Fontos határidő kitolásával teremtene egyértelmű helyzetet a napelemes iparág

Share Button
Nem egyértelmű az állami támogatással megvalósuló háztartási napelemes rendszerek esetében idén nyártól várható elszámolásbeli változás szabályozása, ezért a szolgáltatók gyakorlata sem egységes. Van, ahol az óra felszerelésére, máshol a hálózathasználati szerződés megkötésére vonatkozik a jelenlegi szaldó elszámolási rendszer végét jelölő június 30-i dátum, ami nem egyenlő elbánást eredményez. Egyebek mellett erre is megoldást nyújtanának a napelemes szakma felvetései, amelyekről újabb lényeges részletek derültek ki.

Amint arról beszámoltunk, meglehetősen konkrét javaslatot tett a hazai háztartási napelemes rendszerekre jelenleg vonatkozó szaldó elszámolást 2021. július 1-től váltó új, bruttó elszámolásra vonatkozóan a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ). A javaslatot az új elszámolási rendszer kialakítási folyamatát koordináló Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kérésére nyújtotta be az MNNSZ mint saját álláspontját. A felvetésekkel többségében a másik meghatározó napelemes szakmai érdekképviseleti szervezet, a Manap iparági egyesület is egyetért, de több ponton ezektől eltérő saját állásponttal rendelkezik.

Mivel a napelemes szakma által a témában megfogalmazottaknak vélhetően jelentős szerepük lesz az új rendszer kialakításában, érdemes pontról pontra részletesebben is megvizsgálni és értelmezni ezeket. Mostani cikkünkben erre vállalkozunk.

Első javaslat: a szaldó elszámolást felváltó bruttó pénzügyi elszámolás: A hmke (háztartási méretű kiserőmű) által megtermelt és közcélú hálózatba visszatáplált villamos energiát a hálózati szolgálattó DSO (vagyis az elosztó cég) teljes egészében vásárolja meg az aktuális piaci – tehát az aktuális bruttó hatósági áron.

A javaslatcsomag legfontosabb pontjának indoklása szerint, mivel a háztartási napelemmel termelt, a hálózatba visszatáplált villamos energia a decentralizált termelésnek köszönhetően a termelés helyéhez közel kerül tényleges felhasználásra, ez jelentősen csökkenti a hálózatüzemeltetési költségeket, így a teljes rendszerhasználati díj (RHD) felhasználó általi megfizetése esetén olyan szolgáltatásért kapna díjat a DSO, amit nem végzett el. (A jelenlegi nettó vagy szaldó elszámolás rendszer átalakítását Európai Uniós szabályozás írja elő, melynek célja, hogy a napelemes termelő-fogyasztók – „prosumerek” – rendszerhasználatát valamilyen módon fizetőssé tegye, azért, hogy ezáltal ők is kivegyék a részüket az egyre nagyobb naperőmű kapacitáshoz kapcsolódó növekvő hálózati költségekből. A jelenleg a háztartási méretű kiserőművekre vonatkozó szaldó elszámolás nagy vonalakban arról szól, hogy a tulajdonos egy éven keresztül minden hálózatba táplált kilowattórát levonhatja a fogyasztásából.)

Az MNNSZ javaslatának megfogalmazása ugyanakkor nem egyértelmű, hiszen a piaci és a hatósági ár nem ugyanaz. Utóbbi, vagyis a hatósági villamosenergia-ár a rezsicsökkentés bevezetése óta eltelt idő alatt többnyire mélyen a piaci ár alatt volt. Maga a tulajdonképpeni hatósági áramár jelenleg 14 forint/kilowattóra (kWh) körül alakul az egyetemes szolgáltatásban rezsicsökkentett fogyasztóként fizetett bruttó 38 forintos tarifából, melyből az áfa körülbelül 8 forint, a rendszerhasználati díj pedig 16 forint. A piaci, vagyis az üzleti ügyfelek által fizetendő tarifa ennek jelenleg minimum a másfélszerese, vagyis nagyon nem mindegy, hogy pontosan melyikről is van szó – hívja fel a figyelmet a Manap iparági egyesület elnöke, Szolnoki Balázs Ádám.

