A Görögország vezető napelem szövetsége által közzétett statisztikák azt mutatják, hogy az ország tavaly 913 MW új fotovoltaikus rendszert épített. Eközben Görögország legnagyobb szigetét összekapcsolták a szárazföldi elektromos hálózattal, a világ leghosszabb tenger alatti váltóáram kábelének nevezett eszköze segítségével.
A kormány szerint a kevésbé dízel-alapú krétai elektromos áram nagy megtakarítást fog jelenteni Görögország adófizetői számára.
Kép: NASA Earth Observatory/Wikimedia Commons/https://bit.ly/3yn73bo
A Hellén Fotovoltaikus Vállalatok Szövetsége (Association of Photovoltaic Companies,Helapco) által közzétett adatokból kiderül, hogy tavaly Görögország 913 MW új napelem termelő kapacitást fejezett be.
Az új kapacitások többsége olyan napelem sorozatokat foglalt magában, amelyek nem haladták meg az 500 kW kapacitást, azonban a figyelemre méltó számú nagyobb naperőművet is telepítettek, miután szerződéseket nyertek el a hazai megújuló energia pályázatokon.
Januárig az 500 kW alatti projekteket támogatták átvételi tarifákkal, most azonban ezeknek a létesítményeknek a megújuló pályázatokon kell versenyezniük.
Tavaly a javadalmazási politika módosításának kilátása a viszonylag kis erőművek pályázatainak özönét indította el , mivel a fejlesztők inkább a fix KÁT kifizetéseket igyekeztek biztosítani, mint az ország közbeszerzési fordulókban elnyerhető prémium tarifáit, amelyek az elektromos áram nagykereskedelmi árához kapcsolódnak.
Az 500 kW alatti szolár projektek KÁT-láza ellenére a tavalyi év során létrejött 913 MW-nyi új napelem kapacitásból mindössze 459 MW-ot csatlakoztattak a hálózathoz a Helapco szerint. A többi telepítést idén fogják áram alá helyezni.
A Stelios Psomas nevű, a napenergia ágazatot képviselő testület magyarázta az elmaradás okát. A görög törvények értelmében – közölte Psomas a pv magazine-nal – , egy naperőmű projekt korábban akkor kaphatta meg a neki járó átvételi tarifát, amikor csatlakozott a hálózathoz. Azonban az ország áramelosztó és továbbító hálózatának üzemeltetője a múlt évben nem volt képes időben feldolgozni a feltorlódott pályázatokat, és sok projektet fenyegetett annak veszélye, hogy nem lesz képes fix árat biztosítani magának, mielőtt átállna a rendszer a felár kifizetésekre.
Ezt a veszélyt hárította el a görög kormány, amikor olyan törvényt hozott, amely lehetővé teszi a szolár fejlesztők számára egy „csatlakozásra kész” nyilatkozatot, amellyel jogosulttá válnak az átvételi tarifákra akkor is, ha a létesítményeik idén még nem csatlakoztak. A hálózathoz csatlakozás dátuma helyett jelenleg a nyilatkozatok indítják el az átvételi tarifákat (Feed in Tariff, FIT). A Psomas még hozzátette, hogy az elosztó szolgáltató szúrópróbaszerűen ellenőrizni fogja a „csatlakozásra kész” nyilatkozatok véletlenszerűen kiválasztott mintáját, és súlyos büntetést szabnak ki minden olyan projektre, amelyet nem valós telepítési dátummal nyújtottak be.
A 2020-ban telepített csaknem 1 GW napelem Görögország visszatérését jelzi a szolár piac fénykorába, amelyre csaknem egy évtizeddel előtt volt példa.
Nettó elszámolás
Azonban az ország nettó elszámolásos rendszere tavaly továbbra is kiábrándító képet mutatott, a Helapco jelentésében mindössze 17 MW nettó elszámolásos rendszer szerepelt, így az összesített adat 51 MW lett a szabályozás 2015-ben történt bevezetése óta.
Történtek kísérletek a nettó elszámolásos szolár telepítések mennyiségének növelésére, azonban ezek nem hoztak látható eredményt.
Mindazonáltal Görögország 2020 végére 3,74 GW fotovoltaikus kapacitást telepített, amelyből 3,28 GW a hálózathoz csatlakoztatott.
Kréta összekapcsolása a központi területekkel
Időközben a kormány bejelentette, hogy Krétát, Görögország legnagyobb szigetét csatlakoztatták a szárazföldi terület elektromos hálózatához.
Befejezték a 174 km hosszúságú, a világ leghosszabb tenger alatti váltóáram kábelének nevezett tenger alatti összeköttetés létrehozását.
Az új összeköttetés szállítási kapacitása 2×200 mega volt amp (MVA), ezt a minisztérium közlése szerint a következő hetekben fogják tesztelni, mielőtt elindulna a kereskedelmi célú üzemeltetés.
A 397 millió eurós projektet hazai és uniós forrásokból finanszírozták, és az Európai Beruházási Banktól (European Investment Bank, EIB) is kaptak hozzá kölcsönt.
Az összeköttetést biztosító elem fogja fedezni Kréta elektromos áram igényének harmadát, és a Görögország áramszámláját fizető adófizetőknek évente várhatóan hozzávetőlegesen 400 millió euró megtakarítást fog hozni, ami a támogatott dízelüzemű generátorokra hagyatkozás csökkentéséből fakad.
Görögország igyekszik nagyobb szigeteit összekapcsolni a szárazföldi hálózattal, ugyanakkor mini hálózatokat létrehozni a kisebb szigeteken, például Tilos szigetén.
Görögország hamarabb vezeti ki a szenet
Görögország zöldebb energiarendszeréhez új elektromos összeköttetések szükségesek, többek között a szomszédos országokkal.
A belföldi összeköttetések, például Kréta és a Peloponnészoszi-félsziget között segíteni fogják az országot, hogy megújulókat tervezzen a legnaposabb és legszelesebb régióiban, és oda szállítsa az elektromos áramot, ahol szükség van rá. A nemzetközi összeköttetések javítani fogják Görögország energiabiztonságát, és lökést adnak energiapiaca versenyképességének.
Az ország áramszolgáltatója nemrégiben olyan terveket jelentett be, hogy előrehozzák az ország szénről történő leválását 2028 helyett 2025-re. A megmaradó lignit erőműveket bezárják vagy gáztüzelésű létesítményekké alakítják át.
A kormány – miután megadta a zöld jelzést a szén gyorsabb elhagyására – energiatárolásra vonatkozó szabályozásokat készít elő, és tervezi az új elektromos összeköttetéseket.
Jelenleg fejlesztés alatt áll az új elektromos összeköttetés Görögország és Bulgária között, amely már 2023-ban üzemképes lehet, és Görögország nemrégiben írt alá megállapodást Ciprussal és Izraellel is, hogy megkezdődjenek a hálózataikhoz csatlakozáshoz szükséges munkálatok.
Forrás: pv-magazine
Kapcsolódó témájú cikkeink:
Görögország és Magyarország ígéretet tett a szén kivezetésére
