Háztartási méretű kiserőművek (HMKE) engedélyezés

2021.04.30. napját követően a 2,5 kVA feletti HMKE igénybejelentés kizárólag háromfázisú csatlakoztatással lehetséges.

2021.04.30-tól csak a következő műszaki tartalmú igények fogadhatóak be:

• Egyfázisú termelőegység 2,5 kVA-ig csatlakoztatható a kisfeszültségű hálózatra,
• 2,5 kVA felett csak 3 fázisú csatlakoztatás megengedett,
• Több inverterből kialakított háromfázisú HMKE-nél a fázis aszimmetria maximum 2,5 kVA lehet.

A beépített berendezések fix csatlakoztatása lehetséges, bontható csatlakozás (pl. dugaszoló aljzaton keresztül) nem engedélyezett!

2021.04.30-ig a korábbi szabályok szerint is benyújthatják a csatlakozási igényüket. Ebben az esetben az elosztói engedélyes az igényt befogadja és a korábbi szabályok szerint elbírálja.

Inverterek szabályozása

A kisfeszültségű hálózatra csatlakozó minden elemnek teljesítenie kell a 23/2016. (VII.7.) NGM rendelet előírásait.

Az elosztói hálózaton alkalmazott invertereknek a következő szabványoknak kell megfelelni:

• MSZ-EN 62109-1
• MSZ-EN 62109-2
• MSZ-EN 61000-6
• MSZ-EN 62116
• MSZ-EN 50438 vagy MSZ-EN 50549

A HMKE nem veszélyeztetheti a közcélú villamos hálózat biztonságos üzemét, és nem ronthatja a villamosenergia-szolgáltatás minőségi paramétereit:

• nem táplálhat a közcélú hálózati zárlatra 1,1 In-nel nagyobb áramot;
• nem maradhat a közcélú hálózattal szigetüzemben;
• nem okozhat a megengedettnél nagyobb feszültségváltozást;
• nem okozhat a szabványban előírottól eltérő feszültséget;
• nem okozhat zavaró mértékű aszimmetriát, harmonikus torzítást, villogást;
• nem táplálhat a közcélú hálózatra a kis- vagy középfeszültségű transzformátort aszimmetrikus gerjesztési állapotba juttató egyenáramú komponenst.

A 0,8 kW-nál nagyobb teljesítményű termelőegységek előírásait a Nemzetközi Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza. (A feljebb felsorolt szabványoknak megfelelő berendezések ezeket az előírásokat teljesitik.)

Saját és más felhasználói berendezések védelmére a következő beállíthatósági tartományú készülékeket kell alkalmazni:

• Feszültségcsökkenési védelem 1,00-tol 0,70 Un-ig beállítandó értek: 0,8 Un/5 min
• Feszültségnövekedési védelem 1,00-tol 1,15 Un-ig beállítandó értek: 1,1 Un/1 min

Változik a készre jelentési nyomtatvány. 2021.04.01-től már csak az új készre jelentési és felhasználói nyilatkozat alkalmazható.

A jövőben a készre jelentési nyilatkozatban elegendő a kivitelező nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a kivitelezést a hatályos jogszabályoknak, szabványoknak és műszaki követelményeknek megfelelően végezte el.

Kérjük, hogy a felhasználó aláírását igénylő nyilatkozatokat (pl. termelői, üzemeltetési megállapodás) külön nyomtatványon csatolják a készre jelentéshez.

A HMKE üzembe helyezésének meghiúsulása esetén, a hiányosság elhárítását az alábbi nyomtatványok beküldésével jelezze felénk:

• Regisztrált szerelői nyilatkozat: Ha a meghiúsulás a mérőhelyi ellenőrzésen feltárt, mérőhelyi hiányosság miatt történt.
• Új kivitelezői készre jelentési nyilatkozat: Ha a meghiúsulás oka kivitelezési hiányosság, akkor új készre jelentési nyilatkozat beküldése szükséges.

Kérjük, ügyeljenek a komplex túlfeszültségvédelem szabványos kialakítására! Eszerint a mérőhely közvetlen közelében túlfeszültségvédelmi eszköz elhelyezése szükséges.

Háztartási méretű kiserőmű telepítésénél előírás a túlfeszültségvédelem kialakítása mind a DC, mind az AC oldalon. A műszaki előírásoknak megfelelő túlfeszültségvédelmi kialakítás a kivitelező feladata és felelőssége.

A szabványok alapján a komplex túlfeszültségvédelem kialakításánál az első elem a csatlakozási pont közelében elhelyezett megfelelő fokozatú túlfeszültségvédelmi készülék kell hogy legyen.