Ha szigorúan vesszük, a bruttó elszámolás bevezetését előíró európai uniós szabályozás – magyar viszonyok között – azt jelentené, hogy ha 14 forintot fizetünk az áramért és 16-ot a rendszerhasználatért, akkor a napelemmel megtermelt és hálózatba betáplált villamos energiáért csak 14 forint járna, hiszen nem életszerű, hogy a hmke-tulajdonos rendszerhasználatot számlázzon a szolgáltató felé. Ez egy csapásra nagyot rontana a háztartási napelemes rendszerek megtérülési idején, ami senkinek nem áll érdekében. Ez ügyben a szakminisztérium konzultációt kezdett az iparági képviselőkkel.

MTI Fotó/Varga György

Ezzel együtt a javaslat indoklásával nagyrészt a Manap részéről is egyetértenek. A hmke-k által termelt, de helyben nem elfogyasztott villamos energiát többnyire a közelben fogyasztják el, ami a nagyerőművi termelésből származó, jellemzően messziről szállított áramhoz képest jóval kisebb rendszerhasználattal jár. A hálózati veszteség és az amortizációs költség így a hmke-k esetében jelentősen kisebb, hiszen a termelés és a fogyasztás közötti út nagyon rövid, és ezáltal elméletileg infrastruktúrából és nagylépétékű beruházásokból is kevesebbre van szükségLehet amellett is érvelni, hogy a terjedő napelemek miatt fejleszteni kell a hálózatot, de erre ettől függetlenül is szükség van, általában a fokozódó elektrifikáció miatt – fogalmaz Szolnoki Balázs Ádám. Mindemellett van egy harmadik indok is, ami az elosztott termelés, vagyis a hmke-k mellett szól: a napelemes rendszerek részeként telepített inverterek ugyanis gyakorlatilag annyira intelligens eszközök, hogy automatikusan hozzá tudnak járulni a hálózatszabályozáshoz, illetve képesek a hálózati paraméterek javítására. A gyakran hangoztatott, hálózatot terhelő hatásuk mellett tehát van egy hálózatot segítő hatásuk is.

MINDERRE TEKINTETTEL ÉS ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY AZ ELSZÁMOLÁS VÁLTOZÁSA NE LEGYEN SOKKSZERŰ, A MANAP AZT JAVASOLJA, HOGY A HÁLÓZATBA BETÁPLÁLT VILLAMOS ENERGIA ELSZÁMOLÓ ÁRA LEGYEN A VÉTELEZETT ÁRAM ÁRA + 30%, DE MINIMUM AZ ÁRAMTŐZSDEI (HUPX) ZSINÓRÁR + 30%-AL EGYEZŐ ÖSSZEG. TERMÉSZETESEN RENDSZERHASZNÁLATI DÍJ NÉLKÜL.

A szervezet álláspontja szerint ezzel a napelemes rendszerek továbbra is kedvező beruházási és megtérülési feltételeket kínálnának a lakosságnak, biztosítva az energia- és klímastratégiai célok teljesülését is.

Második javaslat: a hmke által megtermelt és a hálózatba visszatáplált teljes villamos energia mértékéig jogosult villamos energiát felhasználni a mindenkori bruttó lakossági ár 20%-áért a termelő tulajdonában álló más ingatlanban – közös mérlegkör

Az indoklás szerint sok városi ingatlanban nem vagy csak nehezen megoldható egy saját önfogyasztás-csökkentő napelemes kiserőmű megvalósítása, de más ingatlanokban megtermelhetővé válna a saját célú villamos energia. Például a nyaralóban megtermeli, a többletet pedig a társasházi lakásában használhatja fel a hmke-termelő. A javaslattal annak fő irányát tekintve a Manap is egyetért, javaslatuk ugyanakkor részletekben némileg eltér az MNNSZ-étől. Eszerint:

A HMKE ÁLTAL A HÁLÓZATBA VISSZATÁPLÁLT VILLAMOS ENERGIA MÉRTÉKÉIG A FELHASZNÁLÓ LEGYEN JOGOSULT A FÖLDRAJZILAG ELKÜLÖNÜLŐ FOGYASZTÁSI HELYEIN A VILLAMOS ENERGIÁT FELHASZNÁLNI ÚGY, HOGY AZ ÍGY FELHASZNÁLT, SAJÁT MAGA ÁLTAL TERMELT VILLAMOS ENERGIÁRA A FENTI 30%-OS PRÉMIUM NEM VEHETŐ IGÉNYBE.

Ez nagyban előmozdíthatja azon, városban lakók zöldenergia-beruházásait, akik nem tudnak a lakhelyükön hmke-t létesíteni. Mivel ebben az esetben a napelemes rendszer tulajdonosa a termelés helyszínétől távolabb, egy másik ingatlanban fogyasztja el az általa termelt villamos energiát, ezért a hálózat jelentősebb használatával jár – ez indokolja a 30 százalékos prémiumnak ez esetben történő mellőzését.

Harmadik javaslat: fűtések elektrifikációjának ösztönzése. A B vezérelt H és Geo fűtési tarifákkal szemben is legyen elszámolható pénzügyi alapon a teljes hmke által megtermelt villamos energia mennyiség.

Az indoklás szerint jelenleg a szaldó elszámolás kizárja a korszerű hőszivattyús fűtésrendszerek üzemeltetését a hmke által termelt villamos energiával, míg pénzügyi elszámolás esetén ez már lehetséges lenne. A problémafelvetéssel és a céllal a Manap elnöke is egyetért, azonban szerinte a termelés és fogyasztás pénzügyi elszámolására, valamint a sávos, dinamikus árazásra való áttéréssel (lásd lejjebb) tulajdonképpen megvalósulna a fűtés elektrifikációjának kívánatos ösztönzése.

Negyedik javaslat: elektromobilitás és házi villamosenergia-tárolás ösztönzése. A szaldó elszámolás felváltásával egyidejűleg bevezethetnénk az elektromos autók otthoni töltésének kedvezményes időszakát (lásd okosmérés javaslat), ahol a csúcsidőn kívüli időszakban a B vezérelt H és Geo fűtési tarifához hasonló mértékű áron lehetne tölteni az elektromos autót vagy a házi akkus energiatárolót. Ezzel a kedvezményes töltési lehetőséggel szemben is legyen elszámolható pénzügyi alapon a hmke által megtermelt teljes villamos energia mennyiség.

Az elektromos autók otthoni töltésének kérdésében a Manap is nagyrészt egyet ért, a fogyasztás és termelés pénzügyi elszámolása és a sávos tarifák bevezetése erre a kérdésre is választ adhat, ezáltal elkerülve a további adminisztratív terheket, és kiemeli, hogy a jövedékiadó-mentes otthoni töltés legyen a cél.

RENDKÍVÜL FONTOS, HOGY A „SZABAD TERMELÉS, SZABAD FELHASZNÁLÁS” ALAPELVEI A JÖVŐBEN NE SÉRÜLJENEK, EZZEL ELŐSEGÍTENDŐ AZ ELEKTRIFIKÁCIÓ (FŰTÉS, ELEKTROMOBILITÁS, STB.) ÉS AZ OTTHONI, „ÓRA MÖGÖTTI” ENERGIATÁROLÁS HATÉKONY ÉS PIACI ALAPÚ TERJEDÉSÉT IS, AMI A MODERN MAGYAR ENERGIARENDSZER KIALAKULÁSÁHOZ ELENGEDHETETLEN.

