Az atomerőmű a hónap egésze során mintegy 66 százalékos átlagos kihasználtsággal üzemelt a magyar villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító (Mavir) nettó üzemirányítási mérési adatai szerint. Ez ugyan más erőművekhez mérten magasnak számít, ám az éves szinten rendszeresen 90 százalék körüli kihasználtsággal működő Paksi Atomerőmű saját mércéje szerint több éves mélypontot jelöl.
Az atomerőmű eleve a névlegesnél kisebb teljesítménnyel kezdte az augusztust, miután július végén két blokkjának teljesítménye is visszaesett különféle okokból. Az 1. blokk teljesítménye a július 24-én fellépett műszaki hiba következtében mintegy 50 százalékkal, 250 megawattal csökkent, és csak augusztus 19-én érte el ismét névleges teljesítményét. A 2. blokkon karbantartási okokból tervezett, 100 megawattos teljesítménycsökkentés történt augusztus 1-jén, és 2-án már vissza is állt a névleges teljesítményre. 7-én viszont kezdetét vette a 2. blokk még szeptember első napjaiban is tartó tervezett főjavítása, ami 500 megawatt kiesését jelentette.
A magyarországi erőművi termelés alakulása augusztusban tüzelőanyag szerinti bontásban a Mavir adatai alapján (nettó üzemirányítási mérés alapján):
Ebben az állapotban következett be a 4. blokk irányítástechnikai berendezésének meghibásodása augusztus 13-án, az ennek következtében beindult automatikus védelmi működés eredményeképpen pedig a reaktorblokk leállt. A szakemberek kevesebb, mint másfél nap alatt kijavították a hibát, ezen időszak nagy részében azonban a Paksi Atomerőmű körülbelül 2000 megawattos névleges teljesítményének mindössze körülbelül harmadán, kevesebb mint 700 MW-on termelt.
ENNEK KÖVETKEZTÉBEN AUGUSZTUS 13-ÁN KÖRÜLBELÜL DÉLELŐTT FÉL 11-TŐL DÉLUTÁN FÉL 4-IG A MAGYARORSZÁGI NAPERŐMŰVEK TERMELÉSE MEGHALADTA A PAKSI ATOMERŐMŰVÉT, AMIRE KORÁBBAN NEM VOLT PÉLDA.
Azon a napon a dél körüli órákban a hazai naperőművek termelése a Mavir nettó mérése alapján 800 MW felett alakult, ami ugyanakkor nem számít kiemelkedőnek, hiszen idén már számos alkalommal 1000 MW körül termeltek a magyarországi fotovoltaikus erőművek.
A hónap végén még egy harmadik nem tervezett teljesítménycsökkenés is történt a Paksi Atomerőműben, amikor tájékoztatásuk szerint a 4. blokk teljesítménye a turbinaszabályozó olajrendszer meghibásodása miatt 100 megawattal esett vissza, ez azonban mindössze kevesebb mint két órán át tartott, mielőtt a blokk ismét visszaállt a névleges teljesítményre.
2020 augusztust megelőző hét hónapjában az erőmű átlagosan közel 89, 2019 egészében pedig 92 százalékos kihasználtsággal üzemelt, ami a regionális (cseh és szlovák) nukleáris egységeket tekintve is magasnak számít. A korábbi években is hasonlóan magas volt a Paksi Atomerőmű kihasználtsága:
2018-BAN 89,8, 2017-BEN 91,9, 2016-BAN PEDIG 91,4 SZÁZALÉKOS TELJESÍTMÉNY-KIHASZNÁLTSÁGGAL MŰKÖDÖTT
a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) korábbi jelentései alapján. A 2018-as, valamivel alacsonyabb értéket a Duna felmelegedése és alacsony vízállása, illetve az ezzel összefüggő augusztusi és októberi teljesítménycsökkenés magyarázza. Idén augusztusban ugyanakkor a Duna vízállása és hőmérséklete nem befolyásolta a termelést.
Noha a Mavir adatai alapján a Paksi Atomerőmű idén augusztusi 66 százalékos kihasználtsága minimum az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke, más hazai erőművekkel összevetve ugyanakkor még ez is magasnak számít. 2019-ben a második legnagyobb kihasználtságú magyarországi nagyerőmű a Gönyűi kombinált ciklusú gáztüzelésű erőmű volt, amely 67 százalékos kihasználtsággal üzemelt, míg a 2018-ban még 63 százalékkal „ezüstérmes” Mátrai Erőmű kihasználtsága 54 százalék alá csökkent. A naperőművek 16, a szélerőművek 25 százalékos átlagos kihasználtsággal működtek 2019-ben.
Önmagában persze a kihasználtság sok mindent nem mond el az erőművekről, illetve termelésükről; az eltérő kihasználtságot jelentős részben a rendszerben az eltérő technológiák által betöltött eltérő szerepek magyarázzák. Így, míg az atomerőművet alapvetően egy folyamatos rendelkezésre állás melletti termelésre „találták ki”, addig a folyamatos termelésre szintén képes gáztüzelésű erőművek jó le- és felszabályozhatóságuk miatt fontos szerepet töltenek be a rendszer kiegyenlítésében, az időjárásfüggő megújulók pedig gyakorlatilag akkor termelnek, amikor tudnak, csak lefelé szabályozhatóak, de erre a klímapolitikai vállalások miatt nemigen szokott sor kerülni. A szintén klímapolitikai megfontolások nyomán létrehozott európai szén-dioxid-kibocsátási kvótapiacon bekövetkezett áremelkedés pedig a legszennyezőbb hazai erőmű, a Mátrai termeléscsökkenésének fő oka. Végül, az egyes erőművek rendszerben elfoglalt helyét a kapacitások és termelésük nagysága is alapvetően meghatározza.
Mindezen tényezőket figyelembe véve nem meglepő, hogy a magyarországi villamosenergia-termelés közel felét 2019-ben is a legnagyobb, a teljes hazai erőműpark beépített teljesítményének több mint 21 százalékát adó hazai erőmű, a 2000 megawattos Paksi Atomerőmű biztosította. A több mint 4000 megawattal a teljes hazai beépített teljesítmény valamivel több mint 40 százalékát képviselő gáztüzelésű erőművek az itthon előállított áram körülbelül 27 százalékát termelték. A 2019 végén már lassan az 1000 megawattot közelítő fotovoltaikus naperőmű állomány a teljes hazai beépített kapacitás már közel 10 százalékát tette ki, de a magyarországi villamosenergia-termelésnek csak kevesebb mint 3 százalékát biztosították a tavalyi év során – igaz, ebbe a közel 500 megawattnyi háztartási méretű kiserőművek termelése nem számítandó bele.
Forrás: portfolio.hu
