A napenergia az „új király” az elektromos áram világában, jelezte a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA), a következő évtizedekben az ide sorolt eszközök esetében több új kapacitásra lehet számítani, mint bármely más technológiánál.
A napenergia termelés kimenő teljesítménye 8 135 TWh szinten tetőzhet 2040 körül, közölte az IEA. Kép: Getty.
A ma közzétett, kiemelt jelentőségű, „A világ energiaügyi kilátásai” (World Energy Outlook) című jelentésében az IEA kifejti a COVID energiagazdaságra gyakorolt hatását, mielőtt a szektor egészségügyi és egyéb kilátásait venné górcső alá a 2040-ig terjedő időszakra.
Miután azt már korábban is leszögezték, hogy a következő években a napenergia lesz a legkiemelkedőbb energiaforrás Európában, ma az IEA azt nyilatkozta, hogy a folyamatos költségcsökkentés által ösztönzött napelem ágazat lesz a megújulók bővülésének legfőbb hajtómotorja, és hogy 2022 és 2040 között évről évre új rekordot fog elérni a bővülésük.
Míg ez a növekedés szembeötlőbb az IEA két ambiciózusabb fejlesztési forgatókönyve, a Fenntartható Fejlődés Forgatókönyv (Sustainable Development Scenario, SDS) és a Nettó Kibocsátás 2050-ig (Net Zero Emissions by 2050) esetében, ez érvényesül a szervezet Bejelentett Szakpolitikai Forgatókönyve (Stated Energy Policies Scenario, STEPS) esetében is, amely csak a jelenleg létező politikai kereteket veszi számításba.
Az IEA STEPS forgatókönyve szerint a fotovoltaikus napenergia 2040-re eléri az évi 4 813 TWh kimenő teljesítményt, amellyel megelőzi legközelebbi vetélytársát – a kombinált szárazföldi és part menti szélenergiát – amelynek éves teljesítménye 4 019 TWh-t tesz majd ki. Bár a két eszközosztály közötti rész szűkebb az SDS modellnél, a napenergia továbbra is győztesen kerül ki a versenyből az évente várható 8 135 TWh teljesítménnyel.
IEA, Az elektromos áram globális előállításának változása forrás és forgatókönyvek szerint 2000 és 2040 között, IEA, Paris
„Úgy látom, hogy a napenergia lesz az új király a világ elektromos áram piacain” – mondta Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.
„Ha a kormányok és a befektetők a mi Fenntartható Fejlődés Forgatókönyvünk (Sustainable Development Scenario) szerint lépnének fel közösen, akkor a nap- és a szélenergia növekedése még látványosabb lehetne – és rendkívüli bátorítást jelentene a világ előtt álló klímavédelmi kihívást illetően.”
Azonban a megújulók felemelkedése is kihívásokkal jár. Az IEA arra figyelmeztetett ismételten, hogy a globális elektromos hálózatok jelenthetik a „gyenge láncszemet” az energia átállás terén, előrejelzésük szerint a következő évtized kritikus időszak lesz. Az új átvitelt és az elosztást szolgáló vezetékek iránti igény a következő tíz év során várhatóan 80%-kal fogja meghaladni az előző évtizedét, amely jelentős beruházásokat tesz szükségessé az ellátás megbízhatóságának és biztonságának javítása érdekében.
Ez az igény olyan időszakban fog jelentkezni, amikor az energiaellátást nyújtó vállalatok világszerte a járvány által előidézett, összeomló energia iránti kereslettel fognak küzdeni, ezt súlyosbítja a kedvezőtlenebb pénzügyi helyzet, így szűk keresztmetszetek és nagyobb mértékű egyenlőtlenségek jöhetnek létre azokhoz az országokhoz képest, amelyek megengedhetik maguknak a hálózat felújítását.
Az IEA azt jelzi előre, hogy az átviteli rendszer kezelőinek árbevételei 2020 első felében az Egyesült Államokban 3%-kal, Kínában 4%-kal, míg Németországban 5%-kal csökkentek 2019 első félévéhez képest.
Az ügynökség már felhívta a figyelmet arra, hogy a járványban benne rejlik a lehetőség, hogy alapjaiban rengesse meg az energiagazdaságot, és most hivatkozhat arra, hogy az esemény több megszakítást okozott a szektornak, „mint bármely más esemény az újkori történelemben”. Az idei évben globális szinten 5%-kal látszik csökkenni az energia iránti igény, az energiával kapcsolatos befektetések 18%-kal zuhantak, mivel a befektetők kivárták a válság elvonulását.
Az IEA előrejelzése szerint az elektromos áram iránti igény 2%-kal csökken idén, az összes energiaforrás – a nem megújulók – iránti kereslet zuhan. Az igény visszaesésének oroszlánrészét a szén fogja érezni, amely csaknem -7%-os esést tapasztalt meg az idén, míg a COVID-19 „katalizátorként hatott a szén iránti globális kereslet szerkezeti összeomlására” – vélte az IEA.
A jelentés azt is említi érvként, hogy bár a megújulók terjedése szárnyalásra látszik beállni a következő 20 év során, mégsem érhető el a globális kibocsátás jelentős csökkentése a szén-dioxid-mentesítés érdekében adott erőteljes lökés és erőteljesebb szakpolitikai keretek nélkül.
„A világnak még mindig hosszú utat kell megtennie a fenntartható helyreállásig” – áll a jelentésben, amely azzal a következtetéssel zárul, hogy a STEPS forgatókönyv szerint a szén-dioxid kibocsátások 2030-ig meg fogják haladni a 2019-es szinteket.
Egyszerűen fogalmazva a Párizsi Egyezményben kitűzött célok keretein belül az új kibocsátási források elkerülése nem elegendő a hőmérséklet globális emelkedésének megfékezéséhez, és a meglévő infrastruktúrával foglalkozni kell a kibocsátások további csökkentése érdekében, miközben bármely átalakítás messze túlmutat az energia szektoron.
„A kibocsátási trendek kizárólag az energia előállításának és fogyasztásának módját érintő, gyorsabb ütemű szerkezeti változásokkal módosíthatók kedvezőbb irányba. A kormányok kezében van a lehetőség és az ő felelősségük olyan határozott intézkedések meghozatala, amelyek felgyorsítják az energiaátállást, és a klímavédelmi célkitűzések elérésének pályájára állítják a világot, beleértve a nettó nulla kibocsátást” – tette hozzá Birol.
Forrás: pv-tech.org
Kapcsolódó témájú cikkeink:
A kapacitások globális bővítése 2019-ben elérte a 115 GW szintet, jelezte az IEA
Az IEA szerint szolár jó úton jár, hogy 2035-re első számú energiaforrássá váljon