Ötödik javaslat: okosmérés. A szaldó elszámolás módosításával javasoljuk az okosmérés lehetőségei jogszabályi hátterének megteremtését is. Javasoljuk, hogy tarifa idősávokkal ösztönözzük a villamosenergia csúcsidőn kívüli felhasználását. A DSO-k által telepített digitális mérők mindegyike alkalmas többtarifás mérésre, ahol lehetséges, be kell vezetni, hogy a csúcsidőn kívüli időszakokban a B vezérelt tarifával azonos áron lehessen megvásárolni a villamos energiát.

Az MNNSZ indoklása szerint a háztartásokat ösztönözni kell, hogy a villamosenergia-felhasználásuk egy részét csoportosítsák pl az éjszakai időszakra. Egy korszerű háztartási gép (pl mosó, szárító, mosogató stb) működtetése programozható; amennyiben ezeket az ösztönzés következtében nagyobb arányban használnák éjszaka, jelentős mértékben javulna a villamosenergia-hálózat kihasználtsága. A Manap hasonló javaslata a meglehetősen tágan értelmezhető okosmérés gyűjtőfogalmát nem tartalmazza, de lényegében egybevág ezzel. A jelenlegi csúcs-völgy időszakokat figyelmen kívül hagyó villamosenergia-díjak ugyanis jókora piactorzító hatással bírnak, ami a beruházásokat is kedvezőtlenül befolyásolja; amennyiben ezen a téren piackonform változások történnének az a napelemes piacra is jótékony hatással lenne. A koncepcióváltás gyakorlatilag azt jelentené, hogy a napon belüli rendszerterhelés alakulásához igazodó csúcsidő – völgyidő – mélyvölgy időszakra lenne bontva a villamos energia díja.

Hatodik javaslat: a beruházási támogatást igénybe vevőkre vonatkozólag a 2021.06.30-ig benyújtott igénybejelentés legyen a mérvadó határidő.

Az indoklás ebben az esetben úgy szól, hogy ma szolgáltatónként eltérő, hogy mikor kap valaki hálózathasználati szerződést, ami nem egyenlő elbánást eredményez. Az ötlet átvezetése egyben a határidő kitolását is eredményezné, ami azért is kívánatos, mert a szűkös határidő jelentős teher mind a DSO-kra mind a telepítő vállalkozásokra. A Manap tökéletesen osztja ezt a véleményt, hiszen a szabályozás nem egyértelmű, a szolgáltatók vonatkozó gyakorlata pedig nem egységes: van, ahol az óra felszerelésére, máshol a hálózathasználati szerződés megkötésére vonatkozik a támogatott beruházások esetében a jelenlegi szaldó elszámolási rendszer végét jelölő dátum.

Hetedik javaslat: A szaldós elszámolásban a HMKE rendszerek AC oldali teljesítmény maximuma 50kVA. Javasoljuk, hogy a Bruttó elszámolással párhuzamosan ez a határ emelkedjen fel 200kVA-ra.

Ebben a felvetésben is teljes a hazai napelemes érdekképviseleti szervezetek egyetértése. A kkv-k, intézmények és társasházak csatlakozási teljesítménye ugyanis gyakran 50-200 kVA közé esik, és számukra jelenleg csak a kiserőmű kategória elérhető, ahol az áramszolgáltatóknak már nincs áramátvételi kötelezettsége, ezért jelentős többletköltséggel létesíthető csak az önfogyasztást csökkentő villamosenergia-termelő beruházás. A beruházás csak úgynevezett visszatáplálás-mentesítéssel vagy a meglévő mérési rendszer átépítésével és nem egyszerű mérőcserével valósítható meg, ami pl egy napelemes kiserőmű rendszer árához képest 20-30 százalékos többletköltséget jelent. Az elszámolási határ emelésével ez az indokolatlan többletköltség a kkv-szektorban jelentősen javítaná a megtérülést, illetve csökkentené a beruházási költséget.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) koordinálta egyeztetés értesüléseink szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, az MVM, E.On, az Elmű, a Manap, valamint a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) képviselőinek részvételével folyik 2020 november óta.

Forrás: portfolio.hu