A vonatkozó szabványelőírásokat összefoglalása

• A kisfeszültségű berendezések túlfeszültségvédelmével az MSZ HD 60364-4-443:2016, MSZ HD 60364-5-534:2016, MSZ EN 62305-4:2011 szabványok foglalkoznak. Az MSZ HD 60364-4-443:2016 szabvány túlfeszültségvédelmi készülékek beépítését írja elő a villamos hálózat csatlakozási pontja közelében. Ez alól családi házak esetén csak abban az esetben van felmentés, ha a villamos installáció teljes értéke nem haladja meg az alkalmazandó túlfeszültségvédelmi készülék értékének 5-szörösét.
• A túlfeszültségvédelemről az MSZ 447 szabvány is rendelkezik.„4.6.1. Ha az épületben túlfeszültség-védelem kialakítása szükséges, akkor a megfelelő fokozatú túlfeszültség- védelmi eszközt, az épület villamos betáplálásának épületbe való belépési pontjánál, a csatlakozó főelosztóban, méretlen főelosztóban, az ezekbe való becsatlakozás közvetlen közelében, a fővezeték és a fő földelőkapocs vagy sín közé ajánlatos beépíteni. A túlfeszültség-védelmi eszköz beépíthető a méretlen hálózatba is. A méretlen hálózatba való beépítés esetén azt a 4.6.2–4.6.5. szakasz szerint kell megvalósítani….„
  MEGJEGYZÉS: A túlfeszültségre érzékeny elektronikus berendezések túlfeszültség-védelmi követelményeit az MSZ EN 61000 sorozat, az MSZ EN 62305-4 és az MSZ HD 60364-4-443 tartalmazzák.
  „4.6.2. A méretlen felhasználói hálózatba beépített 1. típusú túlfeszültség-védelmi eszközt (T1) (10 μs/350 μs) az MSZ EN 62305-4 és MSZ HD 60364-5-534 követelményeinek megfelelően kell beépíteni.
  MEGJEGYZÉS: Az 1. típusú túlfeszültség-védelmi eszköz (T1) összekötéseinek rövidsége biztosíthatja csak azt, hogy az ezeken átfolyó villámáram nem okoz a vezetékhálózat és a földelőkapcsába bekötött fémszerkezetek között megengedhetetlenül nagy feszültségesést.
  4.6.3. A méretlen felhasználói hálózatba beépített 1. típusú túlfeszültség-védelmi eszköz (T1) bekötésére – a fővezeték és a fő földelősín között – használt rézvezető együttes hossza legfeljebb 1 m, keresztmetszete pedig legalább 16 mm² legyen. Más anyagú vezető használata esetén, annak vezetőképessége az említett rézvezető vezetőképességével legalább azonos legyen.
  4.6.4. A méretlen felhasználói hálózatra csatlakoztatott túlfeszültség-védelmi eszközt zárópecsételhető burkolatba, szekrénybe vagy dobozba kell beépíteni.
  4.6.5. A méretlen vezetékhálózatba csak olyan túlfeszültség-védelmi eszköz építhető be, amelyhez az elosztóhálózati engedélyes hozzájárult.”
• Az MSZ HD 60364-7-712 Napelemes (PV) rendszerek szabvány alapján, ha a csatlakozási pont közelében elhelyezett túlfeszültségvédelmi eszköztől >10 m-re található az inverter a túlfeszültségvédelmet meg kell ismételni az inverter előtt. (712.534.103. Az SPD-k beépítése a váltakozó áramú oldalon)

A szabvány C melléklete mutatja a túlfeszültségkorlátozók helyét és fokozatát.

Ha az inverter könnyen és veszélymentesen nem hozzáférhető, nem kezelhető, a háztartási méretű kiserőmű üzembe helyezése nem teljesíthető. Összegyűjtöttük a legfontosabb kialakításra vonatkozó szabályokat. 

A HMKE üzembe helyezésekor szakembereink egyre gyakrabban jogszabálysértő, szabványtalan megoldást tapasztalnak. Például az inverter, valamint az egyenáramú- és a váltakozóáramú oldali elosztótáblák kezelhetetlen magasságban kerülnek elhelyezésre.

A rendszerek kialakítására vonatkozó szabályok összefoglalása (TvMI 7.4:2020.01.22.):

6. Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések, lekapcsolások

A tűzeseti lekapcsolás célja, hogy az építményben kialakult tűz esetén csökkentse az építményben tartózkodó (menekülő és mentést végző) személyeket érő áramütés kockázatát. Tekintettel arra, hogy az építményekben lehetnek olyan műszaki berendezések (pl. akkumulátortelepek, napelemes rendszerek), amelyeknek feszültségmentes állapota a technika jelen állása szerint lekapcsolással nem, vagy nem a teljes rendszerre valósítható meg, feszültség jelenlétére akkor is számítani kell, ha a tűzeseti lekapcsolás megtörtént.

