A koronavírus-járvány megjelenése ellenére márciusban még több villamos energiát használt fel Magyarország, mint 2019 hasonló időszakában. A Mavir átviteli rendszerirányító által közölt adatok szerint a teljes hazai bruttó villamosenergia-felhasználás 2020 márciusában 3 937 183,83 megawattórát tett ki, ami több mint 2 százalékkal magasabb a 2019. márciusi értéknél. 2020 első negyedévének mindhárom hónapjában több villamos energiát fogyasztott az ország, mint egy évvel korábban, januárban és februárban több mint 1, illetve közel 4 százalékkal.
A járvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések hatására március végén és áprilisban kezdett el igazán visszaesni a magyar áramigény. A Mavir március végi adatai alapján az ország áramigénye akkor hozzávetőlegesen 5%-kal csökkent, érdekes módon ugyanakkor a lakossági fogyasztás nem csak 2020 első negyedévében, hanem különösen március első három hetében megnövekedett, mintegy 3%-kal. Ebben esetleg már annak hatása is tükröződhetett, hogy egyre többen álltak át az otthoni munkavégzésre. Az ipari szereplők energiafogyasztása a bejelentett gyárbezárásoknak, illetve a termelés-kieséseknek betudhatóan már márciusban visszaesett, és az akkori prognózisok mintegy 15 százalékos ipari energiafogyasztás visszaesést vetítettek elő, mely nagyjából megfelel az év végi, karácsony utáni időszakban tapasztalható fogyasztási volumennek.
Az országos áramigény csökkenése különösen az áprilisi rendszerterhelési értékeken látszik, amikor is a 2019 hasonló időszakában tapasztalt 6000 MW közeli-körüli szintekről messze 6000 MW alá zuhantak az esti rendszerterhelési csúcsok. A munkanapi csúcsterhelés január-februárban általában 6500-7000 megawatt között szokott alakulni, márciusban 6000-6500 megawatt, míg áprilisban és májusban 5700-6200 megawatt a jellemző. (2019-ben április 21-ére, 2020-ban április 12-ére esett húsvét vasárnap, az adott hétvégék pedig rendre a szokásosnál is alacsonyabb rendszerterhelési értékeket hoznak, amint az az alábbi két alábbi grafikonról is leolvasható.)
A görbe alakjai hasonlóak a járvány előttihez, azonban az országos nappali terhelést és annak csúcspontjait nagymértékben befolyásolja az időjárás, a megvilágítottság a háztartási méretű fotovoltaikus termelők termelése, vagy nem termelése, ahogy ez korábban is megfigyelhető volt.
A magyar villamosenergia-rendszerben felhasznált energia mennyisége (teljes bruttó villamosenergia-felhasználás) 2020. április első három hetében 2172 gigawattóra volt, ami mintegy 12 százalékkal maradt el a 2019 hasonló időszakában regisztrált 2438 GWh-tól a Mavir napi göngyölt bruttó energia adatai alapján. Amíg a gazdasági helyzet nem normalizálódik, a teljes országos bruttó villamosenergia-felhasználásban havi szinten várhatóan csökkenés mutatható majd ki.
A bruttó energia adatok egy másik érdekességre is rávilágítanak, nevezetesen, hogy idén áprilisban jelentősen csökkent az import aránya a magyar villamosenergia-ellátáson belül. Ez különösen a húsvéti hétvégén mutatkozott meg határozottan, amikor is a magyar villamosenergia-rendszer szokatlan módon többször is nettó exportőri pozícióba került néhány száz megawattal pár órás időtartamokra. Hogy ez mennyire nem jellemző, azt jelzi, hogy 2019 egészében a Magyarországon felhasznált villamos energia több mint 27 százalékát határainkon túl termelték meg. A 2020 húsvéti jelenségre részben magyarázatot adhat a hétvégi alacsony fogyasztás, és miközben a kijárási korlátozás ellenére a jó idő hatására honfitársaink tömegei özönlöttek a szabadba, az egyre nagyobb hazai naperőmű állomány is szépen termelt.
A hazai villamosenergia-felhasználás importaránya egyébként már idén februárban és márciusban is jelentősen elmaradt az előző év hasonló időszakától, míg januárban a 2019-eshez képest nőtt az import részarány. Ezzel párhuzamosan a hazai erőművi termelés idén januárban közel 5 százalékkal elmaradt, februárban és márciusban viszont jelentősen, több mint 15, illetve több mint 17 százalékkal meghaladta a 2019 hasonló hónapjaiban elért értékeket. Persze, nem csak a hazai erőművi termelés, hanem mint láttuk, a teljes bruttó villamosenergia-felhasználás is magasabb volt mint a bázis év ugyanezen időszakában.
A tavalyinál magasabb idei hazai erőművi termelés elsősorban inkább egy piaci/kereskedelmi jelenség. Az viszont kijelenthető, hogy a hazai beépített teljesítőképesség jelentősen növekedett, amely elsősorban a támogatott átvételű fotovoltaikus egységeknek köszönhető. Az egyre növekvő hazai naperőmű-állománynak köszönhetően, valamint és a Paksi Atomerőmű hazai termelésben stabilan betöltött 50 százalék körüli arányával áprilisban több alkalommal is meghaladta a 80 százalékot a szén-dioxid-mentes termelés részaránya a hazai áramtermelésben – hívta fel a figyelmet a Paks 2 projekt honlapja.
Az áprilisi hazai erőművi termelés tüzelőanyag szerinti bontásban, nettó üzemirányítási mérés alapján:
Míg 2019. január 1-jén a villamosenergia-rendszer beépített teljesítőképesség (VER BT) értéke 8878,5 MW volt, amelyből a fotovoltaikus (PV) 335,5 MW volt (3,77 %), addig 2019. december 31-ére a VER BT 9441,8 MW-re nőtt, amelyből a PV 936,3 MW-ot tett ki (9,9 %) a Mavir adatai szerint.
2020. ÁPRILISÁBAN A VER BT MÁR 9495 MW VOLT, MÍG A PV 1016 MW-OT (10,7%) KÉPVISEL.
A telepített kapacitás növekedésével és a Nap égi pályájának emelkedésével a hazai napenergia-termelés is újabb és újabb csúcsokat ér el. Legutóbb április 16-án dőlt meg az addigi rekord, amikor is a déli csúcsidőszak negyedórájában 942,8 megawattal a hazai áramtermelés 22, az importtal együttvéve, az országos bruttó rendszerterhelésnek pedig 19,6 százalékát biztosították napenergia-termelők az üzleti napot követő elszámolási adatok alapján. A Mavir várakozásai szerint pedig újabb rekordok születhetnek a folyamatos napos időben. A növekedés a háztartási napenergia-hasznosításban is jellemző, a Magyar Energetikai és Közmű Szabályozási Hivatal adatai szerint ezeknek a kiserőműveknek az összteljesítménye eléri a 460,77 megawattot.
Ezek a támogatott megújuló termelők mindenképp hozzájárulnak a hazai termelés növekedéséhez, valamint az is, hogy a hazai rendszerszintű szolgáltatásokban is résztvevő, elsősorban szénhidrogén primer tüzelőanyag forrású erőművek szintén jobb kihasználtsággal üzemelhetnek a kialakult alacsony gáz- és áramtőzsdei árviszonyok mentén.
Forrás: portfolio.hu
