival indokolta a gazdasági tárca, ahogyan az első verzióhoz képest új elemek bekerülését is. (A német klímatörvény szerint a 2030-at követő évek kibocsátáscsökkentési céljait 2025 után határozzák majd meg, összhangban az EU 2050-es klímasemlegességi céljával.)
A tízéves német terv a szállítási, építőipari/ingatlan, agrár, ipari, energia és hulladékkezelési szektorokban végrehajtandó számos intézkedést tartalmaz, jogilag kötelező erejű kibocsátáscsökkentési célokkal minden szektorra vonatkozóan. Ezen kívül a szállítási és a fűtési ágazat számára külön 25 euró/tonnás tarifát vezet be a szén-dioxid-kibocsátás után 2021-től. Mindemellett a NEKT-be bekerült egy, az energiahatékonyságra vonatkozó konkrét célérték is, eszerint Berlin 2030-ig 30 százalékkal csökkentené az energiafogyasztást 2008-hoz képest. A terv első verziójához képest jelentősnek mondható új elemek ellenére a dokumentum legfontosabb célszámai változatlanok maradtak.
EZEK SZERINT NÉMETORSZÁG 2030-IG LEGALÁBB 55 SZÁZALÉKKAL MÉRSÉKELNÉ ÜVEGHÁZGÁZ-KIBOCSÁTÁSÁT 1990-HEZ KÉPEST – TAVALY ENNEK MÉRTÉKE 35,7 SZÁZALÉKOT ÉRT EL. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ARÁNYÁT A VÉGSŐ ENERGIAFOGYASZTÁSON BELÜL 30 SZÁZALÉKRA EMELNÉK – 2019-BEN EZ 17,5 SZÁZALÉK VOLT (14,7% A PRIMER ENERGIAFOGYASZTÁSBAN), A VILLAMOSENERGIA-SZEKTORBAN VISZONT MÁR 40 SZÁZALÉKOT TETT KI.
A stratégia bizonyos elemei túlságosan merészek, máshol pedig a részletek, illetve szilárd alapok hiányoznak a tekintélyes német energia- és klímaügyi agytröszt, az Agora Energiewende megújuló energia projektmenedzsere, Thorsten Lenck szerint. A dokumentum a megújuló energiaforrások esetében sem bővelkedik konkrét intézkedési tervekben, viszont hivatkozik a német megújuló energia törvény (EEG) nyár végére ígért módosítására; az emisszióscsökkentés területén pedig a terv utal a 65 százalékos elképzelésre, miközben az egy jogilag nem megalapozott, nem hivatalos cél – mutat rá az Euractiv által idézett szakértő.
Már most veszélyben a 2030-as cél?
A megújuló energiaforrások telepítésében és alkalmazásában a világ élvonalába tartozó Németország célja, hogy 2030-ra a villamosenergia-fogyasztás 65 százalékát megújulókból fedezze. Különféle okok, például bürokratikus akadályok miatt azonban ettől akár 10 százalékponttal is elmaradhat az Agora Energiewende tanulmánya alapján. A helyzet különösen szélenergia szempontjából nem megnyugtató, az ország jelenleg egyértelműen a cél eléréséhez szükséges pálya alatt teljesít. Az offshore szélerőmű kapacitásra vonatkozó 2030-as célt ugyan 15-ről 20 gigawattra emelték, azonban az Agora szerint legalább 25 GW teljes telepített kapacitásra lenne szükség, és az onshore szélturbina-telepítéseknek is vissza kellene térniük korábbi, nagyobb sebességéhez (a német szárazföldi szélerőmű-kapacitás mintegy 54 GW, 2030-ra a korábban kijelölt cél 68 GW). Ráadásul a német NEKT az elemzés szerint a szinte azzal egy időben elfogadott hidrogén stratégiával sem konzisztens, amely önmagában a villamosenergia-felhasználás közel 4 százalékos bővülését tételezi fel.
Az Európai Bizottság a következő hetekben vizsgálja, hogy a német klímaterv kellően ambiciózus-e a Párizsi Klímaegyezmény céljaira tekintettel. Érdekes módon a német környezetvédelmi, valamint gazdasági minisztérium tanulmányai szerint a 2030-as céloktól még ideális esetben is 3-4 százalékponttal elmaradhat az ország a klímatörvénybe foglalt intézkedések megtétele esetén, amelyek ezek szerint különösen a szállítási és ingatlanszektorban tűnnek elégtelennek. Az 1972-ben alapított, kormányzati Német Környezetvédelmi Tanácsadó Testület (SRU) májusi jelentése szerint az ország teljesítménye a saját fenntarthatósági stratégiájába foglalt 25 környezetvédelmi cél eléréséhez 20 esetében nem tűnik elegendőnek. A testület azonban ennél is tovább megy, amikor azt állítja, Németországnak már 2038-ra klímasemlegessé kellene válnia ahhoz, hogy teljesítse a nemzetközi klímacélok rá eső részét (a globális felmelegedés évszázad végéig legfeljebb 1,75 Celsius-fokban történő korlátozása).
