Az egyik, sokak számára potenciálisan nagy változást hozó projekt az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése lehet, melynek célja a háztartások energia-megtakarításának ösztönzése korszerűsítésekkel. Jó hír ugyanakkor, hogy a kötelezettség és anyagi vonatkozásai nem a lakosságot fogják terhelni. A kormány ugyanis az energiaelosztóknak és/vagy kiskereskedelmi energia-értékesítő vállalkozásoknak fogja előírni, hogy olyan programokat vezessenek be és olyan intézkedéseket hajtsanak végre, amelyek a végfelhasználó oldalán energia-megtakarítást eredményeznek. Bár az új rendszer nem kizárólag a lakossági ingatlanokra vonatkozik, vélhetően ez lesz az egyik olyan terület, ahol a kötelezett vállalatok a legjelentősebb megtakarításokat lesznek képesek elérni. Cél, hogy az intézkedésnek köszönhető energiamegtakarítás országos szinten érzékelhető legyen.
A kötelezés arra ösztönzi az érintett társaságokat, hogy ügyfeleik körében megtalálják a leginkább költséghatékonyan elérhető energia-megtakarítási lehetőségeket: maguk dönthetik el, hogy ügyfélkörük mely szegmensében, és milyen intézkedésekkel teljesítik a szolgáltatott energia mennyiségének mérséklésére kitűzött célokat. A kötelezési rendszer finanszírozását a kormány az ESCO-típusú megoldások feltételeinek javításával kívánja megkönnyíteni; a szükséges beruházásokat – pl. ESCO-szolgáltatóként – maguk is végrehajthatják, vagy más ESCO-szolgáltatók segítségét is igénybe vehetik.
AZ ÍGY MEGVALÓSULÓ ENERGIAHATÉKONYSÁGI BERUHÁZÁSOK SORÁN A BESZERZETT ESZKÖZÖK ÉS BERENDEZÉSEK AZ ESCO CÉG MÉRLEGÉBEN SZEREPELNEK, AZAZ A BERUHÁZÁS KÖLTSÉGEI ÉS KOCKÁZATAI NEM A MEGBÍZÓT TERHELIK. A PROJEKT MEGTÉRÜLÉSÉNEK FORRÁSA AZ ENERGIA-MEGTAKARÍTÁSBÓL KELETKEZTETETT FORRÁSTÖBBLET, VAGY A MEGBÍZÓ RÉSZÉRŐL FIZETETT SZOLGÁLTATÁSI ÁTALÁNYDÍJ.
Egymillió okosmérő, 200 ezer háztartási naperőmű
A lakóingatlan-állományt érintő tervek szerint egymillió okos villamosenergia-fogyasztásmérőt is telepítenek 2030-ig, míg jelenleg mindössze 90 ezer háztartás rendelkezik ilyennel. A cél elérése érdekében a kormány elő fogja írni, hogy meghatározott feltételek teljesülése esetén a hagyományos fogyasztásmérőket – érvényességük lejártakor – már csak okos mérőeszközökre lehessen cserélni, aminek költsége nem terhelheti a fogyasztókat. Ezzel párhuzamosan az egyetemes szolgáltatókat, a kereskedelmi és hálózati engedélyeseket arra kötelezik, hogy az okos mérővel rendelkező ügyfeleik részére jobb hálózat-kihasználásra ösztönző, rugalmas szolgáltatási díjcsomag-ajánlatot tegyenek. Az okosmérők alkalmazása révén egyebek mellett a háztartás fogyasztása is csökkenthető, vagyis ezek megjelenése és elterjedése is kézzelfogható eredményt hozhat a lakosság számára.
A konkrét eszközök még e téren sem ismertek, de a kormány tervei szerint ösztönözni kívánja a saját villamosenergia-fogyasztás részleges kiváltására termelő napelemes rendszerek telepítését is. Újabb ösztönzők bevezetésével olyan háztartások számára is elérhetővé válhat a megújuló, például napenergia, amelyek eddig reálisan nem számolhattak ezzel.
CÉL, HOGY 2030-RA LEGALÁBB 200 EZER HÁZTARTÁS RENDELKEZZEN ÁTLAGOSAN 4 KW TELJESÍTMÉNYŰ, TETŐRE SZERELT NAPELEMMEL. EZ AZT JELENTI, HOGY TÍZ ÉV ALATT 31 EZERRŐL KÖZEL MEGHÉTSZEREZNÉK AZ ILYEN RENDSZEREK SZÁMÁT.
Ugyancsak konkrétumok nélkül, de a stratégia szól arról is, hogy elő kívánják mozdítani a hőszivattyúk használatát, valamint hatékony egyedi fűtőberendezésekben a biomassza égetését. Az intézkedések között szerepel a távfűtés szabályozhatóvá tétele, a távfűtött lakások költségosztókkal történő felszerelése is. A célok közé tartozik a decentralizált közösségi fűtőművek létesítésének és a korszerűtlen kazánokkal rendelkező fogyasztók településközponti fűtésre való rákapcsolásának elősegítése bizonyos magas légszennyezettségű településrészeken.
Az elképzelések között szerepel célzott programok kidolgozása a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználók számára. Ezek a ma még nem ismert programok vélhetően kapcsolódhatnak az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerhez, egyik fő beavatkozási területüket pedig a rossz hatékonyságú biomassza-tüzelés modernizációja jelentheti. A KSH statisztikája szerint a nem távfűtéses lakások 38%-ában fűtenek tűzifával, de jelentős arányt képvisel a hulladékokkal történő tüzelés is, ami számos káros egészségügyi hatással jár. A leromlott, felújításra alkalmatlan épületállományban élők esetében a kormány az előfizetős áramvételezési rendszer kiterjesztését tervezi, amely a kisgyermekes családokban legalább egy szoba elektromos fűtését biztosítja.
VAGYIS A MA MÉG CSAK REMÉLHETŐLEG VALÓBAN SZÉLES KÖRŰ KORSZERŰSÍTÉSEK BELÁTHATÓ IDŐN BELÜL NEM CSAK AZ ADOTT INGATLAN, DE TELEPÜLÉSRÉSZEK ÉS EGÉSZ TELEPÜLÉSEK LAKOSSÁGÁNAK ÉLETMINŐSÉGÉT IS ÉRDEMBEN JAVÍTHATJÁK.
A tervekben olvasható mindemellett a villamos energia, földgáz és távhő hatósági árszabályozások korszerűsítése, koncepcionális átalakítása is. A célok között van az egyetemes szolgáltatásra való jogosultság áttekintése, valamint az ellátás keretén belül különböző szolgáltatási csomagok összeállítása is.
Az mnnsz.hu weboldalon található blogbejegyzések és megjegyzések nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők véleményét és hozzáállását. Webhelyünk nyitott platform az ipari és a politikai vélemények cseréjéhez. Észrevételeit az info@mnnsz.hu címen várjuk.