A tűzeseti lekapcsolás működtetésére vészhelyzetben van szükség, ezért az e célra szolgáló kezelőszerveket ennek figyelembevételével a lehető legegyszerűbb és legáttekinthetőbb formában célszerű megvalósítani.

6.2.2. Napelemes rendszerek DC-oldali tűzeseti lekapcsolása

A napelemes rendszer DC-oldali lekapcsolásának célja, hogy az építményben kialakult tűz esetén csökkenteni lehessen az épületben tartózkodókat és a beavatkozó tűz-oltókat érő áramütés, illetve a vezetékeken esetleg kialakuló egyenáramú ív miatt bekövetkezhető újragyulladás kockázatát.

6.2.2.2. A DC-oldali vezetékek lekapcsolására vonatkozó követelményének kielégítésére elfogadható műszaki megoldás az inverterbe épített DC-oldali leválasztás, ha az adott DC-kábel épületbe való belépési pontjától indult belső DC-nyomvonal teljes hossza nem haladja meg az 5 métert és nem halad át egymás feletti/alatti egynél több szinten, idegen tulajdonon, bérleményen, tűzszakaszon.

Megjegyzés ebben az esetben a kapcsolás kézzel történhet, ezért elhelyezését a kezelhetőség határozza meg. Lásd a 6.1.2.2. Megjegyzés 1: Kapcsolókészülékek esetében a működtetést lehetővé tevő elhelyezési magasság 1 – 1,5 m közötti. Egyéb kezelőszervek esetében a kezelés módja határozza meg az elhelyezési magasságot.”
1. A berendezések elhelyezésére vonatkozóan a létesítési szabványelőírások egyértelműen előírják a veszélymentes hozzáférést:

MSZ 1600-1 (régi létesítési szabályzat)

3. Védőintézkedések

3.1 Baleset elleni védelem

3.11 A berendezéseket úgy kell elhelyezni, szerelni, létesíteni, hogy csak a berendezések kezeléséhez tartozó részek legyenek a nem szakképzett egyének által könnyen hozzáférhetők, de az üzemszerűen vezető részek a környezetében rendszeresen használt segédeszközökkel véletlenül, segédeszköz nélkül pedig szándékosan se legyenek érinthetők (2.76 szakasz), kivéve, ha az 3.111…3.114 szakasz eltérő előírást tartalmaz.

Megjegyzés: Nem tekinthetők segédeszköz nélkül szándékosan érinthetőknek a bepattintható fedelű villamos készülékekben és szerelvényekben levő üzemszerűen feszültség alatt álló részek elhelyezésüktől függetlenül, ha e készülékek és szerelvének a gyártmányszabványok előírásainak megfelelnek, továbbá a védőcsövek dobozaiban elhelyezett kötések, ha e dobozok közvetlenül a mennyezett alatt vannak.

A szándékos érintésre vonatkozó előírás becsavarható biztosítók (MSZ 8863, MSZ 9880) és lámpafoglalatok esetében csak becsavart betétfej, ill. behelyezett fényforrás esetére vonatkozik.

A berendezések csatlakozási helyei, ill. szakszerű karbantartást; kezelést igénylő részei a szakképzett személyek által megfelelő segédeszköz igénybevételével könnyen és veszélymentesen legyenek hozzáférhetők.

MSZ HD 60364-5-51

Minden villamos szerkezetet, beleértve a villamos kábel- és vezetékhálózatot is, úgy kell elhelyezni, hogy az megkönnyítse a működését, ellenőrzését, karbantartását és a csatlakozásainak hozzáférhetőségét. Ezeket a lehetőségeket ne csökkentse jelentősen a villamos szerkezetek burkolatba vagy házba való szerelése. A kivételeket a HD 384.5.52:1995 526.3. szakasza tartalmazza.

MSZ HD 60364-7-712

712.513.101. A napelemes erőmű kiválasztása és szerelése könnyítse meg a biztonságos karbantartást és ne befolyásolja hátrányosan a villamos szerkezetek gyártójának a karbantartási és szervizmunkák biztonságos végrehajtása érdekében tett intézkedéseit.

2. Inverter azonosítása, és működésének ellenőrzése az üzembe helyezés elengedhetetlen feltétele

Az inverter azonosítására azért van szükség, hogy meggyőződjünk arról, hogy a jóváhagyott csatlakozási dokumentációban szereplő típusú, teljesítményű, fázisszámú eszköz került-e felszerelésre. Az inverter típusazonosítása az adattáblája alapján történik.

Az inverter működésének ellenőrzése a szigetüzem elleni védelem ellenőrzéséből és az önműködő hálózatra kapcsolódás ellenőrzéséből áll. Az működőképességének ellenőrzése az inverter kijelzője, ennek hiányában a működésellenőrzője alapján történik.