Nap- és szélenergia: elhárított akadályok
A kritikák ellenére a német klímapolitika az utóbbi időben is ért el sikereket. A teljes telepíthető fotovoltaikus kapacitásra 2011-ben kijelölt 52 gigawattos plafont idén májusban szüntették meg, miután tavaly év végén a kapacitás már közel 49 GW volt, a szűkülő mozgástér miatt pedig a német napenergia-ipar hangulatindexe idén év elején a mélybe zuhant. Továbbá, a már említett hidrogén stratégia bemutatása is jelentős és pozitív fejleménynek tekinthető. Klíma- és egészségvédelmi szempontokból ugyancsak sikernek könyvelhető el, hogy
A NÉMET KORMÁNY VÉGÜL ELVETETTE AZON TERVÉT, MISZERINT ÚJ SZÉLTURBINÁKAT A LAKOTT TERÜLETEKTŐL CSAK 1 KILOMÉTERES TÁVOLSÁGBAN LEHETETT VOLNA TELEPÍTENI, EHELYETT A TARTOMÁNYOK DÖNTHETNEK MAJD A LEGFELJEBB 1 KILOMÉTERES TÁVOLSÁG KÖVETELMÉNYKÉNT VALÓ BEVEZETÉSÉRŐL. EMLÉKEZTETŐÜL, MAGYARORSZÁGON A TELEPÜLÉSEK HATÁRÁTÓL SZÁMÍTOTT 12 KILOMÉTEREN BELÜL NEM TELEPÍTHETŐ SZÉLTURBINA.
Ahogyan egyértelműen az is kedvező hír klímaszempontból, hogy a koronavírus-járvány közvetett negatív hatásai kezelésére összeállított 130 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagjában a német kormány egy 30 milliárd eurós minimum-keretet különített el klímavédelemre amellett, hogy egy 50 milliárdos „jövő” csomagot is összerakott egyebek mellett a mobilitás és a hidrogén technológiák fejlődésének támogatására. A klímabarát technológiákra helyezett fókusz ellenére ez a terv is kritikus fogadtatásban részesült nem csak zöld szervezetek, de közgazdászok részéről is, mivel a kormány elmulasztotta a lehetőséget, hogy teljes összhangba hozza a programot a klímacélokkal.
A járványhatás is besegíthet
Az ország 2020-ra eredetileg 40 százalékos kibocsátáscsökkentési célt határozott meg, ezt azonban menet közben a kormány 35 százalékra csökkentette. A 2010-es évek stagnálása után még 2017-ben is úgy tűnt, hogy az új, alacsonyabb cél is csak szorosan érhető el, ezt követően azonban – döntően a szénerőművek gyors ütemű bezárása miatt – felgyorsult a folyamat.
TAVALY ÉVES BÁZISON MÁR 6,3 SZÁZALÉKKAL ESETT A NÉMET CO2-EMISSZIÓ AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT, ÉS EZZEL TELJESÜLT A 35 SZÁZALÉKOS CÉL, A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY HATÁSÁRA – ÁLTALÁNOS CSÖKKENÉS AZ ENERGIAFOGYASZTÁSBAN, A MEGÚJULÓK RÉSZARÁNYÁNAK BŐVÜLÉSE -, VALAMINT A SZÉN FOLYTATÓDÓ VISSZASZORULÁSÁVAL PEDIG MÁR IGENCSAK VALÓSZÍNŰNEK TŰNIK AZ IS, HOGY NÉMETORSZÁG AZ EREDETI, 40 SZÁZALÉKOS KIBOCSÁTÁSCSÖKKENTÉSI CÉLT IS TELJESÍTI IDÉN.
A megújulók részaránya a végső energiafogyasztásban tavaly 17,5 százalékot ért el, vagyis itt is valószínű a 18 százalékos 2020-as cél teljesülése, míg a végső villamosenergia-felhasználáson belül 2019-ben 42,1-42,6 százalékot tettek ki a megújulók, messze meghaladva a minimum 35 százalékos célt. A hőfogyasztásban tavaly regisztrált 14,5 százalékos arány is magasabb, mint a 2020-ra vonatkozó 14 százalékos cél, azonban a szállítási ágazatban mindössze 5,6 százalék volt a megújulók aránya, melynek az idei évben 10 százalékra kellene nőnie az EU közös célja szerint. Az energiahatékonysági célokkal szintén nehezen boldogul Németország. 2008-hoz képest 2019-re 10,8 százalékkal mérséklődött a primer energiafogyasztás, 2020-ra azonban 20 százalékos csökkentés lett előirányozva, melynek teljesítése szinte lehetetlennek tűnik.
Még az EU 2030-as célja sincs meghatározva
Az országoknak már 2018-ban el kellett készíteniük a 2030-ig megvalósítani tervezett energia- és klímapolitikai célokat és programokat tartalmazó NEKT-ek vázlatát, az Európai Bizottság azonban a szerinte nem kellőképpen ambiciózus erőfeszítéseik fokozására kérte az államokat. A nemzeti kormányok dolgát ugyanakkor nem könnyíti meg, hogy saját terveiket úgy kellett véglegesíteniük, hogy közben az igazodási alapot jelentő közös EU-s cél továbbra is alakulóban van.
A legfontosabb célterületen ugyan jelenleg még a korábban meghatározott minimum 40 százalékos 2030-as közös szén-dioxid-kibocsátás csökkentési cél van érvényben, azonban a Bizottság és az Európai Parlament egyértelműen emelni kíván rajta. A Parlament tavaly az 55 százalékos célt támogatta, kivéve a legnagyobb, néppárti frakciót, amely 50 százaléknál magasabb kibocsátáscsökkentési célt nem tart elfogadhatónak. Ugyanakkor a környezetvédelmi bizottságban május végén már egy svéd képviselő azon javaslatáról vitáztak, amely 65 százalékkal fogná vissza a CO2-kibocsátást. Összevetésül, Magyarország a NEKT első és második változatában 2030-ig egyaránt legalább 40 százalékos emissziócsökkentést vállalt; kibocsátása jelenleg mintegy 33 százalékkal marad az 1990-es szint alatt.
Forrás: portfolio.hu
