Így leszünk a napelemek, az atom és a palagáz országa 2030-ra a kormány szerint

Share Button

Az Információs és Technológiai Minisztérium nyilvánosságra hozta a 2020-2030-as időszakra vonatkozó klíma- és energiastratégiai terveit, a dokumentumokból kiderül,

HOGYAN KÉPZELI A KORMÁNY AZ ÁTMENETET EGY TISZTÁBB, TAKARÉKOSABB ENERGIARENDSZER FELÉ.

Az EU-s célkitűzés 2050-re a klímasemlegesség elérése; ha ezt Magyarország is érvényesnek tekinti magára, és komolyan gondolja, akkor a 2040-ig is kitekintő tervekből már látszódnia kell azoknak a konkrétumoknak, amik megalapozzák ezt a gyakorlatban.

A stratégia fő kulcsszavai a nagyobb szuverenitás, a régiós energiapiaci integráció erősítése, „a rezsicsökkentés eredményeinek megtartása”, a decentralizáció és a fogyasztóközpontúság, de hogy ezek mit jelentenek kézzel fogható tervek szintjén, arról nem minden esetben bocsátkozik részletekbe a külalak szempontjából eléggé összecsapott dokumentum. Azt mindenesetre kiszámolták a szakértők, mennyi a 2030-as energia- és klímapolitikai célok elérésének teljes beruházási költségigénye:

MINTEGY 14,7 EZER MILLIÁRD FORINT

(2019-es áron). Ehhez még hozzáadhatjuk a Paks2-projekt beruházási költségét, ami további közel 4 ezer milliárd forint.

Alább a stratégia fontosabb célkitűzéseket mutatjuk be minimális kommentárokkal, de készülünk olyan cikkel is, amelyben iparági szakértők, elemzők, piaci szereplők értékelik a dokumentumot.

Gáz: hozzuk több helyről, spóroljunk, legyen több magyar

Magyarországnak nagyon erős, 80 százalékos a külső kitettsége, ami a földgázt, a legtöbbet használt (32,5%) energiahordozót illeti, ráadásul gyakorlatilag a teljes import Oroszországból jön jelenleg.

Ez nem túl előnyös politikai-gazdasági helyzet, a stratégia ezért kitűzi, hogy a gázimport-arányunk 2030-ra 70% közelébe, 2040-re pedig 70% alá csökkenjen, és források szintjén diverzifikálódjon (pl. belépjen a rendszerbe a régóta áhított román gázvezeték, illetve az LNG szerepének növeléséhez integrálódjon Horvátország és Magyarország gázpiaca). A Magyarországon felhasznált gáz a tervek szerint a jövőben (hogy pontosan mikor, azt nem közli a stratégia) ennyiféle irányból érkezik majd:

AZ IMPORTFÜGGŐSÉG CSÖKKENTÉSÉHEZ AZ ITM SZAKÉRTŐ FELPÖRGETNÉK A HAZAI KITERMELÉST A NEM KONVENCIONÁLIS (PL. PALAGÁZ, HOMOKGÁZ) KITERMELÉS ÖSZTÖNZÉSÉVEL,

mint a tervezet írja, iparági szereplők szerint 1,500 milliárd köbméteres földgázkészlet is kiaknázható lenne Magyarországon. 2030-ra évi közel 35 millió köbméter itthoni földgázra számít az ITM, de a tárca szerint az igazán látványos felfutás csak ezt követően várható, 2040-re elérheti a 270 millió köbmétert.

A gázzal kapcsolatban fontos szempont a spórolás is, a terv szerint megfelelő energiahatékonysági intézkedésekkel teljes gázfogyasztásunk a jelenlegi évi 10 milliárd köbméterről 2030-ra közel 8,7 milliárd köbméterre csökkenhet, 2040-re pedig 6,3 milliárd köbméter alá süllyedhet.

Ebben fontos szerep jut a fűtési célú gázfogyasztás csökkentésének, ami egyrészt a korszerű, más energiaforrással (pl. geotermia, biomassza, hulladékhő) dolgozó zöld távhőrendszerekkel, másrészt energiahatékony lakóépületekkel érhető el. Szükség is van rá, hiszen jelenleg a MEKH adatai szerint a magyar háztartások energiafelhasználásának háromnegyedét a fűtés teszi ki ami döntően földgázalapon biztosított (az országos gázfelhasználás közel fele lakossági felhasználás).

