Gáz helyett geotermikus energiával fűteni nemcsak zöldebb, hanem olcsóbb is lenne

Share Button

A közbeszédben és a médiában is gyakran felmerülő toposz, hogy Magyarország geotermikus nagyhatalom. A jól hangzó állítás azonban sajnos nem teljesen igaz. Hazánk legnagyobb előnye, hogy a szénhidrogén-kutatások miatt nagyon alaposan feltárt, így nagyon kis kockázat mellett lehet geotermikus energiaberuházásokat végrehajtani – mondta Tóth Anikó Nóra, a Miskolci Egyetem címzetes egyetemi tanára, a University of Colorado Boulder vendégprofesszora.

Hazánk valóban éllovasnak számít a termálvizek fűtési felhasználásában, és még növekedésre is képes. A Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint 2010-ben még 233, 2018-ban már több mint tízszer ennyi, 2743 terajoule energiát állítottunk elő fűtéshez geotermikus forrásból. Ám összességében a geotermia nagyon kis szerepet tölt be, a teljes energiatermelésünknek még egy százalékát sem adja ez a megújuló energiaforrás.

Magyarországon egyébként – a közhiedelemmel ellentétben – nem kimagaslóan jók a geotermikus energia felhasználásának lehetőségei: Új-Zélandon, Izlandon vagy más olyan országokban, amelyek törésvonalak mellett fekszenek, az sem ritka, hogy száraz gőz tör fel, amit egyszerűen csak egy turbinára kell vezetni, és így olcsón és zölden lehet áramot termelni.

Hazánkban a geotermikus alapú áramtermelésnek nem ennyire jók a lehetőségei, egyelőre még csak a Turán épült, 3 megawatt névleges teljesítményű erőmű működik. Kizárólag áramtermelésre nem igazán hatékony erőműveket építeni, ha viszont kombináljuk közvetlen hőhasznosítással, például egy (táv)fűtési rendszerrel és mezőgazdasági igényekkel (üvegházak), akkor már megtérülő beruházás lehet.