Ennek javítása érdekében 2020-től már csak közel nulla energiaigényű épületek építhetők, a meglévő épületállomány pedig energiahatékonyságot célzó felújításokra szorul – azzal kapcsolatban azonban furcsa álláspontot vett fel tárca, ki fizesse ki ennek az árát. A dokumentum szerint

a lakossági korszerűsítések piaci alapon, a tervezett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer keretében fognak megvalósulni, így költségei alapvetően nem a háztartásokat és az állami költségvetést terhelik majd.

Ebből az következne, hogy állami szerepvállalás nélkül, a piaci szereplőkre terhelve valósítanák meg azt a meglehetősen nagy költségigényű tervet, hogy a fűtési célú gázfogyasztás 2030-ra évi 2 milliárd köbméterrel csökkenjen. Emellett szerepel a tervezetben

A KÖZPONTI KORMÁNYZATI ÉPÜLETÁLLOMÁNY ALAPTERÜLETÉNEK ÉVI 3%-OS MÉLYFELÚJÍTÁSA, AMI NEM TŰNIK TÚL NAGYVONALÚ CÉLKITŰZÉSNEK.

Áram: töméntelen napenergia

Az árampiacon a hazai kapacitások radikális növelését tervezi a kormány, ez indokolt is, hiszen Európában csak Litvániában, Luxemburgban, Albániában és Horvátországban magasabb az importigény villamos-energiából (32%). A terv úgy számol, 2040-re 20% alá mérséklődik az importarány, mindezt úgy, hogy már 2030-ra 90% lesz a szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelésünk aránya (amiben természetes kulcselem a nukleáris kapacitások szinten tartása is).

A tervezet az áramigény folyamatos növekedésével számol 2040-ig, az arányok azonban közben megváltoznak: míg a lakosság és a szolgáltatások energiaigénye csökken, az ipar, a közlekedés és az egyéb szektoroké nő, de mindösszesen csak átlag 1,92 százalékkal évente.

A rendszerből 2030-ig kikerülnek a lignites kapacitások (ez elsősorban a Mátrai erőmű régi blokkjait jelenti), de mint a terv írja,

BIZTOSÍTANI KÍVÁNJÁK, HOGY – TEKINTETTEL A SZÁMOTTEVŐ HAZAI LIGNITVAGYONRA – A LIGNITALAPÚ TERMELÉS LEHETŐSÉGE STRATÉGIAI TARTALÉKKÉNT TOVÁBBRA IS RENDELKEZÉSRE ÁLLJON.

A villamosenergia-fogyasztásban a megcélzott forgatókönyvben 2030-ra a hazai megújuló források aránya legalább 20%-ra (2040-re pedig közel 30%-ra) nő.

Az ITM szélsőségesen napelempárti a megújulós beruházások terén, a stratégia alapján a fotovoltaikus erőműveknek minden másnál nagyobb szerep juthat a jövőben.

Ahogy az ábrán is létszik, a preferált fotovoltaikus-túlsúlyú forgatókönyvben

2040-RE KB 10-12 EZER MW NAPELEM-KAPACITÁS KIÉPÜLÉSÉVEL SZÁMOL AZ ITM,

ami rendkívüli növekedési ütemet jelent, ha mellétesszük a bal szélső, jelenlegi állapotot mutató oszlopot.

A megújuló áramtermelés (vagyis elsősorban a napenergia és a biomassza) elterjedését pénzzel támogatja az állam, 2026-ig a METÁR keretében kiosztható maximális éves új támogatás 45 milliárd forint.

A SZÉLERŐMŰVEKET VISZONT TOVÁBBRA IS MELLŐZNÉ A KORMÁNY, A SZÉL-KAPACITÁS VÁLTOZATLANSÁGÁVAL (330 MW )SZÁMOLNAK 2030-IG.

A stratégia szerint a 2020-as évek végétől és a 2030-as évek végéig Paks és Paks 2 párhuzamos működése miatt lesz néhány év, amikor nettó áramexportőrré válunk – ehhez persze az kéne, hogy időben üzembe álljon Paks 2, amire jelenleg nem látszik sok esély.

Az uniós Tiszta Energia csomag irányelvei miatt 2021 közepétől itthon is lehetővé kell tenni a decentralizáció jegyében energiaközösségek létrehozását, amit a friss stratégia is rögzít. Ugyanakkor semmilyen részlettel nem szolgál arra nézve, milyen ösztönzők, támogatások vonatkoznak majd erre a szegmensre, vélhetően ezeket majd a vonatkozó a jogszabály-módosításokkal egyidőben dolgozzák ki.

Forrás/bővebben: index.hu